Tarlós nem tudta, mit akar a kormány

Véletlen volt, hogy a főváros épp akkor döntött úgy, hogy a francia és a német befektetőktől visszaveszi a Fővárosi Vízműveket, amikor a kormány vezetői külföldi tárgyalásokon próbálták javítani az ország megítélését, állították az Indexnek fővárosi források. A főpolgármester környezetéhez tartozó források tagadták, hogy Tarlós István azért akarta volna nehéz helyzet hozni a kormányt, mert elakadtak a BKV finanszírozásáról szóló tárgyalások.            

A fővárosi közgyűlés szerdai zárt ülésén fogadott el egy olyan határozatot, amely lehetővé teszi, hogy a főváros felmondja a Fővárosi Vízművek külföldi befektetőivel kötött szerződést. Az Index forrásai szerint azért szerdán került szóba a téma, mert nemrég készült el a katasztrófavédelem vizsgálata, amely szerint a fővárosi tűzcsapok közel húsz százaléka nem működik. A főváros szerint a vízművek részvényeinek negyedét 1997-ben megvásárló francia Suez Environnement és a német RWE azért követett el szerződésszegést, mert korábban vállalta a tűzcsapok működtetését is. Tarlós a döntésről csütörtökön azt mondta, hogy nem született végleges döntés, arra kapott felhatalmazást, hogy ha a körülmények úgy alakulnak, akkor fel tudja mondani a szerződést.

Nem időzíthették volna rosszabbul

Bár a Fővárosi Vízművek visszavétele korábban is szóba került, a szerdai döntés időzítése mégis különös. Egyrészt azért, mert a tavaly év végén elfogadott vízközmű törvény csak 2013 végétől írja elő, hogy magántulajdonból állami és önkormányzati kézbe kerüljenek vissza a vízművek. Másrészt Orbán Viktor kormányfő Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel együtt február 24-én látogatott Frankfurtba, ahol a tartományi kormányfővel találkozott. Orbán az MTI tudósítása szerint a megbeszélésen „bátorította a német befektetőket, hogy jöjjenek Magyarországra, és fűzzék még szorosabbra az együttműködést”. Ezt követően Orbán a német kereskedelmi és iparkamara előtti előadásában a kormány reformpolitikája mellett érvelt.

Múlt hét csütörtökön pedig Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője Párizsba látogatott, hogy a kohéziós pénzek felfüggesztéséről, illetve a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásokról tárgyaljon. Lázár a párizsi magyar nagykövetségen negyven francia befektetővel találkozott, akiknek - az MTI tudósítása szerint - beszámolt a gazdasági szereplőket érintő magyarországi jogalkotásról. Lázár a találkozón elmondta: a magyar kormány az energia- és a szolgáltató szektorban kemény tárgyalópartner, de mindig arra törekszik, hogy olyan megegyezések születhessenek, amelyekkel Magyarország mellett a befektetők is elégedettek. Magyarország a termelő ágazatokban továbbra is számít a francia befektetőkre, tette hozzá Lázár.

A Financial Times című brit lap felzárkózó térséggel foglalkozó blogja pénteken pedig arról írt, hogy éppen akkor bontakozik ki egy újabb "ronda kereskedelmi vita" Budapest és két nyugat-európai nagyvállalat között, amikor a magyar kormány próbál javítani megítélésén a külföldi befektetők körében. A budapesti városvezetést feltehetőleg nem tájékoztatták a megváltozott kormányzati szándékról, amely így nem is időzíthette volna rosszabbul az ügyet, fogalmaz a Financial Times.

Az összhang hiánya

A vízmű-döntés hátterét ismerő forrás az Indexnek azt mondta, hogy az elmúlt hetekben megfeneklettek a vízmű visszavásárlásáról szóló tárgyalások a külföldi tulajdonosokkal. A forrás szerint a befektetők körülbelül akkora összegért adták volna el a részesedésüket, mint amennyiért megvették, a főváros viszont ennél jóval kisebb, közel fele ekkora összegben gondolkodott. Mivel a tárgyalások eredménytelenek voltak, ezért merült fel, hogy a szerződés nem teljesítésére való hivatkozással függesszék fel a szerződést, fogalmazott. A forrás arra hivatkozva nem akart több részletet elárulni, hogy a befektetőkel még a héten is meglehetősen érzékeny tárgyalások folynak.

A közgyűlés szerdai zárt ülésen szóba kerültek ugyan a várható külföldi kritikák, ezt azonban a kormánypárti képviselők arra hivatkozva szerelték le, hogy a külföldi befektető szerződést szegett. Az ülés egyik résztvevője szerint az viszont nem került szóba, hogy a fővárosi döntés nincs összhangban a kormányzati tárgyalásokkal. Az egyik fővárosi fideszes képviselő szerint ennek az volt az oka, hogy a kormány tisztában volt azzal, hogy Tarlós hamarosan napirendre veszi a kérdést. A fideszes képviselő azt mondta: puszta véletlen, hogy a főváros vezetése épp a kormány külföldi tárgyalásai közepén hozta szóba a kérdést.

Az összhang hiányát valószínűleg az okozta, hogy a kormány a városházát korábban sem avatta be abba, hogy milyen nemzetközi tárgyalásokat folytat, a BKV-ról szóló vita miatt pedig még inkább elhidegült a helyzet, mondta az Indexnek egy, a városházát közelről ismerő forrás. A forrás szerint Tarlóstól elvárta a kormány, hogy szerezze vissza a vízközművet, mégpedig úgy, hogy a főváros ne nehezítse meg a kormánynak az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalásait. Ehhez azonban - a forrás szerint - Tarlós nem kapott segítséget a kormánytól, a főpolgármester pedig önállón nehezen igazodott ki a kormány ellentmondásos tárgyalási stratégiáján.

A koncepció

Az Országgyűlés december 30-án fogadta a vízközműről szóló törvényjavaslatot, amelyet Bánki Erik és Sebestyén László fideszes képviselők nyújtottak be. A javaslat kimondja, hogy szolgáltatót nem lehet eladni magáncégnek, de a korábbi eladások nem tehetők semmissé. A törvény szerint rendezni kell azoknak a vízműveknek tulajdonjogát, amelyek jelenleg nem önkormányzati és nem állami tulajdonban vannak. A tulajdonviszonyok rendezésére a jogszabály egy átmeneti időszakot biztosít, ennek határideje 2013. október 31-e. A jogszabály szerint ha eddig nem történik meg a tulajdonviszonyok rendezése, akkor legvégső esetben az állam élhet az adott ingatlanra vonatkozó kisajátítás jogával.

A fideszes vezetésű pécsi önkormányzat 2009 októberében mondta fel a helyi vízszolgáltató Pécsi Vízmű Zrt.-vel kötött szerződését, és átvette a városi vízműveket. A felmondás oka az volt, hogy időben nem tudtak megállapodni cég kisebbségi tulajdonrészének visszavásárlásáról a francia Suezzel. A vízmű visszavételét Nicolas Sarkozy francia elnök is szóvá tette abban a magyar kormányfőnek írt novemberi levelében, amely a francia cégek magyarországi helyzetével foglalkozik. A levelet januárban ismertette a Magyar Narancs című hetilap.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!