Senki nem fog senki hálószobájába bemenni

Annak ellenére, hogy nem volt különösebb előzetes hírverés, a Népszabadság cikke nyomán elég nagy visszhangja lett a Magyar Családtudományi Társaság megalakulásának. Keményen kritizáltak részleteket a küldetésnyilatkozat-tervezetből, a Magyar LMBT Szövetség pedig tiltakozó közleményt adott ki. Úgy érzik, hogy egy homofób, kirekesztő nézeteket tudományos programként népszerűsíteni kívánó szervezet jött létre, sérelmezik azt, hogy a társaság alapszabály- és küldetésnyilatkozat-tervezete szerintük leértékeli az azonos neműek párkapcsolatait, és szerintük sérti a demokratikus közélet normáit, illetve a véleménynyilvánítás Alaptörvényben is rögzített szabadságjogát, hogy a társaság azzal az igénnyel lép fel, a közbeszédben csak a társaság álláspontja jelenjen meg. Mit szól ezekhez a kritikákhoz?

A sajtóvisszhangnak örülünk, csak a szempontjának nem. Nagyon komoly családpolitikai koncepciója van a mostani kormánynak, ez az én képviselői életemben is prioritást élvez. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium háttérintézményében, a Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet épületében alakult meg ez a tudományos társaság, amely tudományos alapról szeretné segíteni ezt a családpolitikai koncepciót. Tudományos tény, hogy a demográfiai helyzet nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában mélyponton van. Ez nem a vallásnak, nem egy kis konzervatív körnek a magánügye, hanem gazdaságpolitikai alaptényező, hiszen nem lesznek adófizető állampolgárok, amennyiben nem születnek gyerekek. Tudományosan alátámasztott tény az is, hogy gyerekek a legegészségesebben egészséges családban nőnek fel. Ebben az irányban szeretnénk a családpolitikát segíteni. Ez a tudományos társaság civil szervezetekből áll. Ott voltam az alakuló ülésen, de nem vagyok a társaság tagja, állandó vendégként jelen lehetek, de nincs szavazati jogom.Viszont nagyon is egyetértek velük. Balásházy Imre fizikus, aki az ülésen az egyik bevezetőt mondta, kifejezetten hangsúlyozta, hogy nem a kirekesztés, hanem a segítés szándékával szeretnék a társaságot működtetni. Nem a tagadásra építve, hanem valamiért.

A kirekesztés vádját többek közt a küldetésnyilatkozat-tervezetnek ez a részlete alapozta meg: „A nemiség, a párkapcsolatok, a házasság és a család témakörben még mindig igen sok a káros és nem igaz nézet szinte az egész társadalomban, és ezen változtatni érdemes. Itt nem értékpluralizmusról van szó, hanem a jó és a rossz, az érték és a károkozás, az erkölcsös és az erkölcstelen, az emberséges és az embertelen, a szabadság és a hazugság összekeveréséről.” Hogyan kell értelmezni ezt a részt? Mi az, amit önök szerint “káros és nem igaz” nézetnek lehet tekinteni? Mit jelent az, hogy a szabadság összekeverése a hazugsággal?

Ők mit nem értenek szabadság alatt, ők mit nem értenek igazság alatt? Visszakérdeznék, hogy mi a problémájuk ezzel? Ez nem szól másról, mint a család mint fővonal irányában, tudományos kutatási háttérrel segíteni a családpolitikát. A rendezett és tartós párkapcsolatokból születnek egészséges lelkületű gyerekek. Ez csak erről szól. Nem jelent kirekesztést, csak hangsúlyozunk olyasmit, amiről úgy érezzük, hogy családpolitikai szempontból az egész nemzetnek jó.

Csakhogy ebben az idézetben ellentétpárok szerepelnek, mint jó és rossz, érték és károkozás.  Az értékoldalt értem. De ezzel szemben mi áll?

Mi nem fogalmazunk meg ilyen értelemben rosszat. Jó az, ha két fiatal egymást jobban megismerve tartós kapcsolatot létesít. Jó, ha egy házasság a nehézségeket, örömöket együtt átélve hosszú távon megmarad. Jó, ha abban gyerekek nevelődnek, és nyugodt, békés körülmények között tudnak fejlődni. És jó az, ha tisztességes, adófizető állampolgárok válnak belőlük. Nyilvánvaló, hogy ha a kapcsolatok felborulnak, hogy ha a gyerekek szenvednek felnőtt emberek felelőtlenségétől, hogy ha nem születnek gyerekek, és elvész a társadalomnak a gerince, mert nem működnek a családok, akkor ez rossz. Tehát ilyen értelemben értendő, hogy mi az érték, mi nem érték.

A társaság úgynevezett minimális értékrendje négy pontból áll. Az egyik pont az, hogy “az erkölcsi értelemben definiált egészséges család az egy férfi és egy nő házasságán alapuló szeretetközösség, amelynek tagjai a feleség, a férj és az esetleges gyermekeik, beleértve a fogadott és mostoha gyermekeket is.” Ettől még családnak tekinthető önök szerint más típusú együttélés is? Például családnak tekinthető két azonos nemű ember együttélése úgy, hogy az egyikük korábbi kapcsolatából származó gyereket közösen nevelik? Vagy ez már nem fér bele?

Egy felnőtt és egy vér szerinti gyermek együtt élése az már önmagában család. Ebben a családformában nevelkedő gyermeknek a jogai ugyanazok, mint bármilyen más családban nevelkedőké. A gyerek nem sérülhet, de ahhoz, hogy a felnőtt embernek a magánéletete kivel folytatódik, ahhoz nekünk semmi közünk.

Ön is hangsúlyozta, és a társaság nevében is szerepel a tudományos szó. Ennek ellenére a küldetésnyilatkozat-tervezetben olvashatunk arról, hogy ki lehet tagja ennek a társaságnak: “Ahhoz, hogy minél nagyobb erőt képviseljünk, a társaságnak tagja lehessen minden nagykorú magyar állampolgár, ha a közös minimális értékrenddel egyetért, hiszen ez alapján jobb szakembernek bizonyul, mint az-az esetleg nemzetközi hírű kutató, aki az értékrend bármelyik pontjával nem tud azonosulni.” Ez nem teszi lehetetlenné a társaságon belüli tudományos vitát?

Rónaszékiné Keresztes Mónika

Fotó: fidesz.hu

Hát, mindenképpen nehezíti, ez nyilvánvaló.

A társaság minimális értékrendjének egyik pontja az is, hogy olyan családtervezési módszereket kell preferálni, amelyek sem az anyának, sem a magzatnak nem okoznak sérülést. Ez továbbvisz az abortuszszabályozás kérdésköréhez. Az Alaptörvény elfogadásakor megjelent az aggodalom, hogy előrevetíti az abortusz szabályozásának a szigorítását. Ebbe az irányba kívánja befolyásolni a társaság a parlament családpolitikáját?

Abortuszszigorításról nincsen szó, ezt szeretném leszögezni. Nyilvánvaló, hogy az abortuszok magas száma nagyon rossz. Fontos a tudatformálás, egyáltalán nem mindegy, hogy ki hogyan szól egy édesanyához, amikor először megy el terhesgondozásra, és megállapítják, hogy kisbabája lesz, egy nem várt gyerek, akit nem egy nyugodt család vár otthon. Rengeteg segítség van, és állítom, hogy az ilyen problémákkal küzdő édesanyáknak nagy része egy kis segítség birtokában világra hozná a gyereket. Megint csak a tudomány erejével, eszközével vinnénk ez jó irányba, és nem retorzióval, nem törvényi tiltással.

A társaság megalakulása után amire a legtöbben felkapták a fejüket, az a házasság előtti szexuális élet nemkívánatossá minősítése volt. Önök szerint hogy lehet arról meggyőzni a 21. századi fiatalokat, hogy érdemes várni a házasságig?

Hogy kevesen születnek gyerekek, ennek is van oka. Kevés a tartós kapcsolat. A teljes szabadosság idejét éljük. Mindenki azzal ismerkedik meg, akivel akar, azzal él együtt, akivel akar, de sajnos ez a szabadság nem jelenti azt, hogy ebből tartós kapcsolatok származnak. A házasságok fele válással végződik. Tudományosan, tapasztalatokkal alátámasztható, hogy ha előbb megismerkednek a fiatalok, szellemileg, lelkileg többet tudnak meg egymásról, emberi szempontból akkor jobban meg van ágyazva a testi kapcsolatnak is, mintha fordítva kezdődik. Azt kell kutatni, hogy mi történik azokkal, akik úgymond divatosan élik - egyik ágyból a másikba - az életüket. Közben igenis mindenki vágyik egy tartós szeretetkapcsolatra. Szerintem, hogy ha bárkit megkérdeznek, senki nem mondaná azt, hogy nem vágyik erre. Ez jó dolog, nem baj, ha a köztudatba bekerül. Hangsúlyozom: ebből semmiféle törvény nem lesz, senki nem fog senki hálószobájába bemenni, és semmit szabályozni.

Mit javasolna a fiataloknak, hogy házasság előtt meddig mehetnek el? Mondjuk a csókolózás belefér?

Nekem van öt egyetemista korú gyerekem, van négy fiam és három lányom. Ez a téma rendesen előkerül naponta. Én csak azt tudom nekik mondani a saját tapasztalatomból, hogy ne a divatot kövessék, hogy hány éves korig kell túl lenni az ikszedik kapcsolaton, hanem nagyon figyeljenek a lelkük üzenetére, a szívükre, hogy az tényleg szerelem-e. Akarják egymást jobban megismerni, a felelősséget is vállalják, és igényelje mondjuk a lány a fiú részéről, hogy ne csak kihasználja őt, hanem komoly kapcsolatot akarjon vele létesíteni. Ez most szélmalomharcnak tűnik, a mai világban elég nehéz. De szerintem nem hiábavaló a törekvés ebbe az irányba.

A küldetésnyilatkozat-tervezet szerint a társaság szeretné a médiát is befolyásolni. Elég komoly kritikát fogalmaztak meg: “A média, különösen a fiataloknak szánt média sugallta emberkép botrányosan primitív, hazug, káros és kultúra ellenes. A testi-lelki egészséget ajánló produktív életpálya, a felelősségteljes párkapcsolatok, és a majdani házasságra történő felkészítés helyett, egyéjszakás kalandokra, szingli, mingli, biszexuális és poligám életmódra buzdítanak, miközben a hűséget és a házasságot elavultnak, egészségtelennek, sőt néha nevetségesnek tüntetik fel. Az egyetlen nemi társra való törekvés, pedig fel sem merül a palettájukon. Teszik mindezt büntetlenül a huszonegyedik század Európájában és így hazánkban is.”A küldetétésnyilatkozat-tervezetben azt olvastam, hogy a társaság média szekciójának az lenne a dolga, hogy az értékrenddel ellentétes megnyilvánulások számát erőteljesen csökkentsék. Ezt hogyan gondolják kivitelezni?

Egy civil szervezetnek lehet ilyen temperamentummal megfogalmazni valamit, ami mögé felkiáltójelet szeretne tenni, hiszen baj van. Ezzel semmi probléma nincsen. Cáfolja meg bárki, hogy a médiában többségében igenis a szabadosabb életforma különböző változatai jönnek át a különböző műsorokon, filmeken keresztül, ez is egyfajta tematizálás. Hogyha valaki azt mondja, alakítsuk a médiát úgy, hogy legyen benne több műsor, amely felelősségvállalásra nevel, mélyebb gondolkodásra késztet, az nem kirekesztés, hanem természetes igény.. Rohanó világban élünk, mindent ki lehet dobni, le lehet cserélni. Azt gondolják az emberek, hogy ha váltanak, akkor boldogabbak is lesznek, de ez nem igaz. Azért vált ki ez ekkora sajtóvisszhangot, mert egy kicsit tükör mindenki számára: eszébe jut a saját problémája, a saját vágyai. Nem arról van szó, hogy bárkit megbírálnánk, bárkit megbélyegezne a társaság,

Hangsúlyozta, hogy ön nem tag, csupán vendég volt. Miért fontos ez a megkülönböztetés?

Ők nem szerettek volna állami embert. Szeretnének a politikától függetlenül a kutatásokra alapozni. Ha én képviselőként szeretnék valamit képviselni, amit fontosnak érzek, akkor muszáj érvelnem tudományos háttérrel. Ezért fontos, hogy jelen legyek, de nem tagként.

Milyen a viszony a kormány és a társaság között? Az a tény, hogy az alakuló ülésnek a Nefmi háttérintézménye adott helyet, jelent valamit?

Ez egy gesztus volt, és nagyon nagy szükség van rá. Nem lehet csak úgy légből kapottan beszélni családpolitikáról se egy államtitkárnak, se nekem mint képviselőnek, fontos a tudományos háttér.

Várható az, hogy a társaság le fog tenni javaslatcsomagokat a kormány vagy az ön asztalára?

Elképzelhető. Egyes témákban meg fogjuk kérdezni őket, például arról, hogy mi legyen az alaptantervben a családi életre nevelés tárgy alatt. Egyébként a házasság előtti nemi élet témája is ezzel kapcsolatban merült fel. Semmi másról nincs szó, csak arról, hogy téma legyen, a gyerekek beszélgessenek, tudjanak róla. Ne csak az legyen, hogy az osztálynak a kétharmada már túl van az első szexuális kapcsolatán mondjuk 14 évesen. Legyen egy másik szempont, ami legalább olyan fontos, és dönthessenek. Ha szabadság van, akkor jelenjen meg mind a kettő. Mi nem rekesztjük ki azt, aki másként gondolkodik, hanem szeretnénk megjeleníteni azt, ami miszerintünk jó.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!