Mária
-6 °C
-2 °C

Az Orbán-kormány agya, a hatvanfős Századvég

2012.04.02. 08:01 Módosítva: 2012-04-02 11:10:54
A Századvég a közelmúltig még nem szállított semmilyen tanácsot a kormányzatnak a négy hónapja megkötött, közel hárommilliárdos szerződés keretében, de azt tervezi, hogy 2014-re a nemzetközi piacon jegyzett tudásexportőrré válhat a magyar problémákra adott válaszaival. A nemzetközi karrier kezdetét jelentheti, hogy a cégcsoport képviselői a miniszterelnök megbízottjaként külföldi tárgyalásokon is részt vesznek. Orbán Viktor és a szűk baráti-üzleti kör által vezetett Századvég között a miniszterelnök bizalmi embere, Habony Árpád az összekötő.

Egyre többször jelent meg egy Lexus limuzin 2010-ben a Századvég III. kerületi központjánál. A Századvég dolgozói először azt hitték, hogy a cégcsoport egyik tulajdonosa vásárolt új autót. Egy idő után azonban kiderült, hogy az autó a kormányfő tanácsadójáé, Habony Árpádé, akinek a kormányváltás után rendszeresen akadt elintéznivalója a cégcsoportnál. A Századvég idén januárban 3,1 milliárd forint keretösszegű tanácsadói szerződést kötött a kormánnyal.

Az oktatással, kutatással és könyvkiadással foglalkozó Századvég Alapítványt még 1985-ben hozta létre Stumpf István, az első Orbán-kormány kancellária minisztere, jelenlegi alkotmánybíró. Az alapítvány mindig is közel állt a Fideszhez: egyik vezetője, Giró-Szász András tavaly ősszel például kormányszóvivő lett. Az elmúlt hónapokban azonban úgy tűnt, hogy az alapítványra és a hozzá tartozó cégekre a korábbinál is erősebben támaszkodik a kormányzat. A Századvég egyenesen Orbán Viktor kormányfőtől kapja megrendeléseit, és az egész kormányzatnak ad tanácsokat a gazdaságfejlesztéstől a kultúrpolitikáig. A bizalmi viszonyt mutatja az is, hogy a cég számos, a nyilvánosság előtt rejtve maradó megbízatást is teljesít.

Sikertelen kísérlet

A cégcsoport legújabb tagja az a Gazdaságkutató Zrt., amelyet néhány héttel a 2010-es parlamenti választások előtt hoztak létre, és a patinás alapítvány után kereszteltek el. A cég ügyeit közelről ismerő forrás szerint 2010 elején, amikor már biztos volt a Fidesz választási győzelme, a Századvég vezetői úgy látták, szükség lesz egy olyan elemző cégre, amely véleményezheti a kormányzati terveket, és beszállhat a gazdaságpolitika kialakításába. Forrásunk szerint kellemetlen meglepetés volt, hogy közvetlenül a kormányváltás után úgy tűnt, a Gazdaságkutató mégsem tud a kormányhoz közel álló úgynevezett think tankként, vagyis agytrösztként működni. A cég nem kapott olyan kormányzati anyagokat, amelyeket véleményezhetett volna, sőt az újságíróknak sokszor több információjuk volt az egyes várható gazdasági döntésekről, fogalmazott az egykori századvéges. A Gazdaságkutatónak nem is sikerült jól az első éve, 2010-ben 18 millió forintra rúgó veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

A Századvég székháza
A Századvég székháza

Egy ideig rontotta a kilátásokat az is, hogy elsőre nem sikerült megnyerni a kormányzati tanácsadási tendert sem. Az NFM 2010. december végén kiírt egy közbeszerzést, ami kifejezetten a minisztérium számára történő tanácsadásról szólt. Erre összesen nyolc cég jelentkezett, a pályázók között volt a Századvégen kívül például a Tárki, a PricewaterhouseCoopers Kft, illetve az Ernst and Young és a Magyar Gallup Intézet konzorciuma. A minisztérium szokatlan módon, menet közben állította le a tendert, és kormányzati zárolásokra hivatkozva eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzést.

A helyzet 2011-ben kezdett javulni, tavaly már egyre több állami szervtől kaptak megrendeléseket. A legtöbb felkérés az NFM-től és Magyar Fejlesztési Banktól érkezett. Információink szerint ekkor már a munkadömping okozott problémákat: olyan mennyiségű megrendelést kaptak a kormányzattól, hogy a munkát nehezen tudták megfelelő színvonalon ellátni. Ennek ez volt az oka, hogy nem rendelkeztek az szükséges számú apparátussal, szakemberrel – állította forrásunk. Egy, az NFM működését ismerő forrás szerint tavaly nyártól volt érezhető, hogy a Századvég részt vesz a különböző stratégiák kidolgozásában, szerepe volt például az új távhőszabályozásról szóló koncepció megalkotásában is.

Összeáll a csapat

A bíztató jelekre a cég gyorsan reagált, szeptemberben úgy határoztak, hogy a korábbi háromról öt főre emelik a Gazdaságkutató igazgatótanácsának létszámát. A cégbíróságon elérhető közgyűlési jegyzőkönyv szerint erre Heim Péter üzletember, a cég főtulajdonosa tett javaslatot. Ekkor került be az igazgatóságba Szalay-Bobrovniczky Kristóf, illetve Lantos Csaba volt bankár, a Heti Válasz korábbi tulajdonosa. Hasonló vezetői struktúra alakult ki a csoport másik cégénél is: a 2006-ban alapított Strategopolist Giró-Szász András kormányszóvivői kinevezése miatt eladta Heim Péternek, a vezetőségbe pedig tavaly szeptemberben bekerült Szalay-Bobrovniczky.

A piros dobozt balról Habony Árpád, miniszterelnöki tanácsadó tartja, mögötte áll, félig takarásban, Rogán Antal, parlamenti gazdasági bizottsági elnök, mellett Szalay-Bobrovniczky Kristóf áll. Jobbról a 2. Szentkirályi Alexandra, balról az első Habony Árpád TEK-es testőre, a 3. Maurer Szemere.
A piros dobozt balról Habony Árpád, miniszterelnöki tanácsadó tartja, mögötte áll, félig takarásban, Rogán Antal, parlamenti gazdasági bizottsági elnök, mellett Szalay-Bobrovniczky Kristóf áll. Jobbról a 2. Szentkirályi Alexandra, balról az első Habony Árpád TEK-es testőre, a 3. Maurer Szemere.
Fotó: daijiworld.com

A cégcsoportot egy nehezen áttekinthető üzleti háló kötötte össze. Szalay-Bobrovniczky Kristóf csoporttársa volt az egyetemen Giró-Szásznak, később a Heti Válasz lapigazgatójaként dolgozott, amelynek a tulajdonosai között volt Lantos Csaba is. Később Szalay-Bobrovniczky Orbán Viktor legközvetlenebb tanácsadójával, Habony Árpáddal együtt vezetette az Adriatiq Islands Group nevű befektetési alapot, amely az Aegon Magyarországgal állt üzleti kapcsolatban. Heim Péter ebben az időszakban az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója volt.

Az Adriatiq menedzsmentjében Habony alelnök, Szalay-Bobrovniczky vezérigazgató volt 2010 elejéig, amikor eddig nem tisztázott okok miatt együtt szakítottak a cég főtulajdonosával, egy horvát részvénytársasággal, amelynek Vitézy Tamás volt az egyik vezetője. Szalay-Bobrovniczky kivásárolta a céget, és Primatum alapkezelőként vitte tovább az Adriatiq által korábban megkezdett horvát ügyeket. Habony viszont annál az Atticus Investments Befektetési Tanácsadó Zrt-nél kötött ki, amely szintén Heim érdekeltségébe tartozik. A cég igazgatótanácsában szerepelt korábban Lantos Csaba is, a felügyelőbizottságban pedig Stumpf mellett megjelent Habony is.

Szerencsésebb tender

Az NFM által szeptemberben meghirdetett második tanácsadói közbeszerzésére a Századvég-konzorcium már egyedül jelentkezett, a tenderen a korábbi indulók közül nem vett részt a Tárki sem. Tóth István György, a Tárki Társadalomkutatási Intézet vezérigazgatója szerint a tavaly szeptemberi kiírás jóval szigorúbb volt, lényegében korábbi kormányzati megbízásokkal teljesíthető referenciákat vártak a jelentkezőktől. A kiírás szürreális kombinációban honvédelem, rendészet, oktatás, egészségügy, energiapolitika és további terülteken várt el referenciát, amelyet komoly magyar kutatóintézet már nem tud teljesíteni, erre a tenderre ezért már nem jelentkeztek – mondta Tóth.

Mivel a Századvég volt az egyedül induló, a cég nagy eséllyel számíthatott a győzelemre. A cégbírósági iratokon azonban nem vezették át, hogy Giró-Száz kormányszóvivői kinevezése után kiszállt a Strategopolisból - ez derült ki abból az ügyvédi levélből, amelyet a cég képviseletét ellátó iroda november 3-án írt a cégbíróságnak. Giró-Szászt azért kellett törölni a tulajdonosok közül, mert kormányszóvivői megbízatása összeférhetetlenségi problémákat okozott volna. A cégbíróság november 7-én tett eleget az ügyvédi kérésnek, épp időben, hiszen a Fellegi Tamás vezette NFM ugyanezen a napon döntött úgy, hogy a kormány kommunikációs tanácsadásra kiírt pályázatán a Századvég konzorciuma győzött. Januárban ezt az 1,3 milliárdos szerződést kormányzati kezdeményezésre kibővítette a Németh Lászlóné vezette minisztérium, így az eredeti keretösszeg több mint duplájára, 3,1 milliárd forintra nőtt.

Információink szerint jelenleg Habonynak és Heimnek van a legnagyobb befolyása a Századvég-csoportra. Heim viszi a pénzügyeket, Habony pedig informálisan irányítja a működést. A cég ügyeit ismerők közül többen azt állították, hogy a kormányfő mellett dolgozó Habony nem csupán rendszeres vendég a cégcsoport Hidegkuti Nándor utcai épületében, hanem saját irodája is van ott. Szalay-Bobrovniczky erről annyit mondott: ötletekkel látják el a Miniszterelnökséget és a kormányfőt, így értelemszerűen rendszeresen találkoznak Habonnyal. Megkerestük Habonyt is, ő azonban kérdéseinkre nem kívánt válaszolni.

Habony Árpád, miniszterelnöki ötletember és Rogán Hajduszoboszlón, a Fidesz frakcióülésének helyszínén
Habony Árpád, miniszterelnöki ötletember és Rogán Hajduszoboszlón, a Fidesz frakcióülésének helyszínén
Fotó: Czeglédi Zsolt

Még nem indult be a munka

Az NFM március közepén azt közölte az Indexszel, hogy a Századvég még nem végzett munkát. A minisztérium szerint jelenleg azt mérik fel, hogy milyen szakértői anyagokra tartanak igényt az egyes minisztériumok. A szerződés szerint a kormány többek között a következő témakörökben várhat tanácsokat: foglalkoztatáspolitika, közigazgatás, vagyongazdálkodás, uniós támogatások lehívása, szerencsejáték stratégia, postastratégia, Budapest-fejlesztési stratégia, határon túli magyarok helyzete. A kormány a tanácsadási költségeket elvonta az egyes minisztériumoktól, és központosítva dönt az erre a célra szánt pénzekről. A közbeszerzést pedig azért az NFM írta ki, mert a tárca feladata az egész kormányzatot érintő közbeszerzések lebonyolítása.

A kormány azonban nem csupán a tenderszerződésben felsorolt területeken számít a cégcsoport vezetőkkel és elemzőkkel együtt hatvan fős csapatára. Az Egyesült Arab Emirátusokban található Gulf Medical University februári közleményéből derült ki, hogy a Századvég diplomáciai háttértárgyalásokon is részt vesz. Az Abu Dzabi közlemény szerint az orvosi egyetemet egy magyar delegáció kereste fel, amelynek Habony mellett tagja volt Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke is. Több arab hírügynökség által a látogatásról közölt fotón bukkant fel először Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Információink szerint néhány hete a gazdasági tárca egyik vezetője szintén századvéges kísérettel utazott az Egyesült Államokba. Balog Ádám helyettes államtitkár az NGM képviselőjeként utazott New Yorkba, ahova a századvéges megbízottak is elkísérték. A minisztérium nem kívánta részletezni, mi volt az utazás célja.

Habony egyébként a köztársasági elnök megmentéséből is kivette a részét. Információink szerint a miniszterelnök tanácsadója részt vett Schmitt a pénteki tévéinterjúra való felkészítésén is.

A Századvég a tudásexport bajnoka lesz

Szalay-Bobrovniczky szerint az előző kormányzati ciklusban kormányzati tanácsadásra egyetlen év alatt mintegy 16 milliárd forintot költöttek a minisztériumok, például egyedül a közvélemény kutatásra 2006-2009 között, az akkori MEH számára egy milliárd feletti összeg ítéltek meg.

Az alapítványi alelnök szerint a szerteágazó feladatrendszer ellenére a konzorcium képes lesz az elvárható színvonalon teljesíteni a megrendeléseket, „hiszen a Századvég Magyarország egyik legrégebbi, legnagyobb spektrumú, legkiterjedtebb bázissal rendelkező háttérintézménye. A cég jelentős szakmai létszámbővítésen esett át, és január óta George Pataki, New York állam korábbi kormányzója látja el a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tanácsadó-testület elnöki tisztét.

Szalay-Bobrovniczky azt mondta: szakmai múltjában viszonylag ritka kombinációban keveredik a vállalatok átalakítása és az új brand-ek kialakítása terén szerezett tapasztalat, a pénzügyi értelmezői képesség, illetve a közéleti érdeklődés. Közölte: a politikai és gazdasági elit jelentősebb tagjaival, köztük Habony Árpáddal évekkel ezelőtt a Heti Válasz lapkiadó-főszerkesztőjeként ismerkedett meg, Giró-Szász Andrást pedig egyetemi éveiből ismeri.

A Századvég ambíciója, hogy azok a kormányintézkedések, amelyeknek a hátterét a cég dolgozza ki, nemsokára szellemi exportterméket jelentsenek, hiszen más országok is szembesülnek a nagy nemzetközi deviza-adósság, vagy határokon túlnyúló nemzeti kulturális egység problematikájával, és ezekben az ügyekben a magyar megoldások relevánsak lehetnek. Az arab országok ideális célországnak tekinthetőek, ezért volt fontos például az Abu Dzabi út is, a nemzetközi kapcsolatok építése azonban a Századvég Gazdaságkutató profiljából is következik. A cél az, hogy a Századvég a magyar tudásexportnak egyik bajnokává váljon az elkövetkezendő években - fogalmazta meg a cégcsoport célkitűzését az alelnök.