Már plusz 14 fokban is ki lehet hűlni

2012.02.02. 17:56
A hideg időben a legfontosabb, hogy a közvetlen hatásokat, azaz a fagyásos sérüléseket és az akár halálhoz is vezető kihűlést sikerüljön elkerülni, hangzott el az Országos Környezetegészségügyi Intézet tájékoztatóján. Aki kimerészkedik, öltözzön rétegesen. Mindenki fogyasszon meleg teát, de az alkoholt ilyenkor ajánlatos mellőzni. Időseknek és csecsemőknek jobb otthon maradni.

A hét végén megérkező hideg az 1987-es télhez hasonlónak ígérkezik. Azóta nem volt olyan hosszú és tartós hideghullám, mint amilyen a következő napokban ránk vár. Erre mindenkinek fel kell készülnie a maga módján. És hogy ki mit tehet, azt Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet megbízott főigazgató-helyettese mondta el.

A legfontosabb a közvetlen hatások  – az akár halálhoz is vezető kihűlés, fagyás és ehhez köthető sérülések – megelőzése. A kihűlés veszélye 14 foknál alacsonyabb hőmérsékletű szobában is fennáll, ezért tanácsos időnként egy-egy melegedőbe betérnie annak, akinek nincs lehetősége ennél melegebbet biztosítania otthonában. A tavalyi 400 fagyásos haláleset több, mint fele nem az utcán történt, hanem fűtetlen belső terekben. Jobb az is, ha meleg vagy langyos italokat fogyasztunk ilyen fagyos időben, mert az jót tesz a vérkeringésnek.

A védekezés módjai

Védekezésül ajánlatos rétegesen öltözködni – még otthon is –, de -10 fok alatt elengedhetetlen a sapka, a sál, a kesztyű, a vastag cipő és akár több pár zokni is, ha ki kell merészkedni a négy fal közül. A fagyási sérülések legjobban a végtagokat és az arcot veszélyeztetik. A szabadon levő bőrfelületeket egyébként is ajánlatos zsíros krémekkel kenni ilyenkor, hiszen az erős szél és a cudar idő is nagyon kiszáríthatja a bőrt. Az átfagyott végtagokat langyos vízzel célszerű megmelegíteni, mert a forró víz ilyenkor súlyos sérüléseket okozhat. Az átázott ruhadarabokat is ajánlatos mielőbb szárazra cserélni. A száraz ruhával való óvatos dörzsölés az átfagyott testrészek felmelegítésére is alkalmas. A kihűlés és átfagyás tünetei, a végtagok elérzéktelenedése, elfehéredése, hólyagok és elkékülés lehetnek. A hidegben egyébként a véralvadékonyság is nő.

Ha bárki hosszabb útra indulna autóval, mindenképp vigyen magával valamilyen forró italt termoszban és vastag pokrócokat arra az esetre, ha valamilyen okból elakadna hosszabb időre, és a motor sem indulna el, akkor se kelljen annyira fagyoskodnia.

A tömény szeszt felejtse el mindenki. Egyrészt csak nem érzi tőle az ember a hideget, illetve az alkohol értágító hatása miatt növeli a végtagok hőleadását, másrészt aki részegen elesik a csúszós úton, nem biztos, hogy fel tud kelni.

A veszélyeztetett csoportok

Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint a legveszélyeztetetteb csoportok a hajléktalanokon és a rossz szociális helyzetben élőkön kívül az idősek, a krónikus betegek, a szellemi vagy mozgáskorlátozottak, a csecsemők és a tinik. A fiatalok ilyenkor is általában arra figyelnek, hogy divatosan nézzenek ki, ahelyett, hogy rétegesen, meleg ruhákba öltöznének. Jobb, ha az idősek és a csecsemők a négy fal közt maradnak ilyenkor. Az idősek a csúszós utakon könnyebben elesnek, így súlyos sérüléseket, akár combnyaktörést is szenvedhetnek. Aki teheti, segítse idős hozzátartozóit és ismerőseit, hogy ne kelljen egyedül mászkálniuk. A csecsemőket a kihűlés veszélyezteti leginkább. Nekik sem jó, ha ilyenkor szabadban vannak. Ha mindenképp szükségük van friss levegőre, jobb csak az ablakot kinyitni és felöltöztetni a gyereket.

Járványtól nem kell tartani, de fennakadások lehetnek

A közvetett hatások kevésbé veszélyesek. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők körében a nyári meleg 15 százalékkal növeli a szövődmények kialakulásának esélyét, míg az extrém hideg nem nagyon. Csak az enyhülés növeli a kockázatot, és akkor is csak 3-4 százalékkal. A hideg nem kedvez a járványok terjedésének sem, de elősegítheti a fertőző baktériumok és vírusok bejutását a szervezetbe, vagyis a lég- és húgyúti megbetegedések veszélye fenyegetőbb ilyenkor, ha nem vesz fel elég ruhát az ember.

Páldy szerint a megelőzésről való tájékoztatáson kívül az egészségügy legfontosabb feladata ilyenkor, hogy a kórházban dolgozók és az ellátásra szoruló krónikus betegek, szülő nők és egyéb sérültek megfelelő ellátást kapjanak és rendben a kórházba jussanak, illetve sikerüljön megoldani az elzárt területek egészségügyi ellátását. Az ÁNTSZ a lehető legrosszabb esetre is felkészült, a megyei védelmi bizottságok is üléseznek már, melyeknek mindenütt tagja a megyei tiszti főorvos is.

Az aktuális helyzetről itt tájékozódhat.