Másfél milliós fizetés a nagy kórházakban

Március végéig írják ki azokat a pályázatokat, amelyekkel lecserélik vagy megújítják az összes fővárosi és megyei kórház igazgatóját és gazdasági igazgatóját. Az állam az év elejétől vette át a 12 budapesti és 34 megyei fenntartású kórház fenntartását. Az új kórházvezetőktől egyértelműen azt várják, hogy szigorúan gazdálkodjanak, és öncsonkításra is képesek legyenek, azaz a jól működő térségi, országos egészségügyi rendszer érdekében le tudjanak mondani egy-egy osztályról. Irányadó lesz, milyen adósságot halmozott fel az intézmény és ez mennyiben múlt a menedzsment rossz döntésein.

Az egészségügyben a kórházigazgatók és gazdasági igazgatók viszonylag jól fizetettnek számítanak. Bérezésük - eddig legalábbis - a kórház méretétől és ágyszámától függött. A kisebb kórházak vezetői bruttó 700-800 ezer forint körül keresnek, de a legnagyobb intézmények vezetőinek fizetése bőven meghaladja az egymillió forintot.

Budapesten az Egyesített Szent István és Szent László kórház, a János-kórház és a Péterfy számít a legnagyobbnak. Ezeknek az intézményeknek a vezetői 1,5 millió forint körül keresnek. Egy orvos érdekképviseleti körökből lapunk birtokába került kimutatás szerint egymillió forint fölött keres a Szent Imre, a Jahn Ferenc, a Károlyi Sándor, az Uzsoki, a Bajcsy-Zsilinszky kórház igazgatója is.

Méretében megközelíti a legnagyobb fővárosi kórházakat több megyei intézmény, így Miskolc, Székesfehérvár, Győr, Gyula vagy Debrecen kórháza. Az országban a legnagyobb kórház egyébként nem Budapesten van, hanem Nyíregyházán. Ott a megyei Egészségügyi Holdingban egyesült a nyíregyházi, a mátészalkai, a fehérgyarmati és a nagykállói egészségügyi intézmény.

Ha azt nézzük, hogy egy több milliárd forint költségvetésű intézmény vezetése milyen felelősséggel jár, ezek a fizetések nem is számítanak túl magasnak. Épp februárban vették őrizetbe Kiss Zoltán Tamást, a nyíregyházi Egészségügyi Holding (EH) Zrt. vezérigazgatóját hűtlen kezelés gyanújával, mert a gyanú szerint szabálytalanságok történtek egy vezérlési-irányítási számítógépes program és egy automata gyógyszerelő rendszer beszerzésénél.

Ha az igazgatókat a mostani pályázaton lecserélnék, az jelentős kiadással járhat, hiszen komoly végkielégítéseket kell fizetni. A Nefmi ezzel kapcsolatban kérdésünkre csak annyit közölt, hogy erről még előzetes kalkulációk nem készültek, de a kérdésben a jogszabályoknak megfelelően fognak eljárni.

Nagy változások egyébként a kórházigazgatói karban nem várhatók. Már csak azért sem, mert viszonylag kevés olyan egészségügyi szakember van, aki képes kórházat vezetni, van kellő tapasztalata és egészségügyi menedzseri végzettséggel is rendelkezik. Bár eddig a pályázati feltételeknél nem volt előírás, hogy orvos legyen a leendő igazgató (általában csak felsőfokú és egészségügyi menedzseri végzettséget követeltek meg), a legtöbb intézménynél ma is orvos a vezető. Forrásaink ezzel kapcsolatban azt mondták: Magyarországon nagyon nehezen képzelhető el, hogy egy közgazdász vagy gazdasági szakember legyen a kórházigazgató, mert őt a főorvosok egyszerűen nem fogadnák el, és ő sem értené a kórház működését, emiatt nem tudná ellenőrizni minden kiadás szakmai indokoltságát.

A szakmában azt remélik, nem politikai alapon osztják majd újra a kórházvezetői helyeket. A pályázatokat egy legalább három fős bizottság bírálja majd el, amely szóban is meghallgatja a jelöltet. A Nefminél azt mondták, a bizottságok összetétele még szervezés és engedélyeztetés alatt van. A bizottság tagjai egy kormányrendelet szerint a közalkalmazotti tanácsból, az orvosi karból és a fenntartó, ebben az esetben az állam képviselőjéből kerülnek ki. Az új igazgatók kinevezését a kórházak átadási folyamatát menedzselő GYEMSZI, azaz a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet terjeszti majd fel a nemzetierőforrás-miniszternek.

Budapesten van három olyan kórházigazgató is, akiket éppen egy évvel ezelőtt nevezett ki a főváros újabb öt évre. Nekik is újra pályázniuk kell. Egyikük kérdésünkre azt mondta: a kiírás ismeretében mérlegeli, hogy ismét pályázik-e.  Az intézményt 18 éve vezeti már, és vannak még olyan folyamatban lévő uniós projektek, amelyeket jó lenne befejezni. Kérdésünkre, hogy szerinte szerint milyen új képességeket várnak el tőle az immár államosított intézménynél, a főigazgató azt válaszolta: "újra kellene születnem, hogy másként vezessem az intézményt".