Két nagy tömeg uralta március 15-ét

2012.03.15. 19:20 Módosítva: 2012.03.15. 19:31
Március 15-én egyaránt hatalmas tömeg vett részt a Parlamentnél szervezett állami ünnepségen és a civil ellenzék rendezvényén a Ferenciek terén. Orbán Viktor a több ezer lengyel szimpatizánssal megerősített hallgatóság előtt a szabadságharc folytatásáról beszélt, az Egymillióan a sajtószabadságért tüntetésén pedig a nemzeti minimum megfogalmazásáról volt szó, amit megkövetelhetnek a szavazatokra ácsingózó pártoktól.

Március 15-ét a kormány a Kossuth téren, az ellenzéki civilek a Szabad sajtó úton, a főváros a Múzeumkertben, az MSZP pedig vidéken ünnepelte. Csütörtök reggel a Nyugati pályaudvarra megérkezett az a több ezer lengyel szimpatizáns, akiket a Gazeta Polska című jobboldali hetilap hívott Magyarországra, hogy a Békemenet résztvevőiként kifejezzék rokonszenvüket az Orbán-kormány iránt. Sokan jöttek buszokkal és autóval, és Litvániából is érkezett egy különbusz. Összefoglaló a lengyelek érkezéséről>>>

A Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom lengyel nyelvű brosúrát osztogatott a Nyugatiban, amelyben elmagyarázták a vendégeknek, hogy becsapták őket és Orbán Viktor nem érdemel szimpátiát. A lengyelek részt vettek a főváros ünnepségén a Múzeumkertben, ahol beszédet mondott Tomasz Sakievicz, a Gazeta Polska főszerkesztője, majd Tarlós István főpolgármester is.

A jó időben sokan mentek el a hivatalos állami programokra a Múzeumkertbe, a Várba és a Parlamenthez. A lengyelek is felmentek a Várba, hogy megnézzék az ottani programokat és szuveníreket vegyenek a Mátyás templomnál. Innen lesétáltak a Széchenyi térre, és hatalmas ováció közepette csatlakoztak a kormány mellett januárban már százezresnél is nagyobb demonstrációt szervező Békementhez. Most nem voltak ilyen sokan, a menet laza sorokban vonult át a Kossuth térre, amely viszont a már ott várakozókkal együtt szinte teljesen megtelt.

Itt Orbán Viktor tartott beszédet. A kormányfő  azt mondta: a magyar a szabadságharcok népe. Átvéve a Békemenet szlogenjét kijelentette: nem leszünk gyarmat, megteremtjük „a szabad magyar életet". Orbán arról beszélt, hogy a béka, akit megfőznek, előbb jól érzi magát a langymelegben, majd mire észbe kap, meg is van főzve. Így jár sok nemzet, család, akiknek visszafizethetetlenné dagadnak a hitelei. A kényelmes hitelekkel 2002 után szép lassan majdnem megfőztek minket, de az utolsó pillanatban ugrottunk ki a fazékból.

A kormányfő szerint Magyarországnak gazdasági sikerek kellenek. Ahhoz, hogy elindulhassunk, először fel kell állnunk. „Ami történt, az szép, de nem elég. Még nem elég" – mondta. Az elején úgy tűnt, hogy Orbán az EU-ellenes hangokra játszik rá, de beszéde végén kinyilvánította: Európa és Magyarország felemelkedése elválaszthatatlan. Összefoglaló Orbán Viktor beszédéről>>>

A Kossuth térihez hasonló hatalmas tömeg gyűlt össze a Ferenciek terén az Egymillióan a sajtószabadságért által szervezett ellenzéki demonstrációra. A tüntetésen hivatalosan is kinevezték a nemrég megválasztott alternatív köztársasági elnököt, Dopemant, alias Pityinger Lászlót. Dopeman egyebek között azt mondta, „a kurucinfo nem a hibásra mutat, / hidd el a ludas a kollektív tudat, / én is utálom a vezetőket, / de bassza meg, mi neveltük őket", illetve „magyar vagyok, zsidó vagyok, cigány vagyok, kevert vérű árja vagyok, magyar vagyok!".

A tüntetésen mások mellett felszólalt Kulka János, Csákányi Eszter, Majtényi László volt ombudsman, Galkó Balázs, az Új Színházból nemrég elküldött színész, Nagy Navarro Balázs, az éhségsztrájkoló köztévés, Pikó András, a Klubrádió műsorvezetője, valamint a magyar LMBT szövetség, a Hallgatói Hálózat, az Oktatói Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért mozgalom képviselője, valamint A Város Mindenkié csoport egy hajléktalan aktivistája is. Kulka szerint nem elég már csak azt elmondani, hogy mi nem tetszik, hanem azt is el kell mondani, hogy mi tetszene. Ismertették a legfőbb követeléseket: sajtószabadság, az új, kis pártoknak kedvezőbb választási rendszer, az igazságszolgáltatás függetlensége, átlátható jogalkotás, a közpénzek teljes átláthatósága, szolidaritás, az EU alapértékei melletti kiállás. A szervezők szerint a Nemzeti Minimumban a civileknek kell megállapodni, amit számon kérhetnek mindenkin, aki a szavazatukért ácsingózik. Ezekkel a követelésekkel lehet megoldani, hogy ne a legkisebb rosszra kelljen szavazni, és hogy a civilek diktálják a tempót a pártoknak. Összefoglaló a Milla-tüntetésről>>>

Az Egymilliós tüntetést a Jégbüfé előtt egy körülbelül ötszáz fős, nemzeti radikálisokból álló csoport próbálta megzavarni közbekiabálásokkal. A Rendszervágás címen futó rendezvényt kettős kordonokkal választották el a Milla tüntetésétől. Az arcukat eltakaró fiatalok közül többen lezsidózták az Egymilliósokat, a másik oldalról pedig többen azt kiabálták nekik, hogy „nácik, haza". A nemzeti radikálisok közül több embert előállítottak a rendőrök.

Az MSZP Esztergomban ünnepelt, mert, ahogy Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője az Indexnek elmondta: fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy a Fidesz Esztergomban laboratóriumi kísérleteket folytat arra, meddig mehetnek el az önkormányzatok lebontásában. Mesterházy Attila háromezer ember előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: a város a Fidesz csődpolitikájának bizonyítéka. Szerinte csődöt mondott a Fidesz politikája a jogbiztonság, az igazságszolgáltatás, az oktatás és a média területén is. A rendezvényen felszólalt Árok Kornél, a Szolidaritás nevű civil szervezet közelmúltban leváltott társelnöke is.

Több ezren voltak a Deák téren a Jobbik megemlékezésén is. Sokan a betiltott Magyar Gárda formaruhájára emlékeztető öltözetben érkeztek. Felolvasták a jobbikos fiatalok 12 pontját, amelyek közül az egyik így szól: „Drogtanyák helyett értékes kulturális programokat". Szegedi Csanád EP-képviselő a nemzeti ünnepeink közé sorolta a kitörés emléknapját, majd követelte, hogy lépjünk ki az EU-ból. Vona Gábor arról beszélt, hogy az '56-osok és a '89-esek után megszületett a 2006-osok politikai nemzedéke is, amely nem vereségre, megalkuvásra és árulásra született, hanem győzelemre és szabadságra. Szerinte Orbán Viktor és a többi '89-es szabadsága csak „álszabadság". A Jobbik elnöke azt mondta: 2014-ben lejár a külföldiek földvásárlási moratóriuma, és időben szól, hogy legyen idő vízágyúkat beszerezni. Ha 2014-ben „egy cseppnyi földre ráteszik a kezüket külföldiek, abból nagyon nagy ribillió lesz. Mi nem békemenetet, hanem harci menetet szervezünk majd". A tömeg ekkor hosszasan skandálta azt, hogy "Fegyverbe!".

A Pilvax közben körülbelül nyolcvanan lehettek az LMP rendezvényén, főként újságírók, úgyhogy az egész inkább hasonlított sajtótájékoztaróra, mint március 15-i megemlékezésre. Vágó Gábor az arrogáns hatalomról, a döbrögikről és a lézerblokkolósokról beszélt, de legfőképp a párt népszavazási kezdeményezése mellett kampányolt. Összefoglaló az LMP rendezvényéről>>>

Az Egyetem téren a Demokratikus Koalíció tartott rendezvényt, amelyre körülbelül kétszázan mentek el. Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy a Szabadság és Reform Intézet beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel szerintük az Orbán-kormány kizárólagos hatalomra tör, és ez alkotmányellenes. Mint mondta, az Ab nem volt hajlandó tárgyalni ezt, ezért arra kérik a bírákat, hogy vegyék napirendre a beadványt, „különben blokád alá fogják helyezni az Alkotmánybíróság épületét". Összefoglaló a DK rendezvényéről>>>