Jolán
-1 °C
7 °C

Erélytelen a Btk. a rasszista és homofób bűncselekményekkel szemben?

2012.03.08. 16:08
Öt civilszervezet kevesli a februárban közzétett büntetőtörvénykönyv-tervezet rasszista és homofób bűncselekmények elleni intézkedéseit.

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság a Melegekért (HTM), a Magyar Helsinki Bizottság, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI), valamint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a héten írásban juttatták el javaslataikat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM), ahol jelenleg folyik az új Büntető Törvénykönyv kodifikációja. A szervezetek közül korábban több is részt vett az új Btk-ról szóló egyeztetésen a KIM-ben.

A civilek a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó szabályozás átfogó reformját javasolják. Szerintük a jogszabálynak további védett csoportokat kellene nevesítenie, és a bűncselekmények szélesebb körénél kellene büntetnie az előítéletes indítékot. Ellenzik, hogy az új Btk-ban megszűnjön a gyűlölet-bűncselekmények előkészületének büntethetősége.

Ivány Borbála, a Helsinki munkatársa szerint itthon nemzetközi összehasonlításban rendkívül kevés esetben indul eljárás gyűlölet-bűncselekmények miatt, miközben gyakoriak a rasszista, homofób, antiszemita támadások. „Kutatásaink azt mutatják, hogy a hatóságok sokszor csak a jóval enyhébb elbírálás alá eső garázdaság vagy testi sértés miatt indítanak eljárást, ha egyáltalán sor kerül erre.”

Udvari Márton, a NEKI munkatársa úgy véli, a hatóságok egyszerűen nem alkalmazzák az ilyen esetekre vonatkozó speciális tényállásokat, miközben magával a jogszabállyal is komoly problémák vannak. „Gyakori, hogy a tulajdonos védett csoporthoz tartozása miatt rongálják meg egy vagyontárgyát, . Az ilyen eseteket azonban a hatályos magyar jog nem kezeli gyűlölet-bűncselekményként” – teszi hozzá Jovánovics Eszter, a TASZ Romaprogramjának vezetője.

Pontosítani kell a védett csoportok körét is, mert a hatályos szabályozás egyszerre hiányos és túl tág. A HTM-es Dombos Tamás szerint míg akár a focidrukkerek közötti összecsapások is gyűlölet-bűncselekménynek minősülnek, a jelenlegi szabályozás nem nevesíti a szexuális irányultság, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti csoportok védelmét. Ezért azt javasolják, hogy a jogalkalmazó számára tegyék egyértelművé, milyen esetekben van szükség e speciális tényállás alkalmazására”.

A civilek a garázda jellegű gyűlölet-bűncselekmény meghatározását is módosítanák, és javasolják, hogy az előítéletes indokból elkövetett bűncselekményeket általános jelleggel súlyosabban büntessék. Átol Dorottya, az Amnesty munkatársa a nemzetközi ajánlások és a külföldi tapasztalatok figyelembevételét sürgette a törvényjavaslat megalkotásakor.

Átol felhívta a figyelmet, hogy a kormány 2011 tavaszán elfogadta az ENSZ összes, gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó ajánlását, a vállalások végrehajtására a büntetőkódex reformja a legjobb lehetőség.