Viola
4 °C
13 °C

Az van odaírva, hogy másolta!

2012.03.27. 16:14
A tényfeltáró bizottság megállapította, hogy Schmitt doktorijának túlnyomó része másolat, és kijelentették, hogy a disszertációnak saját tudományos eredményen kell alapulnia. A két premisszából nem vontak konklúziót, de ettől még nem kellene mást belehazudni a szövegbe, mint ami ott áll.

És akkor mi van? Ki lehet jönni bármilyen kínos helyzetből. Hitkérdés lett minden.

A magyarországi vitáknak már jó régen nincs közük a valósághoz. Schmitt Pál köztársasági elnök disszertációjának kezelése egy világos példája ennek.

A hvg.hu azt írta januárban, hogy a disszertáció nagy része egyszerű fordítás, a 215-ből 180 oldal lényegében átvétel egy bolgár sporttörténész korábbi munkájából. Később az Index azt is észrevette, hogy további 17 oldal is egyszerű fordítás, egy másik forrásból. Aztán kiderült, hogy a diagramok és egyéb idézetek sem saját munkák, vagyis a 225 oldalas szakdolgozatból 213 nem saját mű.

Nem jutott másra a mostani hivatalos vizsgálat sem.

A diagramok tényleg nem sajátok, a német könyvből készült szó szerinti fordítást ők is megtalálták, ahogy a 180 oldalnyi másik nagy fordítást is felismerték. (Bár utóbbi esetében jelezték, hogy az adatokat a szöüli olimpiával frissítették, és az eredeti sorrendet is megkeverték.)

Egyértelműen arról szól a bizottság jelentése, hogy Schmitt doktorija alapvetően két, korábban keletkezett munkából van összevágva.

A jelentésben az is benne van, hogy mi számított 1992-ben, vagyis a doktori leadásakor megfelelő disszertációnak. Az egyik feltétel ez volt: „a tudományos munka módszereinek alkalmazásával önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés”. A fordítás nyilvánvalóan nem a tudományos munka módszere, önálló kutatás nem kell hozzá, új tudományos eredményt nem hoz.

Vagyis a tényfeltáró bizottság saját megállapításaiból következik, hogy Schmitt Pál doktorija nem felelt meg a követelményeknek.

A bizottság az egyetem felelősségét fel is vetette az ügyben: „A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak.”

Ebből a mondatból is világosan következik, hogy az értekezés nem felelt meg a szakmai elvárásoknak.

Hivatalosan is kiderült tehát, hogy a dolgozat összeollózott munka.

Minden boszorkány szépen énekel

A logikai gondolkodás egy híres iskolapéldája a következő:

Minden boszorkány szereti a tejbegrízt.

Aki szereti a tejbegrízt, az szépen énekel.

Tehát: Minden boszorkány szépen énekel.

Attól, hogy a következtetést nem írják oda, még a benne foglalt állítás az első két mondat alapján igaz marad. Magyarországon viszont az a helyzet, hogy a fentieket elolvasva a kormányoldal bejelenti, hogy "a boszorkányok nem énekelnek szépen". És akkor is igaz marad a következtetés tartalma, ha a tényfeltárók csak annyit írtak oda, hogy "Pál nem tudta, hogy minden boszorkány szépen énekel".

Na és?

Az egyetem a kormánynak adta át a vizsgálati anyagot további tanulmányozásra, következtetést nem vontak le saját anyagukból. A Fidesz, amely elnöknek jelölte Schmitt Pált, a maga részéről ezzel lezártnak tekinti az ügyet. A KDNP még ennél is jobban örül, hogy kiderült, hogy tényleg csupa másolat a dolgozat: „A köztársasági elnök kisdoktoriját vizsgáló bizottság jelentése megnyugtató lezárása lehet azon felvetéseknek, amelyek szerint kérdéses az államfő dolgozatának eredetisége” – áll a párt közleményében.

A Tényfeltáró Bizottság ugyan nem írta ki csupa nagy betűkkel, hogy Schmitt Pál disszertációja nem lehet érvényes, mert másolat, de attól még ezek az állítások egyértelműen és világosan benne vannak a szövegben.

Ez azonban senkit sem érdekel. A kormánypártok megnyugodtak, nincs itt semmi érdekes, holott pont most mondta ki egy egyetemi testület, hogy a köztársasági elnök munkája másolat. Az LMP flashmobot szervez a Kossuth tér elé, „Találkozzunk 7-kor a Kossuth téren, ha elfogadhatatlannak tartod a SOTE titkos vizsgálóbizottságának döntését!” címmel. Csakhogy a vizsgálóbizottság semmilyen döntést nem hozott, tagjainak névsorát pedig ma nyilvánosságra hozták.

Semmi sem az, aminek látszik

A Demokrácia és Dilemma Intézet éppen hétfőn készített egy jelentést arról, hogy a miniszterelnök által március 15-én elmondott beszéd mennyire felületes viszonyban volt a valósággal. Amikor március 13-án az EU-s pénzügyminiszterek jóváhagyták a Magyarországgal szembeni pénzbüntetést, akkor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter így reagált: „Első ízben tapasztaltam miniszterként, hogy az EU-tagállamok legalább kétharmada kiállt Magyarország nemzeti érdekei mellett”, és sikerként értékelte a Magyarországot elmarasztaló döntést.

A politikában használt szavak és a valóság viszonya már rég eltávolodtak egymástól. Amikor a kormány az embereket lényegében automatikusan kiléptette a magánnyugdíjpénztárakból, akkor az volt az akció fedőneve, hogy "nyugdíjvédelem" és a "döntés szabadsága". Amikor az IMF és az EU tárgyalódelegációja elment Magyarországról, mert a jegybanktörvény tervezetén a kormány nem akart módosítani, akkor Lázár János bejelentette, hogy a külföldiek hazamentek karácsonyozni. Nem most lett először teljesen mindegy hogy mi történik, mi van odaírva. A politikusok képesek párhuzamos, konstruált valóságokat kialakítani.

Ez azért is lehetséges, mert Magyarországon a politika hitkérdéssé vált. A Schmitt disszertáció ügyben készült közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a Fidesz szavazóinak csak 16 százaléka hitte el a plágiumvádat, az ellenzékieknek viszont 64 százaléka. Mintha pártállástól függene, hogy egy szöveg másolat vagy nem. A mostani jelentés hatására sem változhatnak érdemben ezek a számok, hiszen a kormányoldal azt állítja, hogy a jelentés megnyugtató. Hiába van benne az, ami.

A Fidesz nyugodt lehet: az ellenzéki érzelműek körében eddig is lesajnált és alkalmatlannak tűnő Schmitt Pál megítélése aligha romolhatott tovább. A párt hívei pedig elhiszik, hogy nem az van, ami a valóság. Ugyanez fordítva is igaz szokott lenni. Hiszen lehetett itt korábban szenvedélyes igazságbeszédnek nevezni azt, hogy "hazudtunk".

Félelem és előítélet járja át az országot

Persze az is a magyar demokrácia gyengeségét jellemzi, hogy egyetlen magyarországi egyetem sem mer arra a kérdésre válaszolni, hogy ők mit tennének egy saját diákjukkal, ha olyan jelentés készülne doktorijáról, mint amilyet most Schmitt kapott. Nem véletlen, hogy nyilvánvaló megállapításait a Tényfeltáró Bizottság nem merte egy világos mondattal összefoglalni.

Magyarországon a logika nem számít. Hitvallások és félelmek határozzák meg a szereplők mondandóit. Nem véletlenül lettünk éllovasból sereghajtók.

Ajándékozzon utazást karácsonyra!

Nem tudja mivel lepje meg kedvesét? Válasszon szállásutalványaink közül egyet!

Értékeljen és nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Mondja el melyik, és nyerjen értékes ajándékaink közül!