Abortuszszigorításhoz vezet az alaptörvény?

A január elsején hatályba lépett új alaptörvény újdonsága, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védi. Orbán Viktor a Fidesz-KDNP tavaly márciusban nyilvánosságra hozott alkotmánytervezete után leszögezte, a jelenlegi szabályozás marad, és nem módosítanak az abortusztörvényen. Jogvédők most mégis abortuszszigorításától tartanak.

A témában rendezett konferencián Spronz Júlia, a Patent Jogvédő Egyesület vezető jogásza már előadása elején leszögezte, az alaptörvény januári életbe lépése óta nem történt semmilyen változás, azonban reális veszélynek tartják, hogy a jövőben várható az abortusz nyílt vagy burkolt szigorítása.

A korábbi alkotmány mivel semmiféle utalást nem tett a magzatra, Spronz Júlia szerint azzal, hogy az új alaptörvénybe bekerült a magzati élet fogantatástól számított védelme, ez elmozdulást jelenthet a szigorítás felé, még úgy is, hogy a politikusok hangsúlyozták, a magzati élet védelmének alkotmányba foglalását csak szimbolikusnak tartatják. A beiktatott félmondattól szerintük semmi sem változik, a jogász viszont úgy látja, az eddigi politikusi megnyilvánulások aggodalomra adhatnak okot.

Az alkotmány elfogadása előtt a Patent Egyesület aktívan kampányolt a fenti mondat alkotmányba kerülése ellen, amikor azonban a sokat vitatott mondatot mégis bevették az alaptörvény Szabadság és felelősség alfejezetébe, az egyesület arra kérte a politikusokat, hogy a magzati élet védelme az élethez való jog deklarálásától különálló mondatként szerepeljen. Példakánt Szlovákiát hozták, ahol önállóban szerepel a magzati élet védelme és az élethez való jog.

„Amennyiben a magzatot jogalanynak tekintik, olyan védelmet élvez, mint egy ember, a nők önrendelkezési joga így fel sem merül. Azaz ha a nő élete veszélybe kerül, csak ekkor van lehetőség abortuszra, semmi más esetben nem” – véli Spronz.

Alkotmánybírósági határozatok 1991-ben és 1998-ban születettek a magzati élet védelmével kapcsolatban. Az elsőnél a grémium kifejtette, az akkori alkotmány értelmében nem tud állást foglalni, hogy a magzat jogalanynak tekinthető-e vagy sem. 1998-ban pedig nem volt támpont a kérdésben, ugyanakkor a törvény szövegezése és felépítése arra enged következtetni, hogy a jogalkotó a nők önrendelkezésének jogát részesítik előnyben a magzati élet védelmével szemben, tette hozzá Spronz Júlia.

Politikai öngyilkosság

A politikusi megnyilvánulásokat felidézve, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek az egyesülethez írt válaszlevélt hozta, ahol „embertársként” aposztrofálta a magzatokat. Gulyás Gergely fideszes képviselő, aki az alkotmányozási folyamat idején a parlament szakbizottság alelnöke volt, az abortuszt elfogadhatatlannak, az élet elpusztításának tekintette. A szervezet szerint aggodalomra adhat okot Gulyás azon kijelentése is, miszerint paranoiásnak titulálta az egyesületet amiatt, mert a magzatvédelmi szabályok szigorításától tartanak.

„Ezek a politikusi megnyilatkozások azt az utat jelzik, hogy jelenleg politikai öngyilkosság lenne nyilvánvalóan nekiugrani a jelenlegi abortusz szabályozásának, hiszen a magyarok többsége ezt nem akarja. Hosszú távú cél lehet, hogy ez az ellenállás megváltozzon, és nem túl radikális formában olyan változtatások legyenek, amik módosítanak a magyarok ellenállásán, és akkor mi is a lengyel útra fogunk lépni, ahol 20 év alatt egy gyakorlatilag liberális szabályozásból a totális tiltásba jutottak” – véli Spronz.

A jogász egy tavalyi uniós pénzből indított plakátkampányra is utalt, ahol a „...De inkább adj örökbe, hadd éljek!” szlogen alatt olyan plakátok lepték el az országot, amin az abortusz helyett az örökbefogadás, mint alternatíva jelent meg. A manipulatív szöveg szerinte a nőkben bűntudatot keltettek és sértették az emberi méltóságot.

Házi praktikák vagy abortuszturizmus

A Patent Egyesület attól is tart, hogy támadás éri az abortuszra szánt költségek jelenlegi formáját. Magyarországon egy abortusz 29 710 forintba kerül, amit akkor kell kifizetni, ha nem egészségügyi okokhoz, bűncselekményhez köthető terhességmegszakításról van szó, vagy ha valaki szociálisan rászorul, akkor a díj felét, egészét is elengedik.

A plakátokon túl másik konkrétum, hogy tavaly ősszel két KDNP-s politikus módosító javaslatot nyújtottak be a költségvetési törvényhez, amiben azt indítványozták, hogy a szociális alapon rászoruló nők számára rendelkezésre álló pénzt vonják el. A KDNP-s javaslatot végül nem fogata el a parlament. A jogvédők szerint nemzetközi példák mutatják, a szegényebbek az abortusz illegális formájához, különféle „házi praktikákhoz” kénytelenek fordulni, míg a tehetősebbeket az abortuszturizmus felé tereli egy esetleges szigorodó szabályozás.

Tévhitek

Ami a nemzetközi gyakorlatot illeti, sok mítosz és tévhit kering az abortusszal kapcsolatban: mellrákhoz vezet, megnehezíti a későbbi terhességeket. Mindezek komoly visszatartó erővel bírnak.

Rodica Comendant, szülész-nőgyógyász, a WHO szakértője előadásában amellett érvelt, hogy miért nem kellene a biztonságos – azaz a képzett egészségügyi szakemberek és megfelelő technika melletti – abortuszhoz való hozzáférést szigorítani. Kiemelte, a kutatások szerint nincs összefüggés a biztonságosan elvégzett műtétek és a későbbi terhességek súlyos komplikációi között, de a mellrák előfordulása sem nagyobb a művi megszakításon átesett nők között.

Ugyancsak tévhit, hogyha teljesen hozzáférhetővé válik az abortusz, az megnöveli a terhességmegszakítások számát, mint ahogyan az sem állja meg a helyét, hogy a korlátozással csökken a műtétek száma: ezzel csak a legális abortuszokat lehet visszafogni, de nincs bizonyíték arra sem, hogy a biztonságos abortuszok korlátozása a népességszám növekedésével járna.

A szakember szerint a jogi szabályozásoktól függetlenül azok a nők, akik mindenképpen a terhességmegszakítás mellett döntenek, minden körülmények között – pénztől, tiltásoktól függetlenül – megteszik.

Johanna Westeson, a Reprodukciós Jogok Központjának európai regionális igazgatója jó néhány külföldi példával szolgált, amikor a magzat élethez való joga és az anya jogai ütköztek. Emlékezetes példa volt, amikor az Egyesült Királyságban a férj megpróbálta megakadályozni, hogy felesége elvetesse gyereküket, azonban az Európai Bíróság megállapította, az élethez való jog nem vonatkozik a meg nem születettekre, így a nő jogait helyezték előtérbe.

Lengyel konténer

A magyar abortusztörvény a liberálisabb szabályozásokhoz tartozik Európában, szemben Lengyelországgal, ahol szigorú törvény van életben: a lengyeleknél csak akkor végeznek művi megszakítást, ha veszélyben van a nő élte, egészsége, magzati károsodás áll fent, vagy ha a terhesség bűncselekmény következménye.

Kataryna Pabijanek, az ASTRA Közép-kelet Európai Regionális Hálózat munkatársa szerint nemcsak a törvény szigorú, korlátozottak a fogamzásgátlási módszerek hozzáférhetősége, de hiányzik az iskolai szexuális felvilágosítás is.

Lengyelországban például tavaly egy olyan törvényjavaslatot terjesztettek a Szejm elé, ami minden terhességmegszakító műtét betiltott volna. A javaslatot végül nem fogadták el, mivel a 460 képviselőből 186-an támogatták, míg korábban a képviselők döntő többsége a teljes abortusztilalom mellett állt.

Pabijanek szerint ez azért lehetséges, mert a lengyel parlamentben alig vannak nők, kevés tanácsadó szolgálat működik az országban, a teherbe esett nők nehezen tudják megállapítani, hogy joguk van-e az abortuszra vagy sem, de nagy problémát jelent, hogy a nőket gyakorlatilag olyan „konténereknek” tekintik, akik a magzatokat hordozzák.