A kutyát sem érdekli az ebadó

Január elsejétől az állatvédelmi törvény módosításával az önkormányzatok lehetőséget kaptak  arra, hogy úgynevezett "ebrendészeti hozzájárulást", közismert nevén ebadót szedjenek. Az önkormányzatok így a harci kutyákra maximum évi húszezer, a többire pedig legfeljebb hatezer forintot róhatnak ki.

A jogalkotók azzal indokolták az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény tavaly novemberi módosítását , hogy az ebadóra a felelős állattartásra való nevelés, "a társállatok megbecsülésének javítása," valamint az önkormányzatok anyagi forráshoz juttatása miatt van szükség.

Mivel az ebadó nem kötelező, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) korábban azt jósolta, a települések mintegy 10 százaléka fogja azt bevezetni. Az új adóval azonban még ennyien sem éltek: a hozzájárulást több település és budapesti kerület képviselő-testülete (például Soroksár, Mohács, Lengyeltóti, Edelény, Angyalföld és Újbuda) is napirendre vette, de a sarc tényleges bevezetése mellett eddig kevesen döntöttek. Csak három településen, Kaposváron, Mindszenten és Újfehértón kell évi pár száz és húszezer forint között összeget fizetni.

Nincs több kóbor kutya

"A város polgárai ezt kérték tőlünk" – indokolta az Indexnek az ebadó bevezetését Szita Károly, Kaposvár polgármestere. Mint elmondta, a városban a rendelet bevezetése előtt kikérték a kaposváriak véleményét: 24 ezer háztartásba küldtek kérdőívet, a háromezer visszaküldő 81 százaléka támogatta a kutyaadót. (Ez a módszer azzal járt, hogy a kutyával nem rendelkezők dönthették el, fizessen-e a kutyás szomszéd.)

A kaposvári önkormányzat a megyei jogú városok közül elsőként, tavaly december közepén döntött arról, hogy idén júliustól egy kutya után háromezret, a veszélyes kutyák esetén pedig húszezer forintot szednek az állattartóktól. Az adót csak július elsejétől kell megfizetni, ugyanis meg akarják várni a tavaszi oltási időszakot, amikor is pontos regisztrációval rendelkeznek a kutyák számától.

Szita Károly megjegyezte, 1,5-2 éve minden kutyatulajdonosnak felajánlották, hogy az állatokat ingyen ellátják az azonosítást megkönnyítő mikrochippel, amire tízmillió forintot költött a város. A lehetőséggel akkor a kutyatartóknak nagyjából 90 százaléka élt, mintegy hatezer kutyát láttak el a "személyi igazolvánnyal".

A rendelet óta ugyan nincs több kóbor kutya a kaposvári utcákon, de a polgármester szerint ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz. " Egyáltalán nem támogatom, hogy valaki kedvtelésből négy-öt kutyát tartson. A havi 250 forint lehet, hogy azt fogja eredményezni, hogy egy-két ember kirakja a kutyáját, de ezeknek az állattartóknak inkább azt ajánljuk, vigyék be őket a menhelyre, ahova ingyen átveszik az állatokat" – teszi hozzá Szita.

Az ebadóból befolyt pénzt az ivartalanításra, az ebösszeírásra, a mikrochipes azonosításra és a menhely fenntartására  fordítják majd Kaposváron. Szita szerint az ebadóból "nevetséges összeg", nagyjából tízmillió forint fog befolyni a város kasszájába, ugyanakkor a kóbor állatok legalább duplájába kerülnek a Kaposvárnak, és az adó bevezetése is több munkát jelent az önkormányzatnak.

Rend és fegyelem

A városban mintegy húszmillió forintból új telepet építettek, az ebrendészeti feladatokat pedig a Kutyatár Természet- és Állatvédő Egyesület vette át, ami annyit jelent, hogy a befogott kóbor kutyákat az önkormányzat átadja az egyesületnek.

„Az ebadó bevezetésének az igazi célja az, hogy nagyobb fegyelem és a rend legyen a városban" – mondja a polgármester. Kaposváron az adó mellett egyéb "ösztönzővel" is el akarják érni a felelős állattartást: pár ezer forintot kell fizetnie annak a gazdának, akinek az elkóborolt kutyáját a városgondnokság viszi vissza.

A városban korábban a Philip Természet- és Állatvédő Egyesület üzemeltette az ebrendészetet, tavaly augusztus végén azonban nem hosszabbították meg a várossal kötött szerződésüket. Szántó Judit szerint abból a hárommillió forintból, amit az önkormányzat erre a célra szán, képtelenség megoldani a kutyák befogását és ellátását.

Az egyesület vezetője csak egy példát tudott felhozni, amikor az ebadó hallatán egy jómódú férfi terepjáróval hozta az egyesülethez leadni a kuvasz kutyáját, annak ellenére, hogy erre a kutyafajtára nem is kell adót fizetni.

Falkában rohangálnak

"Nagyon durva, ami a városban folyik” – minősíti a kaposvári helyzetet Szántó Judit, aki szerint legalább tízéves probléma, hogy a város külterületeit ellepik a kóbor kutyák, általános látvány például, hogy az utcákon falkában rohangálnak a tüzelő szukák.

Ha az állatvédők kimennek ezekre a helyekre, nem is tudnak mást csinálni, mint begyűjteni az elkóborolt kutyákat, ugyanis a négylábúak feltételezett gazdái mondhatják azt, az állatok nem az övéik, és mivel nincs rajtuk mikrochip, nem tudják bebizonyítani, hogy honnan szöktek el. A megoldást az egyesület elnöke abban látja, hogy ezekben a körzetekben egyszerűen be kellene tiltani a kutyatartást.

Házőrző vagy házi kedvenc: nem mindegy

Újfehértón a helyi képviselő-testület ugyancsak december közepén fogadta el a januárban hatályba lépő rendeletet.  A szabolcsi településen az előzetes becslések szerint 2-2,5 millió forint bevételt várnak, amely – számításaik szerint – töredéke lehet a ténylegesen felmerülő kiadásaiknak.

A három település közül az újfehértói szabályozás tűnik a legbonyolultabbnak. A rendelet szerint az éves adó a házőrző vagy vagyonvédelem céljából tartott kutyáknál ezer, tenyésztésből vagy kedvtelésből tartottak esetében 1500, veszélyes kutyáknál pedig tízezer forint. Ha az állattartó több kutyát tart, állatonként nyolcszáz forint a hozzájárulás.

A rendszeres szociális ellátásban részesülőknek ötszáz forintot,  több kutya esetében pedig nyolcszáz forintot kell fizetniük. Mentességet a hetven év feletti tulajdonosok kapnak, de ha a nyugdíjas több négylábút tart, akkor állatonként ugyancsak nyolcszáz forint az ebadó mértéke. De hogy melyik kutya számít házőrzőnek, és melyik kutyát tartják kedvtelésből, azt az összeírásnál, az ebtartó nyilatkozata, valamint a kutya fajtája alapján szeretnék meghatározni, mondta Mátyás B. Szabolcs, a település jegyzője.

Morális haszon

A mindszentiek vegyes érzelmekkel fogadták az ebrendészeti hozzájárulás bevezetését. Az adó ellenzői azzal érveltek, hogy a felelőtlen állattartók miatt miért kell mindenkinek megfizetnie a háromezer forintot?

A Csongrád megyei városban az elmúlt években elszaporodott kóbor kutyák miatt vezették be a hozzájárulást. „Sok lakossági bejelentést kaptunk a kóbor kutyák miatt. Nem lehet úgy két kilométert megtenni az utcán, hogy ne találkoznák kóbor kutyákkal, az ebbefogó napi rendszerességgel visz be kutyákat a város telepére. A befogott állatok ellátása, a telep fenntartása és az ebbefogó bére éves szinten négymillió forintot jelent a városnak, ami megegyezik Mindszent féléves közvilágításának a költségével. Kérdezem, a város miért viseljen ekkora terhet a felelőtlen kutyatartók miatt? Másként nem lehet megoldani a problémát, csak a hozzájárulás bevezetésével” – mondta Zsótér Károly.

Az adó nagyjából hárommillió forint bevételt jelenthet a városnak, amelynek minden fillérét az ebrendészeti feladatokra költenek majd, de a polgármester szerint a rendeletnek inkább a morális haszna lesz nagyobb, így ha Mindszenten érzékelhetően kevesebb lesz a kutya a közterületeken, akár már a következő évben eltörölhetik az adót. „Nem adok pár hónapot, és a kutyák el fognak tűnni az utcákról” – bizakodik a polgármester.

Több a kóbor kutya

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és az ebtenyésztők egyesülete még tavaly év végén javasolta az önkormányzatoknak, hogy ne vessék ki az ebadót, mert szerintük a törvény a felelős állattartókat bünteti.

Korózs András, a MEOE elnöke az Indexnek elmondta, a törvény megszületése előtt a gyepmesteri telepek korszerűsítését és a jogszabály fokozatos bevezetését is javasolták, valamint azt, hogy a törvény csak a születő kutyákra vonatkozzon. Az egyesület azt is kérte, hogy az ebtenyésztők ne legyenek duplán megadóztatva, ezért kapjanak mentességet az ebrendészeti hozzájárulás alól.

A MEOE a jogszabály jelenlegi formáját nem támogatja. „Magyarországra nem jellemző a felelős állattartás, ezért is szerettük volna, ha olyan törvényt alkotnak, ahol a kutyatartásra vállalkozók el tudják dönteni, az ebadó mellett vállalnak-e kutyát, vagy sem. Ezt nem vették figyelembe, így ahol az önkormányzatok csak fontolgatták az adó bevezetését, ott ezen a télen jóval nagyobb számban kerültek a kutyák az utcára” – teszi hozzá Korózs András. Az egyesület elnöke felemlegeti, hogy a 80-as években már volt egy próbálkozás az ebadó bevezetésére. Akkor a jól megszervezett gyepmesteri hálózattal évek alatt tudták „kitakarítani” a városokból, erdőkből a kóbor kutyákat.

Kínai verebek

Az állatvédelmi törvény módosítását követően ismét az önkormányzatok a feladata a településeken a kutyák összeírása is, amit 3 évente kell megismételni.

Ma Magyarországon nagyjából 1,5 millió kutya van,  de nincs aki pontos adatokkal rendelkezne a hazai kutyapopulációról. Korózs András így a törvény egyetlen pozitívumaként a kötelezően előírt ebösszeírást említi. De ha már a kutyák számát is nehezen lehet megsaccolni, akkor a macskapopulációét szinte esélytelen. Az ebtenyésztők elnöke megvédve a macskásokat, nem tartaná szerencsésnek, ha a macskák után is kivetnének bármiféle adót „Vidéken a macska nagyon fontos szerepet tölt be a rágcsálók féken tartásában, nem hiányozna senkinek sem, ha úgy járnánk, mint Kínában, ahol a hatvanas években verébirtást rendeltek el, majd három év múlva ellepték a rovarok azokat a területeket, ahonnan eltűntek a madarak” – érvel az ebtenyésztők elnöke.

Akciós az ivartalanítás

Az ebadóval valakik biztosan jól járnak: azok az állatorvosok, akiket az adó híre hallatán azért keresnek fel a kutyatulajdonosok, hogy ivartalanítsák a kutyájukat, ugyanis ezek után az állatok után nem kell megfizetni az adót.

Az ivartalanítás árában a hazai állatorvosok között nincs nagy különbség: míg egy szuka 15-20 ezerbe, addig a kankutya ivartalanítása valamivel olcsóbba kerül. Újfehértón viszont most a helyi állatorvosnál akciósan, 30 százalékkal olcsóbban ivartalaníthatják a kutyatulajdonosok a négylábúakat, de a chippeket is kedvezőbb áron, 3 ezer forintért ültethetik be. A megkérdezett kaposvári állatorvosok közül néhányan elmondták, az ebadó miatt jóval többen ivartalaníttatják a kutyáikat. Így ha mégsem szűnik meg a városban a kutyaadó, az ivartalanítás hosszabb távon olcsóbb megoldás, mintha évente kellene fizetni az állat után.