Somogyi Ábel elméje a szakértőket is megosztja

Megújult külsővel, nyugodtnak, kiegyensúlyozottnak tűnve érkezett büntetőügyének csütörtöki tárgyalására Somogyi Ábel, a jogi egyetemista, akit azzal vádolnak, hogy iskolai mészárlást tervezett. Somogyit 2010 februárjában fogták el, és közel huszonegy hónapot töltött előzetes letartóztatásban, míg tavaly novemberben váratlanul szabadlábra helyezték.

A szabadulása előtti heteket nem a börtönben, hanem az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetetben (IMEI) töltötte megfigyelésen, amely a szabadulás miatt idő előtt félbeszakadt. A csütörtöki tárgyaláson a bíróság megpróbált pontot tenni az elmeállapot-kérdés végére. Behívták mind a két szakértőpárost, akik eddig véleményt adtak Somogyi Ábel elmeállapotáról. Erre azért volt szükség, mert a két igazságügyi szakvélemény ellentmondásban van egymással.

Az első szakvélemény Budapesten készült még az ügy kezdetekor, a második pedig Győrben, jóval később, és ehhez már az IMEI-ben folyt megfigyelés során szerzett információkat is felhasználták. A két szakvéleményben közös, hogy mindkettő azt állapította meg: Somogyinak személyiségzavara van, de nem elmebeteg, kóros állapotról nincs szó.

A következtetéseik viszont teljesen eltérőek voltak. A budapesti szakértőpáros szerint reális eshetősége volt és van annak, hogy Somogyi elkövethette volna az előkészületi szakban megrekedt mészárlást. A győri szakértőpáros nem foglalt állást ebben a kérdésben, szerintük ezt pszichiátriai szakértőként nem lehet eldönteni. A budapesti szakértők egyébként Somogyi kötelező gyógyszeres gyógykezelését javasolták.

Tehetetlenül mozgott?

Szintén nagyon lényeges különbség, hogy a budapesti szakértők szerint Somogyi beszámítható állapotban volt, a győriek viszont azt állapították meg, hogy személyiségzavara miatt enyhe-közepes fokban korlátozva volt abban, hogy cselekedetei következményeit felismerje. A győri szakértő a bíróságon véleményüket úgy magyarázta: a vádlottnak nem szokványos, hétköznapi személyisége van, olyan személyiségvonásokkal bír, amelyek csökkentették a cselekvési szabadságát, „sokkal inkább tehetetlenül mozgott a maga túlértékelt belső tartalmai mentén”.

A budapesti szakértő a bíróságon vitába szállt ezzel az érveléssel. Szerinte Somogyi képes önmaga korlátozására, mivel az átlagosnál magasabb intelligenciával rendelkezik és szorong is. Szerinte mind az intelligenciája, mind a szorongása féket jelent. A szakértők vitája több mint egy órán át tartott a bíróságon, de egyik sem győzte meg a másikat, mindenki fenntartotta eredeti véleményét.

Egy fillért nem érdemelnek

Somogyi Ábel hevesen támadta mindkét szakértőpárost a bíróságon. Amikor elkezdtek beszélni, tüntetőleg újságolvasásba kezdett, amiért a bíró rászólt, ő pedig azzal vágott vissza, hogy nem kíváncsi a képzelgéseikre. Meghallgatásuk után pedig fellebbezést jelentett be a szakértők költségtérítése ellen. „Én fellebbezek, mert egy fillért nem érdemelnek” – jelentette ki.

Védője, Futó Barnabás ügyvéd viszont azt kérte a bíróságtól, hogy a győri szakértők véleményét vegye figyelembe, mert az később készült, több adat állt a rendelkezésükre. Az ügyvéd kérte az első szakvélemény kizárását, mert szerinte figyelembe kell venni, hogy Somogyi kezdeményezésre korábban etikai eljárás indult ellenük.

Fél évig állni fog a per

A bíróság végül úgy döntött, hogy mondja ki a végső szót Somogyi Ábel elmeállapotáról az Egészségügyi Tudományos Tanács, hozzájuk terjesztik fel az eddig készült szakvéleményeket, anyagokat. Helyt adtak annak a védői indítványnak is, hogy diabetológus orvosszakértő is vizsgálja meg a cukorbeteg vádlottat, és adjon ügyében szakvéleményt. Mindez azt is jelenti, hogy az első fokú eljárás vége messzebbre került, a szakvélemények beszerzése – ahogy a bíró is megjegyezte – elég időigényes. A következő tárgyalási napot szeptember 18-ra tűzték ki.

A védelem eddig is számtalan eljárásbeli szabálytalanság elkövetéséért hibáztatta a nyomozó hatóságokat. Listájuk a csütörtöki tárgyaláson két újabb dologgal bővült. A tárgyalás elején az ügy védett tanújával foglalkozott a bíróság, azzal a lánnyal, aki elindította a Somogyi Ábel bíróság elé állításához vezető eseményláncot. A lány azt kérte, hogy a vádlott távollétében hallgassa meg a bíróság, ez így is történt még tavaly. Most a bíró ismertette a vádlottal a lány legutóbbi, decemberben tett vallomását.

Hivatalosan, elvben Somogyi nem tudhatja a lány nevét, a név a védettség miatt az iratokban nem szerepel, ugyanakkor a vádlott nyilvánvalóan ki tudja következtetni, hogy kiről van szó. Somogyi most előállt azzal, hogy régi ügyvédjétől megkapott egy különös iratot, amelyet 2010 áprilisában kapott a rendőrségtől, de nem vált a hivatalos peranyag részévé. Az ügyvéd előzőleg azt kérte a rendőrségtől, hallgassák meg tanúként a lányt, akit néven nevezett, ám a rendőrség 2010 április válaszában az állt, hogy ilyen nevű embert nem tudnak kihallgatni. Lényegében azt üzente a válasz, hogy nem tudják, kire gondol az ügyvéd. A rendőrségnek pedig tudnia kellett a lányról, hiszen még Somogyi elfogásának éjszakáján bevitték meghallgatni.

A másik eljárásbeli furcsaság akkor jött elő, amikor délelőtt az igazságügyi informatikus szakértő tett vallomást. Az ő véleménye azért fontos, mert Somogyi többek között azzal védekezik, hogy a számítógépein talált dokumentumok – a terhére rótt versek, szövegek – egy részét nem is ő írta. A védelem azt sejteti: a lefoglalás után manipulálhatták az eszközöket. A szakértő azt mondta: elvben lehetséges utólag eltüntetni a manipuláció nyomait, de ehhez az átlagos szakértői szint feletti tudás és technikai felszereltség kell. Somogyi Ábel azt kérte tőle, mutassa meg a bíróságnak azokat a fotókat, amelyek a lefoglalt eszközökről – két számítógépről és egy pendrive-ról - készültek akkor, amikor megkapta azokat a hatóságtól. A képeknek a szakértői lemezen kellett volna lenniük, de nem voltak ott. Vajon ki és miért távolította el a képeket? – tette fel a kérdést Somogyi.