Schmitt időben szól, ha jelentkezett PhD-re

„Amikor ez megtörténik, időben tájékoztatunk" – adott kitérő választ Kiss Norbert, Schmitt Pál volt hivatalvezetője arra a kérdésre, hogy a volt köztársasági elnök beadta-e a jelentkezését a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolájának szervezett doktori képzésére a 2012/2013-as tanévtől induló képzési időre, amelynek május 25-e, péntek volt a jelentkezési határideje.

A plágiumügye miatt távozásra kényszerült volt köztársasági elnök, Schmitt Pál először a lemondása előtt három nappal adott, emlékezetes tévéinterjúban, majd a lemondását bejelentő parlamenti beszédében is megfogadta: doktori fokozatot fog szerezni. „Most, 70 évesen be fogom bizonyítani, hogy képes vagyok egy mostani, nagyon nehéz kritériumoknak megfelelő dolgozatot, egy úgynevezett PhD-dolgozatot írni” – fogalmazott.

Ha Schmitt Pál kihasználta volna a legkorábbi lehetőséget, és leadta volna a jelentkezését a szervezett képzésre múlt péntekig, a tavalyi felvételi statisztikák alapján elég jó esélye lett volna a felvételre. A Semmelweis Egyetemtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy 2011-ben összesen tízen jelentkeztek állami ösztöndíjas, nappali képzésre és tizenöten költségtérítéses levelező képzésre a Sporttudományok Doktori Iskolába. Közülük hatot vettek fel állami, tizennégyet költségtérítéses képzésre, már 36 ponttal is be lehetett kerülni a maximális 60 pontból.

A 2012/2013 tanévra a Doktori Iskola összesen 101 állami ösztöndíjas doktorandusz felvételére kapott lehetőséget, azt még nem tudni, hogy ebből pontosan mennyit kap a Sporttudományok Doktori Iskola, a keretelosztásról július elején dönt majd az Egyetemi Doktori Tanács. Az már biztos, hogy a költségtérítéses képzés 487 500 forintba kerül félévenként, ennek csökkentését lehet kérni a sikeres felvételi után.

Ha Schmitt kihagyta ezt a lehetőséget (ezt a verziót valószínűsíti, hogy Kiss Norberték még nem adtak tájékoztatást beadott jelentkezésről), akkor valószínűleg úgynevezett képzés nélküli fokozatszerzéssel fog próbálkozni, amire bármikor lehet jelentkezni.

Az egyetem Doktori Szabályzata szerint képzés nélküli fokozatszerzés esetén a doktorandusz egyből a fokozatszerzési eljárásra jelentkezik, témavezető irányításával felkészül a doktori szigorlatra, elkészíti az értekezését, és felkészül a védésre. Sok ideje nincsen: a képzés nélküli fokozatszerzőnek a jelentkezés után egy éven belül be kell adnia a doktori értekezését.

Alapesetben bizonyos szempontból nehezebb dolguk van, mint azoknak, akik képzésre is járnak. A publikációs követelmények náluk még szigorúbbak, a többiekre vonatkozó impaktfaktor-előírás 150 százalékát várják el tőlük, és hat év szakmai gyakorlatot is fel kell mutatniuk. Ráadásul kettő helyett három tárgyból kell szigorlatozniuk, nekik számot kell adniuk a jártasságukról tudományos módszertanból is.

Schmitt dolgát az könnyítheti meg, hogy a társadalomtudományoknál, így a sporttudományoknál is kissé eltérőek a feltételek, itt nem a publikált tudományos közlemények úgynevezett impaktfaktora számít (ez lényegében az idézettséget méri), hanem "a jelölt készségét és jártasságát kell értékelni a tudományos ismeretek átadásában, tudományos előadások tartásában és az oktatás területén". Így is össze kell szedni azonban legalább 18 publikációs pontot, legalább hat közleményt, amelyekből legalább kettő nemzetközi folyóiratban jelent meg, és kellenek első szerzős közlemények is. A hat év szakmai gyakorlatra vonatkozó követelmény sincs kőbe vésve, az Egyetemi Doktori Tanács indokolt esetben röbidebb szakmai gyakorlati időt is elfogadhat.

A képzés nélküli fokozatszerzésre jelentkezés eljárási díja egyébként drágább: 200 ezer forintot kell fizetniük, míg a képzésre járók esetében csak 120 ezer forintba kerül jelentkezni fokozatszerzésre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!