A Spiegel a szélsőjobbal kacérkodó Orbán-kormányról ír

Május közepén kerekiben szobrot állítottak Horthy Miklósnak, a megszállott antiszemitának, a fehér terror parancsnokának és annak a kormányzónak, aki felelős volt 400 ezer magyar zsidó deportálásáért, írja a Spiegel internetes kiadása. Néhány nappal később Bölcskei Gusztáv református püspök felavatta Horthy Miklós emléktábláját a debreceni Református Kollégiumban. A lap szerint további Horthy-szobrok felállítása is várható, kivéve Budapesten, a kormányzó ugyanis a fővárost "judeobolsevista fertőnek" tartotta.

A lap arról is ír, hogy a magyar parlament az egykor háborús bűnösként körözött, 1953-ban Spanyolországban elhunyt Nyírő József erdélyi újratemetését is támogatta (a temetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezte, amelyet Szász Jenő, a Fideszhez közel álló Magyar Polgári Párt elnöke vezet). Felidézik, hogy az író Horthy meghatározó ideológusa volt, és képviselőségét a nyilasok uralma alatt is megtartotta, akkor, amikor több tízezer zsidót indítottak a halálmenetre.

Az újratemetésre nemcsak a szélsőjobboldali Jobbik vezetését hívták meg, de oda utazott Szőcs Géza kulturális államtitkár, sőt Magyarország formálisan második közjogi méltósága, a parlament elnöke, Kövér László is, írja a Spiegel. A lap szerint Kövér úgy viselkedett, mintha az első világháború után Romániához csatolt Erdély újra Magyarországhoz tartozna. A román kormányt "civilizálatlannak", "paranoidnak", "hisztérikusnak" és "barbárnak" nevezte, amiért az újratemetést megtiltotta. A Spiegel idézi Kövér mondatát, amely szerint "győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek".

A Spiegel az Indexre hivatkozva utal arra, hogy Nyírő hamvait valahogy Erdélybe csempészték, Szőcs Géza államtitkár pedig, aki egy nagy táskával érkezett a ceremóniára, sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta, hogy a hamvak az ő táskájában voltak.

A lap szerint a Horthy-kultusz és Nyírő újratemetése része a magyarországi "népi-nemzeti reneszánsznak", amelyet a szélsőjobb kezdeményezett, most pedig Orbán jobboldali nacionalista-konzervatív pártja fejleszt tovább. A Spiegelnek Somogyi Zoltán politológus azt mondta: "Kövérnek és Szőcsnek azonnal távoznia kell posztjáról, különben Magyarország soha nem mossa le magáról, hogy a kormánya a nácikat támogatja".

A lap szerint ugyan a Fidesz mérséklet politikusainak sem tetszik ez a nép-nemzeti vonal, de a pártban mindenek előtt való a lojalitás, ezért kifelé nem hallatják kritikus hangjukat. Pröhle Gergely, a külügyminisztérium államtitkára a lapnak azt mondta: meg tudja érteni, hogy az Orbán-kormány egyes politikai megnyilvánulásai a nyugati fül számára avíttnak hangzanak, de Magyarország már egy másik ország, amely más nyelvet beszél. Pröhle határozottan visszautasította ugyanakkor, hogy összekeverjék a polgári-konzervatív kormány és a szélsőjobb ideológiáját. Mint mondta, ez a világtörténelemben jól ismert taktikája a baloldalnak.

A lap Dániel Péterről a budapesti ügyvédről, aktivistáról, "a parlamenten kívüli ellenzék" tagjának tevékenységéről is beszámol, aki 2008 óta harcolt a Magyar gárda betiltásáért, provokatív akcióival hívta fel magára a figyelmet és az Orbán kormányt azzal vádolja, hogy - akárcsak egykor Horthy - revizionista politikát folytat és a szalonantiszemitizmusra játszik rá, amellyel Magyarország minden problémájáért "a cionistákat és a judeobolsevistákat" teszik felelőssé.

Miután Dániel Péter vörös festékkel öntötte le a Horthy-szobrot, nyakába pedig a "Tömeggyilkos, háborús bűnös" feliratot helyezte el, a szélsőjobboldali honlapokon lincshangulat uralkodott el. Válaszként több holokauszt emlékművet gyaláztak meg Magyarországon, írja a lap.

Dániel Péter akcióját Magyarországon is vitatják, olvasható a cikkben. Juhász Péter, az Egymillióan a sajtószabadságért mozgalom egyik kezdeményezője azt mondta: "mint látható, ez emlékművek elleni harchoz vezet". Juhász szerint sokkal fontosabb lenne a múlt következetes feldolgozása, a társadalmi párbeszéd a tolerancia határairól, és az emlékezés kultúrájáról, ilyen párbeszéd azonban jelenleg egyáltalán nem zajlik.

A Spiegel megemlíti azt is, hogy az új nemzeti alaptantervben nemcsak Nyírő József kerülhet be, hanem kortársa, Wass Albert is, akit Romániában távollétében háborús bűnök miatt halálra ítéltek és 1998-ban az Egyesült Államokban halt meg. Amikor a tanárok tiltakoztak a szélsőjobboldali és fasiszta írók alaptantervbe emelése ellen, a Spiegel szerint Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár egyszerűen annyit felelt: olyan írókról van szó, akik a maguk idejében jelentős hatást fejtettek ki és most megkapták méltó helyüket az alaptantervben.