Akinek vaj van a fején, álljon ki, mint Csurka

2012.03.21. 12:58
Egyetlen kormánypárti politikusként Turi-Kovács Béla is támogatta az LMP-t abban, hogy a parlamentben rendezzenek vitanapot az állambiztonsági múlt feltárásáról. A kellő számú szavazat összejött, így két hét múlva a parlamentben vitatkoznak a képviselők a kérdésről. A renitens képviselőt kérdeztük.
turikovacs

Miért állt egyedüli fideszesként az LMP javaslata mellé?

Személy szerint meg vagyok arról győződve, hogy értelmesen, minden indulat nélkül, de véglegesen, parlamenti keretek között rendezni kell ezt a kérdést. Lázár János frakcióvezető pedig maga is azt mondta, támogatja a rendezést és az ügynökakták nyilvánosságra hozását.

A fideszesek mégsem akartak vitanapot.

A frakcióban sem ellenzik a vitát, de úgy érzik, a frakcióülésen eldöntötték, mit csináljanak, akkor most ehhez az irányhoz tartják magukat. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának felállítása a kormány feladata, de szerintem ez az egész ügy az ellenzék ügye is, a nemzet ügye, a kormány ügye.

Volt erről vita a frakcióülésen? Mit szóltak a képviselőtársai, hogy támogatta az LMP javaslatát?

Felszólaltam a frakcióülésen, de ez egy zárt ülés volt, hadd ne mondjak többet arról, ott mi hangzott el. Én magam ugyanazt képviseltem ott is, mint a nyilvánosság előtt. Eddig csak kisgazda képviselőkkel beszéltem a témáról (Turi-Kovács a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke), ők is támogatják a rendezést.

Tényleg egy újabb bizottság a jó megoldás? Korábban több hasonló is működött, de a kérdést láthatóan nem sikerült rendezni. Ráadásul Lázár János azt mondta, a feltárás akár évtizedekig is tarthat.

Ezt a ügyet nem lehet bizottság nélkül megoldani. Az egy más kérés, hogy meddig fog dolgozni, egyelőre ki kell dolgozni a törvényjavaslatot a bizottságról, amit a parlament remélhetőleg meg fog szavazni és minél hamarabb elkezdődhet a munka.

Mi volt a baj az LMP javaslatával?

Hiányos volt, ennél lényegesen pontosabb, részletesebb törvény kell.

Mégis, az a javaslat alapvetően arról szólt, az ügynökakták legyenek nyilvánosak, és bárki maga kutathasson bennük és az eredményt hozhassa is nyilvánosságra. Ehhez képest most egy újabb állami intézmény akarja ezt megoldani.

Szó sincs arról, hogy én kizárnám a nyilvánosságot. A bizottság viszont azért kell, mert egy fontos határvonalat meg kell húzni: sértett és elkövető között. Többek között ez lesz a bizottság dolga. Az LMP-s javaslat pedig nem foglalkozott egy másik fontos dologgal, a következményekkel. Mi legyen azokkal a közéleti szereplőkkel, akik együttműködtek a kommunista diktatúrával.

Ilyeneket bőven találni a Fideszben is, a párt képviselői által megszavazott köztársasági elnök, Schmitt Pál pedig miniszterhelyettesként dolgozott 1983 és 1986 között. Velük mi lesz?

Nem tudom, hogy kinek van ilyen múltja a Fideszben, ez nem az én dolgom, nem az én ügyem. Azt gondolom, ha törvény születik erről, annak mindenkire ugyanúgy kell vonatkoznia. Akinek vaj van a fején, az álljon ki a nyilvánosság elé, mint Csurka tette, és beszéljen erről őszintén.

Már '56-ban is kisgazda volt

Turi-Kovács Béla először 1956-ban lépett be a Független Kisgazda Pártba, majd 1994-ben tért vissza oda. 1988 és 1990 között az MDF tagja is volt. 1998 és 2000 között a környezetvédelmi bizottság alelnöke volt, 2000-ben környezetvédelmi miniszterré nevezték ki. 2001-ben a pártszakadás után kizárták a kisgazdák közül, ezután megalakította a Kisgazda Polgári Egyesületet. 2002-től a Fidesz képviselője.