Lehet, hogy sikeres lesz a KDNP lázadása

Már a Fideszben sem zárják ki annak lehetőségét, hogy újra elhalasztják a képviselői fizetések újraszabályozását - állította több forrásunk.

Lázár János fideszes frakcióvezetőnek az ősszel egyszer már beletört a bicskája a fizetésreformba. A kormánypárti képviselők is rengeteg módosító indítvánnyal bombázták szét a javaslatot, később 2014-re akarták halasztani a fizetési reform bevezetését, ezért decemberben az egész javaslat tárgyalása félbemaradt.

Az akkor elbukott javaslatot azonban beemelték abba az Országgyűlésről szóló törvénytervezetbe, amelyet márciusban nyújtottak be a parlamentnek. Ugyancsak ebben a javaslatban szerepel az összeférhetetlenségi szabály is, amely kizárná, hogy a képviselők mellékállásban keresőtevékenységet folytassanak. Ez a két javaslat okozta a kereszténydemokraták felháborodását.

A Fidesz frakcióvezetője által javasolt rendszer lényege, hogy néhány kivételtől eltekintve minden képviselő ugyanannyit keresne. A fizetést a helyettes államtitkároknak járó tiszteletdíjhoz kötnék, ami jelenleg havi bruttó 745 ezer forint. A fizetés nem függne attól, hogy a képviselő választókerülete milyen messze van Budapesttől, sem attól, hány bizottságban dolgozik a képviselő.

Forrásaink szerint a KDNP-s álláspont egyértelmű, keveslik a törvényjavaslatban szereplő összeget. Ráadásul több korlátozáson is lazítanának, szeretnék elérni például, hogy a frakciónak annyi alkalmazottja legyen, ahány tagú a frakció.

A konfliktus kedden vált a nyilvánosság előtt is egyértelművé, Kövér László nyomására a Fidesz-frakció ekkor fogadta el a teljes összeférhetetlenségről szóló javaslatot, ami 2014-től lép életbe. A KDNP ezt arra hivatkozva ellenezte, hogy vannak olyan foglalkozások - például mérnök, orvos -, amelyet ha nem gyakorolhat egy parlamenti képviselő, akkor veszélybe kerülhet az egzisztenciája, a képviselői munkája után ugyanis már nem tudja folytatni eredeti szakmáját.

Erre utalt Semjén Zsolt a KDNP elnöke is, aki a  Keresztény Értelmiségiek Szövetségének rendezvénye előtt a KDNP-s Nagy Kálmán példáját említette és feltette a kérdést: miért akadályozzuk meg, hogy a leukémiás gyermekeket gyógyítsa? Az az orvos, aki például két cikluson keresztül nem vett szikét a kezébe, nyolc év múlva már tudja ezt majd megtenni.

Semjén egyértelművé tette: a KDNP azt szeretné, ha az országgyűlési képviselőség mellett lehetne más foglalkozásokat is gyakorolni. Mint mondta, a KDNP világ életében egy puritán párt volt, nem az a cél, hogy a képviselői fizetéseket feltornázzák.

A 37 fős KDNP-frakcióból tíz képviselőt érint az erről szóló javaslat. A Semjén által emlegetett Nagy Kálmán a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórházban dolgozik orvosként havi bruttó 480 ezer forintos fizetésért. Ezen kívül a debreceni egyemtől havi 20 ezer forint kap. A korlátozás Rubovszky Györgyöt, az Országgyűlés összeférhetetlenségi bizottságának elnökét is érintené, aki kedden ismertette az újságíróknak a KDNP kifogásait. Rubovszky ugyanis ügyvédként havi bruttó 1 millió 200 ezer forint keres.

Aradszki András képviselői munkája mellett jogtanácsosként dolgozik a Molnál, ezért havi bruttó 450 ezer forintot kap. Nagy Andor, a Fralindor Tanácsadó Bt. ügyvezetőjeként havi 600 ezer forintot keres. Nem szünetelteti ügyvédi munkáját Seszták Miklós sem, jogászként évi 30 millió forintot keres. Vejkey Imre is dolgozik tovább ügyvédként, de azt nem tartalmazza a vagyonnyilatkozata, hogy ezért mennyi pénzt kap. Stágel Bence, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen dékáni titkárságvezetőként dolgozik havi 430 ezer forintért. Ugyancsak az egyetemen minőségbiztosítási szakmai vezetőként havi 250 ezer forintot kap.

A KDNP tilatkozása miatt a javaslatot kedd este végül úgy fogadta el a parlament, hogy a kereszténydemokraták nem szavazták meg az indítványt, a frakciónak mindössze két képviselője szavazott igennel, ketten tartózkodtak. A kétharmados támogatottságot igénylő javaslatot a Fidesz és a Jobbik szavazataival fogadták el.

A Fideszből négyen szavaztak nemmel, köztük Papcsák Ferenc zuglói polgármester, aki ügyvédi irodája révén tavaly évi 40 millió 200 ezer forintot keresett. Papcsák az Indexnek azt mondta, hogy nem szándékosan szavazott a javaslat ellen, meg akarta tartani a frakciófegyelmet, de félrenyomta a gombot. Az összeférhetetlenség őt egyébként nem érinti, mivel a polgármesterré választása óta szünetelteti ügyvédi praxisát, a céges tulajdonrész alapján kapott osztalékra pedig nem vonatkozik  a törvényi korlátozás - tette hozzá.

A KDNP vezetői a kedd esti szavazás után egyeztetést folytattak azokkal a kormánypárti képviselőkkel, akik benyújtották az országgyűlésről szóló, a teljes összeférhetetlenséget is kimondó törvényt. A törvénytervezetet Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Gulyás Gergely fideszes képviselő és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője jegyezi. Az egyeztetésre azért volt szükség, mert az összeférhetetlenségről szóló módosító javaslatot megszavazta ugyan a parlament, magáról a törvényről azonban csak jövő hétfőn döntenek.

Semjén Zsolt az MTI azon kérdésére, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a végszavazásnál is nem gombot nyomnak, úgy fogalmazott: mindenképpen fontos, hogy ez a törvény megszülessen, és nem gondolja, hogy törésig kell vinni ezt a kérdést, de amit a KDNP felvetett, az egy ésszerű javaslat és jogos szempontokat tartalmaz.

Rubovszky György szerdán az MTI-nek azt mondta, hogy az egyeztetések egyelőre nem vezettek eredményre, ezért a következő napokban ismét tárgyalnak majd. Rubovszky azt mondta: reméli, hogy a végszavazásra meg tudnak állapodni a vitatott pontokról. A KDNP-s politikus közölte: azt szeretnék elérni, hogy ne legyen főfoglalkozás a képviselőség, szerinte "ilyen ugyanis a világon nincs". Rubovszky tagadta, hogy a KDNP a tiszteletdíjak felemelését kérné, és egyéb szolgáltatásokra tartana igényt.

A KDNP annak ellenére, hogy elbukta az összeférhetetlenségi ügyet, továbbra is ragaszkodik a képviselői fizetéseket érintő Lázár-féle elgondolás felülvizsgálatához. Az Index információi szerint a héten még több fordulóban lesznek egyeztetések a két párt között. Úgy tudjuk azonban, hogy a Fideszben már hajlanak arra, hogy a fizetés ügyét vegyék ki az országgyűlési törvényből, és egy későbbi, akár ötpárti egyeztetésen közelítsék az álláspontokat.

Lázár János szerdán délután a Klubrádióban arra a kérdésre, hogy megnövelik-e a képviselők fizetését, ha megtiltják nekik, hogy a parlamenti álláson kívül mást is vállaljanak, azt válaszolta, "elfogadom azt, ha egy összegszerű vita van, ahhoz egy viszonyítási alapot kell képezni. Ez lehet a magyar átlagkereset, aminek valahányszorosa a parlamenti képviselő éves jövedelme, lehet a kormányzati szférában egy helyettes államtitkári vagy államtitkári fizetés, lehet a közép-európai országok átlaga (...) és a normális középosztálybeli egzisztenciának megfelelő fizetés mellett minden költségtérítésre szánt forint csak átlátható formában mehet".

Lázár János véleménye szerint a magyar viszonyoktól nem szakadhat el a képviselők majdani fizetése, de azt is figyelembe kell venni, hogy a közép-európai átlagban a magyar politikusok jóval kevesebbet keresnek. Lázár kifejtette: céljuk a visszaélés és a manipuláció megszüntetése. Szerinte az lenne a kívánatos, ha a jövőben a képviselő ne pénzt kapjon, hanem például egy üzemanyagkártyát, amely ellenőrizhető; ne kapjon lakhatási támogatást, hanem az Országgyűlés hivatala állja az esetleges szállodai költségeket.