20 százalékos béremelést követelnek a pedagógusok

2012.06.03. 14:08 Módosítva: 2012.06.03. 16:11

A közszférában a bérek januári, 20 százalékos emelését, valamint a köznevelési és a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel való elhalasztását követelték pedagógus szakszervezetek vasárnap, az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt tartott pedagógusnapi demonstráción.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke úgy fogalmazott: elfogyott a reményük, a hitük és a pénzük. Cinikus, aki azt mondja, hogy a jelenlegi bérhelyzetet fenn lehet tartani - mondta, hozzátéve: ugyanakkor attól tartanak, hogy az életpályamodell bevezetéséhez szükséges pénzt a "pedagógustársadalom kannibalizmusa árán" kívánják előteremteni.

A demonstráción a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) és az Oktatási Vezetők Szakszervezete (OKVSZ) vett részt. A tüntetők a Jászai Mari térről fúvós zenekar felvezetésével vonultak a tárca épülete elé, tábláikon többek között "kontár kormány, mennyei erőforrás mystériuma - alattvalóknak, iskola a határon - ne már!" feliratok voltak olvashatók.

Hatalomhoz hű állampolgárok

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a demonstráción azt hangsúlyozta, nem hagyják tönkretenni a magyar közoktatást. Mint mondta, "az egyeztetés nélküli törvények súlyosan pedagógus- és gyermekellenesek lettek". A köznevelési törvény számos pontját "hiányosnak, zavarosnak" nevezte, amely nem szabályozza egyértelműen a közoktatás rendszerét. Megemlítette, hogy az iskolák üzemeltetése az önkormányzatokra hárul, miközben bevételeik egy részét elvonják tőlük. Rámutatott arra is: a közoktatási intézményfenntartás teljesen átalakul, a kormányhivatalok pedig dönthetnek majd az iskolák bezárásáról és a pedagógusok elbocsátásáról, amelybe azonban a szülői munkaközösségeknek nem lesz beleszólásuk. A kormány célja, hogy a gyermeknevelés az állam kezébe kerüljön, hogy "hatalomhoz hű állampolgárokat" neveljenek a pedagógusok - tette hozzá.

Ne legyenek robotpedagógusok

Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke elmondta, nem tudják, össze kell-e majd vonni osztályokat, illetve a tanárok kötelező óraszáma mennyi lesz, mert ezt a törvény nem szabályozza. Felhívta a figyelmet arra: mivel az iskolaigazgatók nem tudnak felkészülni a jogszabály bevezetésére, ezért azt el kell halasztani. Úgy fogalmazott, nem akarják, hogy a pedagógusok "robotok legyenek", akiknek végre kell hajtaniuk a "központi agy" által kiadott utasításokat. Annak a véleményének is hangot adott, hogy a pedagógus-életpályamodell bevezetését a költségvetés állapota 2013. szeptember 1-jétől nem teszi majd lehetővé.

Mihez kezdenek majd a 17 évesek?

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke arról beszélt, hogy a törvények bevezetésével nem kerülhető el a létszámleépítés, az átalakítások legnagyobb vesztese pedig a szakképzés lehet, mert kiüresedhetnek a tanműhelyek, a szakképzésben tevékenykedő oktatók pedig más pályát választhatnak. Kételyeit fejezte ki ugyanakkor, hogy a 17 évesen a szakképzésből kikerülő tanulók el tudnak-e majd helyezkedni.

Nádori Lívia a szülők, valamint a Hálózat a Tanszabadságért képviseletében a nyilvánosság erejének fontosságát hangsúlyozta, amelynek segítségével a tanárok megmenekülhetnek a "jogfosztástól". A demonstráció végén a szakszervezetek közös petíciót nyújtanak át követeléseikről a minisztérium képviselőjének.

Balog: Jövőre jobb lesz

Még pénteken, a pedagógusnapi kitüntetések átadásán  Balog Zoltán, a nemzeti erőforrások minisztere azt mondta, hogy a 2013 szeptemberében életbe lépő életpályamodell a jelenleginél lényegesen jobb anyagi körülményeket vetít előre.

A tárcavezető az új köznevelési törvényre és a pedagógus-életpályamodell 2013. szeptemberi életbe lépésére kitérve közölte: biztossá vált, hogy a pedagógusok helyzetének javítása már nemcsak egységes kormányzati szándék, hanem elsöprő többséggel elfogadott törvény is. Az új pedagógusbérezési rendszer a jelenleginél lényegesen jobb anyagi körülményeket vetít előre a pedagógusok számára - jelezte.

Hoffmann: Lassan megszokott ünnepi sztrájk

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár korábban azt mondta, a tömörülések követeléseivel nem nagyon tudnak mit kezdeni, a tüntetés, a sztrájk pedig alapjog. Kiemelte: lassan megszokottá válik, hogy a pedagógus-szakszervezetek a pedagógusnapot demonstrációval "ünneplik." Kitért arra, hogy az életpályamodellben 20 százaléknál lényegesen magasabb fizetésemelést helyeztek kilátásba, jóllehet nem januártól, hanem szeptembertől.