Orbán-beszéddel indul a tavaszi ülésszak

Egyed felszólalásával véget értek az interpellációk, most az azonnali kérdések következnek. Ugyan három kérdést is Orbán Viktor miniszterelnöknek címeztek, de mindegyik friss, így a kormányfőnek még nem kötelessége válaszolnia. Orbán nincs is a teremben, így most a kérdések közvetítésétől eltekintünk. Az azonnali kérdések háromnegyedórája után újabb háromnegyed órában kérdések hangzanak el, majd szünet következik. A szünet után elsőként a dohánykereskedelem államosításáról szóló törvényt fogadja el tavaszi ülésszakán a parlament, de ma szavaznak a horvát uniós csatlakozásról, illetve az európai uniós pénzügyi paktum elfogadásának elfogadásáról is. A határozathozatalok után pedig, nagyjából este kilenc felé kezdik meg az egyházügyi törvény módosításának vitáját.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. "1070 milliárdnyi jelzáloghitelt törlesztettek vissza magyar állampolgárok, 170 ezren törlesztettek összesen" - jelentette ki, összességében ez egyötödnyi csökkenést jelent. "Az ország adóssága, az ország kitettsége csökkent ezzel" - mondta. A "rózsadombi elit és az efféle képekre" azt felelte, hogy átlagosan 5,5 millió forint volt egy végtörlesztés összege, tehát nem csak 40 milliós hiteleket, hanem 2-3 milliós hiteleket is végtörlesztettek. A végtörlesztési törvény alapján pedig szerinte a végtörlesztésre szánt pénzek forrása igenis vizsgálható, a törvény annyit ír elő, hogy a végtörlesztésre szánt pénzt nem lehet vagyongyarapodásnak tekinteni. Egyed nem fogadta el a választ, mert a nemfizető adósok nem tudtak végtörleszteni. A parlament ennek ellenére is elfogadta a választ.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A két visszavont interpelláció miatt a jobbikos Egyed Zsolt is elmondhatta interpellációját, amiben azt feltételezi, hogy a végtörlesztés valójában pénzmosás, hiszen a becsületesen dolgozó magyar embereknek nem volt, nem is lehetett pénze a végtörlesztésre, a bankok pedig szerinte megtagadták tőlük az e célból felvett hitelt. Valójában tehát a politikusok nyertek a végtörlesztéssel. Állítása szerint több kormánypárti képviselő 40 millió forintot végtörlesztett, ami nyolcmillió forintos árfolyamnyereséget jelent, miközben a NAV állásfoglalása szerint a végtörlesztés forrását a törvény alapján nem vizsgálhatják. Tehát Egyed szerint a végtörlesztés remek lehetőséget teremtett a tisztátlanul szerzett jövedelmek tisztára mosására.

A kormány nevében Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár válaszolt. Mint mondta, az eszközkezelő felállításának oka pont az volt, hogy a legrászorulóbb családokat támogassák. Alapból ezért csak a rászoruló kétgyerekes családok voltak jogosultak, de tavasszal ezt úgy módosítják, hogy az egygyermekes családok lakását is felvásárolhassák, ráadásul az eredetileg tervezett ötezer helyett huszonötezer lakást vásárolhat majd fel az eszközkezelő. A kevésbé rászorulókat az árfolyamgáttal és a végtörlesztéssel segítették ki, mondta. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A két visszavont interpelláló helyett így most a jobbikos Z. Kárpát Dániel szólalhat fel, ő arra kíváncsi, hogy "kinek találták ki a Nemzeti Eszközkezelőt". Azt kifogásolja, hogy az eszközkezelő csak a bank engedélyével vásárolhatja meg a hitelkárosult lakásának felvásárlását. Azt is kifogásolta, hogy az eszközkezelő nem akárkinek, csak a szociálisan ténylegesen rászorulók lakását vásárolhatja fel. "Mi lesz azzal a négyezer családdal, aki körön kívül került" - tette fel a kérdést. Javasolta, hogy a romaintegrációra elkülönített pénzeket költsék inkább azok megmentésére, akik szociálisan nem szorulnak rá.

Most először interpellált volna egy demokratikus koalíciós, bár technikailag még mindig független képviselő, de Molnár váratlanul visszavonta felszólalását, ahogy utána a szocialista Varga László is. Ő ugyanazt mondta volna el, amit párttársa, Nyakó István.

"A korrupció diagnózisában és fontosságában egyetértünk" - válaszolta Schiffernek a miniszterelnök helyett helyettese, Navracsics Tibor, aki szerint a kormány igenis fontos lépéseket tett a korrupció ellen, például egyezményt írt alá az állami számvevőszékkel, aminek eredménye egy cselekvési terv, amit majd végre is hajtanak. Az ügyészek pedig többletforrásokat kaptak a korrupciós ügyek kivizsgálására. Emelték a korrupciós ügyek elévülési idejét, háromról öt évre. A pártfinanszírozási törvényt pedig még tavasszal a parlament elé terjesztik. A közbeszerzési törvény módosításával pedig az eljárás egyszerűsítésével harcoltak a korrupció ellen. De mindennél fontosabb a korrupciót elutasító kultúrára nevelés. Schiffer nem fogadta el a választ, mert szerinte a kormány stratégiája pont a korrupció megkönnyítésére irányul. Megemlítette Nyerges Zsolt nevét is, aki sajátos körülmények között nyer pályázatokon. Ez nem hatotta meg a kormánytöbbséget, amely elfogadta a választ.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az LMP lemondott frakcióvezetője, Sciffer András szerint a rendszerváltás legnagyobb terhe a politikai korrupció. Szerinte a Fidesz az oligarchák uralmának felszámolását ígérte, ehhez képest a vörös oligarchák uralmát a narancsos oligarchák uralma váltotta. Idézte a kormányprogram korrupciót elítélő pontjait, majd számon is kérte ezeket a kormányon. "Az a baj, hogy a tapasztalat nem változott, most a szolnoki gyors robog tovább" - mondta, és felidézte, hogy felemelték a közbeszerzések értékhatárát és a jogi szolgáltatásokat kivették a közbeszerzés alól. Általában is csökkent a törvényhozás átláthatósága, lobbisták írjáka törvényeket, például a "lex CBA-t", mondta.  Átláthatatlan a döntéshozatal, "diszkrecionális döntéseket lehet hozni", például Matocsy György döntheti el, hogy ki épít plazát. Ezzel szerinte nőtt a korrupció lehetősége.

Sebestyén László interpellációja éppenséggel nem tipikus öninterpelláció volt, a diósgyőri vasmű újraindításának támogatását kérte a kormánytól. "Kérjük és könyörgünk, hogy vegyék komolyan az interpellációt" - mondta, de a választ persze elfogadta.

Az új parlamenti idényben is tartjuk magunkat elveinkhez, a jellemzően alákérdezős kormánypárti interpellációktól megkíméljük olvasóinkat.

Balczó interpellációjára maga a miniszter, Réthelyi Miklós válaszolt. Szerinte a felsőoktatás reformjára az ország gazdasági stabilitása miatt van szükség. Vagyis, értékelése szerint az elmúlt nyolc év elhibázott politikája miatt vált szükségessé a keretszámok csökkentése. Azoknak, akik emiatt elestek az ingyenes felsőoktatástól, diákhitelt nyújtanak. A hátrányos helyzetű hallgatók támogatására pedig kiemelt figyelmet fordítanak, például többletpontokat kapnak a felvételin, a jövőben pedig külön keretszám vonatkozik majd rájuk. Balczó nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Második interpellálóként a jobbikos Balczó Zoltán érdeklődik Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-minisztertől, hogy az új felvételi keretszámok milyen lehetőséget adnak a szegény szülők gyerekeinek a továbbtanulásra. Felidézte, hogy a kormánypártok választási programjukban még a társadalmi mobilitás biztosítását igérték. Balczó szerint a diákhitel nem jelent megoldást, mert az emberek most már félnek a hitelektől. Lázár János nyilatkozatát is idézte, aki a Népszabadságnak arról beszélt, az oktatási kormányzat talán nem jól mérte fel a magyar valóságot. Balczó szerint biztosn nem jól mérte fel.

A napirendi vita elején megtudtuk, hogy június 13-ig tart a tavaszi ülésszak, és csak az április 30-i héten lesz parlamenti szünet. A tervek szerint legfeljebb háromnapos ülések lesznek a tavaszi idényben.

A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán átvette a 47 000 forintot, majd azzal folytatta, reméli, hogy a jövőben csak számlán mozoghatnak majd pénzek, ne pedig "így, az asztalra rakva". A cél, hogy a fizetések fele ne zsebbe fizetődjön, hanem rendesen, lekövethetően. Ezt szolgálja szerinte a 16 százalékos adó. Majd kiigazította a Matolcsy-idézetet, aki nem azt mondta, hogy 47 000 forintból meg lehet élni, hanem hogy a segélyen élők "rejtélyes módon" 28 000-ből is meg tudtak élni. Ezután ismertette kedvelt statisztikáját, ami szerint negyvenezerrel több munkahely lett tavaly. Azt is állította, hogy "tavaly reálbérnövekedés játszódott le". Cséfalvay szerint azzal semmire sem megyünk, ha gőgösnek és pökhendinek bélyegezzük a kormány lépéseit. Azt mondta, magyarországon a legkisebbek a társadalmi különbségek, a felső 20 százalék 3,4-szer annyit keres, mint az alsó 20 százalék.

Az utolsó napirendi felszólaló, a szocialista Gúr Nándor télikabátban és polárpulverben beszél arról a Magyarországról, ahol az emberek éheznek és fáznak, miközben a kormány elveszi a járadékokat a munkanélküliektől, miközben beszedik a munkáltatóktól a járulékokat. "A foglalkoztatás tekintetében sem tettek semmi" - mondta. Szerinte stagnál a munkaerőpiac, a pártízezres változások csak szezonális jellegűek, vagy a részmunkaidős foglalkoztatásból adódnak. "Nem látják azt a kicsiny világot, ami 93 000 négyzetkilométeren vesz körbe minket" - mondta, majd felidzéte Matolcsy György mondatát, hogy 47 000 forintból is meg lehet élni. Át is adott 47 000 forintot Cséfalvaynak, hogy "éljen meg ebből március 13-ig Matolcsy György".

A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási államtitkár ismerte el, hogy "jóval szellősebb ülésszak lesz" a tavaszi, mint az őszi-téli volt. Szerinte sokkal több idő lesz kibeszélni az összesen a tervben szereplő 42 törvényjavaslatot - amiben amúgy még nincsenek benne a képviselői egyéni indítványra elfogadandók, de például az egyházügyi törvény módosítása sem. Reméli, hogy ünnepi pillanat lesz, amikor ma elfogadják Horvátország uniós csatlakozását.

A kereszténydemokrata Rubovszky Györgynek a tavaszi jogalkotásról vannak észrevételei. "2011 nem volt a leglassabb, legunalmasabb év" - kezdte. Rubovszkyt zavarta, hogy az ellenzék kivonult az alkotmányozásból. Ezt furcsálta, mert például ő bizottsági elnökként mindig végiggondolta az ellenzéki javaslatokat is, még ha ezeket végül nem is fogadta el. Megtudtuk, hogy újra a parlamentbe kerül a Ptk, amit egy hajóhoz hasonlított, ami zátonyra futott. A Btk tervezetét pedig már kiosztották, május 9-ig lehet kezdeményezni a módosítását a minisztériumnál. Rubovszky nagyon várja még az országgyűlési törvényt is.

Gyöngyösi felszólalása végén már nem csak a paktumot utasította el, hanem az Európai Unió egészét, szerinte Magyarország érdeke a kilépés lenne. A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. "Először is tisztázzuk, a fiscal compact nem vezet európai szuperállamhoz" - mondta. Szerinte arról van szó, hogy az eurozónához tartozás szabályokhoz kötött, ám ezeket nem tartották be, ezért szigorítani kell. "A változás csupán annyi, hogy erősebb jogosítványok vannak a szabályok betartására" - mondta, ez pedig szerinte Magyarország érdekét is szolgálja, mert így nagyobb lesz a biztonság, és alacsonyabbak a kamatok. Elismerte, hogy a szigorítás akár prociklikus is lehet, azaz erősítheti a recessziós folyamatokat. Ezt ellensúlyozhatja az adóverseny. Cséfalvay többször hátrapillantott a mögötte ülő Gyöngyösire, aki eközben sms-t írt a telefonján. Pedig azt is megtudtuk, hogy Magyarország előrébb tart, mint Olaszország, ahol csak most írják át a munka törvénykönyvét.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A jobbikos Gyöngyösi Márton Orbán Viktort idézte, miszerint ne a szavait, hanem a tetteit figyeljék. Ő ezt tette, és szerinte a harcos retorikát feltétel nélküli kapituláció szokta követni. Erre példaként a román EU-csatlakozás és a liszaboni szerződés megszavazását hozta fel példaként, illetve az európai pénzügyi paktumot, amit Orbán két hónapja még elutasított. Igaz, akkor még "verbális szabadságharcot" vívott. Ő is az "MSZP, az LMP és a korábbi liberális körök" összehangolt támadásáról beszélt ezután. Majd lényegében elutasította az uniós pénzügyi paktumot, ami szerinte nem szolgálja Magyarország érdekeit, ahogy az eurozónához való csatlakozás sem.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási államtitkár válaszolt. Szerinte egy valami nem változik, a vallásgyakorlás továbbra is szabad Magyarországon. "Mind az alaptörvény, mind a tavaly elfogadott két egyházügyi törvény lehetőséget adott erre" - mondta. A cél a visszaélések megakadályozása volt, mondta. "A kormánytöbbség tartja a szavát" - jelentette ki, hiszen azt ígérték, hogy a törvényben eredetileg szereplő 14 egyház "csak a kezdőcsomag". Több mint kétszáz egyház nem kérte újbóli elismerését, szerinte ez önmagában elegendő indok utólag a szabályozás megváltoztatására. Ezután megismételte a Gulyás által is felhozott érveket.

A dohányzásra időközben visszaszokott Heintz Tamás nemdohányzókat védő törvénytervezete a dohányos parlamenti képviselőket is az udvarokra száműzte. A téli szünetben végrehajtott fejlesztésnek köszönhetően immár nem kell fagyoskodniuk, legalábbis azon az udvaron, ahol a Fidesz képviselői dohányoznak, itt két hatalmas csirkekeltető lámpa szolgáltat hőt. Az I-es kapunál, ahová a szocialisták járnak cigizni, nincs melegítő.

Orbán szerint túl van minden határon, amikor "egy magyar képviselő azt mondja az Európai Parlamentben, hogy szégyelli Magyarországot, és szívesebben képviselné Luxemburgot". Amúgy minden frakció támogatására számít.

Orbán ezután hosszasan idézte az évértékelőn elmondott gondolatait a középosztály és a nyugdíjasok, illetve a középosztály és a leszakadók szövetségéről. A cél, hogy a leszakadókat is felemeljék, "ezt az emeltyűt keressük". Ezután megköszönte Mesterházy Attila támogató szavait. "Azt a segítséget azért szeretném kérni, hogy ha egy mód van rá, az európai parlamentben dolgozó szocialista képviselőket kérje meg, hogy időnként álljanak ki Magyarország érdekei mellett" - aratott kormánypárti tapsvihart.

Balczó zárómegjegyzésére reagálva azt mondta, erről jó lenne hosszabban vitázni. "A saját személyes felfogásom szerint ami 2002-2010 között történt, az volt, hogy a nagytőke a gazdasági hatalma mellé megszerezte a politikai hatalmat is." Szerinte ezzel szemben a középosztályt kell hatalomban tartani, de ezt már évértékelőjében is elmondta.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Orbán fontos megjegyzésnek nevezte a strukturális reform kötelezetségére vonatkozót, amit tényleg nehéz lesz megvalósítani, de Magyarország a 0,5 százalékos állaháztartásihiány-előíráshoz képest magától 2 százalékos reformot vállalt, tehát a 0,5 százalékos előírás reális és teljesíthető. Ezután visszatért Balczó felszólalására, azt állította, hogy azokat a vállalkozásokat nem támogatja a kormány, amelyek nem hoznak létre hozzáadott értéket Magyarországon. A többiek támogatása viszont szükséges.

Az euróhoz való csatlakozásról mindenesetre biztosan kétharmados többséggel kell dönteni, derült ki a miniszterelnök viszontválaszából. Jávor felszólalását igyekezett teljes mértékben megérteni és befogadni. "Csak azt tudom mondani, hogy isten hozta az LMP-t a szabadságharcosok táborában" - mondta, majd "kellő udvariassággal visszautasította" a Lengyelországgal kapcsolatos megállapításokat. "Kérem ne próbálja szembefordítani Magyarországot legerősebb európai szövetségesével, még egy jó poén kedvéért sem" - rótta meg az új frakcióvezető.

Orbán viszontválaszában először Balczó szavaira reagált. "Eddig senki nem írt alá semmit. A miniszterelnökök megegyeztek abban, amiben egyetértenek" - mondta. A paktumot márciusban írják alá, amit aztán még a magyar parlamentnek is ratifikálnia kell. Hétfőn arról vitatkozhatnak, hogy mit írjon alá a miniszterelnök. Azt is értelmezni kell, hogy feles, vagy kétharmados többség kell a ratifikáláshoz - nem mintha a kormánynak ne lenne kétharmada.

"Két alternatíva létezik", az egyik és a másik, tudtuk meg Rogántól. Kiderült, hogy a középút az egyetlen járható alternatíva, ami amúgy a harmadik. Ezt járta a Fidesz.

Rogán szerint szükség volt azokra a gazdasági lépésekre, amelyek sértettek bizonyos érdekeket. Szerinte azt is világossá tették, hogy a válságadók és a különadók ideiglenesek, de szükségesek, hogy Magyarország saját útjára léphessen. A cél, hogy "Magyarországon megérje dolgozni, megérje családot alapítani és ne érje meg csalni", szemben az elmúltnyolcévvel, amikor ennek ellenkezőjére ösztönözték a magyarokat. Aki csalásra biztatott, abból pedig "az utolsó szakaszban pénzügyminiszter is lehetett", vádolta meg Oszkó Pétert név nélkül.

A beteg Lázár János helyett a Fidesz nevében Rogán Antal válaszolt, aki azonnal köszönetet is mondott a miniszterelnöknek, amiért "Magyarország érdekeit az EU fórumain az elmúlt egy hónapban sikerrel és határozottan képviselte". Ezután ő is azokról beszélt, akik Magyarország érdekei helyett pártérdekeket képviseltek a fórumokon, majd beszólt Mesterházynak, aki szerint "a magyar parlament évadnyitója is csak egy rendezvény".