Jácint
15 °C
31 °C

Mi lesz Dr. Dr. Kulin bán örökségével?

2012.03.25. 14:59 Módosítva: 2012-03-26 09:13:08
Még mindig nem tudni, hogy mi lett a 2006-ban a kanári-szigeteki villájában meggyilkolt Bacskulin József több milliós hagyatékának sorsa. A Kulin bánként is ismert magyar-német-spanyol állampolgárságú nyugdíjas korábban többször hangoztatta, hogy úgy érzi, meg akarják ölni, és azt kérte, hogy halála után a testét zsákba varrva a tengerbe dobják. A szemészprofesszor egy németországi széfben őrizhette Metternich kancellár aranygyűrűjét és Ferenc József császár egy értékes medalionját. Megkerestük elhagyatott kastélyát, amit pávákkal népesített be, és amihez szintén vér tapad.

Amikor már földúton araszoltunk Szerbiától nem messze, és miután három helyi horgászt is eredménytelenül kérdeztünk meg, félre kellett állnunk a kocsival, hogy a Holt-Tisza partjára kiállva nézzünk szét, hátha megtaláljuk Kulin bán elhagyatott kastélyát. Amikor néhány száz méterre, a túloldalon megláttuk a giccses palotát, elindultunk a holtág túlpartjára, hogy onnan tekintsük meg közelebbről.

De ki volt a ronda kamuvár felelőse, és hogy lehet az, hogy a mai napig üresen áll?

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A dúsgazdag sakkozó magyar-német-spanyol szemész

Bacskulin József 1927-ben született a folyó partján egy kicsit lejjebb, az akkor már a Vajdasághoz, tehát a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz tartozó Horgoson. Diplomáját 1954-ben Zágrábban kapta meg, az akkori Jugoszláviában. Később német állampolgárságot is szerzett, özvegye – akit fiával együtt a végrendeletéből kizárt – Németországban intézte a temetését, de nem valószínű, hogy ahogy azt férje a Magyarok Világszövetségének tulajdonában lévő végrendeletében kérte, testét zsákba varrva a tengerbe dobta. Bacskulin a hetvenes években került a Kanári-szigetekre, ahol szemészként praktizált, később pedig a spanyol állampolgárságot is felvette.

Bacskulin szenvedélyes sakkozó volt, neve megtalálható a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) ranglistáján, legalábbis rendelkezett Élő-pontszámmal.

Orbán helyett Akihito

Jelentős vagyona volt, saját maga finanszírozta könyvei kiadását, amelyek a rendszerváltás után Magyarországon is ismertekké váltak.

910

Többek között ő adta ki a Magyar-Japán (Turáni) Világhídfő Közlönyét, amely Ungváron, Kárpátalján jelent meg 1991-ben. A műveit Dr. Dr. Kulin bán néven publikáló szerző a könyveiben azt javasolta, hogy tegyék meg magyar uralkodóvá a japán császárt, és részletesen írt arról is, hogy hogyan kell elkövetni a szeppukut. Egy másik művében magyarul beszélő indiánokkal való találkozásáról számolt be.

Kulin bán, a műgyűjtő

Bacskulin saját vagyonából vásárolt relikviákat, sokszor véletlenül hamisítványokat is. Ismerősei szerint egy közös Petőfi-Horthy-Kádár múzeumot szeretett volna létrehozni. Megvásárolta a Kádár-hagyaték egy részét, de vett néhány Horthy Miklóshoz köthető személyes tárgyat is. Vásárolt az 1848-49-es szabadságharchoz köthető kardokat, sőt Petőfi Sándor zsebóráját is; utóbbiról kiderült, hogy nem lehetett a költőé – írta a Délmagyar.

A lap információi szerint Bacskulin közeli ismerőseinek gyakran mondta, hogy „Meglátjátok, meg fognak ölni! Meg fognak ölni!". Többször életveszélyesen megfenyegették, röszkei kastélyának kerítésére máig ismeretlen tettesek azt a mondatot festették fel (rossz helyesírással), hogy „BACSKULIN KIEOGLAK NYIRNI".

Három férfi egy duplaágyban?

A 79 éves Bacskulin Józsefet 2006 júniusában saját La Palma-i villájában ölték meg brutális kegyetlenséggel: az idős szemészprofesszort többször megszúrták késsel, majd elvágták a nyakát, a koponyáját pedig kalapáccsal betörték.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A tettesek áldozatuk autóján menekültek el, magukkal vitték Bacskulin igazolványait, csekkfüzetét, fényképezőgépét, számítógépét és készpénzét. A spanyol hatóságok a két gyanúsítottat a szigeten kapták el: az egyik Bacskulin 63 éves szerb alkalmazottja, Slobodan Ladic volt, a másik pedig annak 31 éves német vendége, Eike Riemann – írta meg 2006-ban a Blikk. Egy Santa Cruzban működő panzióban fogták el őket, és egy-egy Frankfurtba szóló repülőjegyet találtak náluk. A két férfi először nem tett vallomást, így az sem derült ki, hogy a gyilkosság motivációja üzleti vagy személyes jellegű volt-e; tény azonban, hogy a gyilkosság előtt mindketten Bacskulin villájában éltek. Később a német férfi vallomást tett, és Ladicot jelölte meg fő vétkesnek, de a vendégmunkás azt állította, hogy semmire sem emlékszik.

Kimaradt a Magyarok Világszövetsége

A Magyarok Világszövetsége 2011 őszén nyilatkozott arról, hogy Bacskulin József halála után jelentkezett Dr. Kecse-Nagy László, akit a professzor végrendeletének végrehajtójaként jelölt meg, és bemutatta a meggyilkolt férfi 1996. január 1-jén La Palmában saját kézzel írt végrendeletét. Ebben Bacskulin teljes vagyonát magyar közcélra („jótékonysági és hazafias célokra”) ajánlotta fel. Vagyonának 20 százalékát székely és csángó több gyermekes családokra, 15 százalékát az MVSZ-re, 20 százalékát fiatal, tehetséges sakkozókra, 5 százalékát pedig öregkorú, nélkülöző sakkozókra hagyta, de a sor még folytatódik.

Bacskulin magyarországi vagyonának hagyatéki tárgyalására Szegeden került sor, amit a közjegyző úgy folytatott le, hogy erre az MVSZ-t nem idézte meg. A megismételt hagyatéki tárgyaláson, 2009. november 26-án a Magyarok Világszövetségének képviselője bemutatta Kulin Bán 2006. január 1-én írt végrendeletének indigós példányát, amit az MVSZ szerint a közjegyző nem kívánt érdemben tárgyalni, és ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzést hozott, amellyel a 31 magyarországi ingatlant és a négy magyarországi bankszámla-betétet a Bacskulin végrendeletéből kizárt német özvegyének és szintén kitagadott fiának, valamint a ki nem tagadott, gondnokságra szoruló lányának ítélte.

Részlet az MVSZ által bemutatott végrendeletből

2. Teljes vagyonom karitatív és hazafias célokat szolgáljon:

a. Sokgyermekes székely, csángó és magyar családoknak 20%

b. Nyolc évesnél fiatalabb és szenior sakkozók támogatására 20+5%

c. A Magyarok Világszövetsége részére 15%

d. Álmodóvár felépítésére és karbantartására, valamint a La Palma-n, Magyarországon és NSZK-ban levő vagyon fenntartására 20%

e. Azon személyeknek akik Kulin Bán méltó öregkoráról és életművéről gondoskodnak 5%

f. A maradékról a kuratórium Dr. Kecse dupla szavazatával döntsön (15%)

g. Testemet dobják egy zsákba varva a tengerbe, vagy hamvasszák el (helyezzék két urnába), és a megtakarított költségeket utalják át sokgyermekes családoknak – haladéktalanul

h. Fiam + feleségem ne örököljön semmit. Hogy M.Sch. úr örököl-e valamit, arról Dr. Kecse és H.D. úr dönt.

A szervezet fellebbezett a hagyatékátadó végzés ellen, így azt a Csongrád Megyei Bíróság hatályon kívül helyezte. Az MVSZ-nél a kérdésünkre elárulták, hogy az ügy most a Fővárosi Bíróságon folytatódik, és még mindig tart a külföldi iratok beszerzése.

A Magyarok Világszövetsége szerint Bacskulin németországi bankja széfjében őrizte többek közt Metternich kancellár aranygyűrűjét és Ferenc József császár egy ritkaságszámba menő, felbecsülhetetlen értékű medalionját. Ezek hollétéről azonban nem sokat lehet tudni.

Telefonon felkerestük Borbásné Márki Máriát, Röszke független polgármesterét, aki megerősítette, hogy a hagyatéki eljárás jelenleg is folyik, és tudomása szerint még mindig üresen áll Bacskulin kastélya, ami a település szélén, a Holt-Tisza partján áll.

A fiatal halász és a folyó

A kastéllyal szemben egy halászszövetkezetnél találtuk magunkat, ahol az egyik halász, a 29 éves Újhelyi Richárd felajánlotta, hogy a csónakjával közelebb visz minket. Futólag megemlítette, hogy az egyre erősödő horgászlobbi miatt – ami kb. 300 000 horgászt képvisel, így sokkal nagyobb a halászokénál – kemény jövő vár a tiszai természetes vízi halászatra, majd megmutatta a halkeltetőt, ahol az üvegedényekben ikrák, illetve a medencékben lárvakorú és már táplálkozó halak is voltak.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Várépítéssel Nagy-Magyarországért

Ahogy rámentünk a vízre, Richárd elmondta, hogy neki személyesen kevés élménye kötődik Bacskulinhoz, bár arra emlékszik, hogy kiskorában Kulin bán elhozta a halásztelepre Lékó Pétert, és a szülei – akik halászként ugyanitt dolgoznak – vendégül látták őket. Rajta kívül azonban a szemészprofesszor a környéken szinte mindenkit magára haragított. Az volt ugyanis a terve, hogy az egész holtágat megveszi, majd a határ másik oldalán lévő szülőfalujába is benyomul, és így állít vissza egy kicsit a történelmi Magyarországból.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Akadtak vele más bajok is: egyszer halfogókkal (varsa) rakta tele a holtágat, de neki tilos volt a halászat, Richárd édesapja összeszedte azokat, mire Bacskulin feljelentést tett, így a jóviszony megromlott. Az ügyből nem lett semmi, mivel a halcsapdák összeszedése jogos volt. Később Kulin bán már ki akart békülni, legalábbis ezt üzente meg az ügyvédjével.

Richárd elmesélte, hogy a különc Bacskulin a kastély kertjébe pávákat és különböző egzotikus madarakat is hozatott, de hogy ezekkel mi lett, azt nem tudja; lehetséges, hogy elrepültek vagy megdöglöttek.

Véres téglák

Az építkezéssel is voltak problémák – mondta el Richárd, miközben lassan siklottunk a vízen az álpalota felé. Eredetileg egy családi ház állt a telken, amit Bacskulin először kibővített, majd téglabástyákat építtetett hozzá. Az építkezést román munkásokkal végeztette, akikkel szitén volt baj: az egyikük munka közben súlyosan megsérült, és meghalt. Végül Bacskulin ki se fizette őket, pedig volt elég pénze – fejezte be Richárd.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az átépítést sosem fejezték be egészen, de Kulin bán halála előtt egy-két évvel végül abbahagyták. Úgy tűnik, hogy azóta senki sem vette a birtokába az ingatlant, bár a kertet egy kutya őrizte, úgyhogy valaki mégis igényt tarthat rá, de most biztosan nem lakik ott, mert a kert is tele volt lomokkal. Akárkié is most a ház, érdekes látványt nyújtott a holtág partján.

Mikor kimásztunk a csónakból a partra, és elindultunk hazafelé, láttuk, hogy valaki nem messze éget valamit, és fekete füst száll az égbe, ahogy elnéztünk még egyszer a szerb határ felé.

Fotó: Barakonyi Szabolcs