Schmitt tényleg beperelte a Semmelweis Egyetemet

Már a lemondásától számított két héten belül, még áprilisban megtette az első jogi lépéseket Schmitt Pál volt államfő a Semmelweis Egyetem szenátusának döntése ellen - derült ki most. A szenátus a plágiumbotrány végjátékában, március 29-i határozatával visszavonta Schmitt egyetemi tudományos fokozatát (dr. univ. címét).

„A Tényfeltáró Bizottság Jelentésében foglaltakat elfogadva a Semmelweis Egyetem Szenátusa megállapította, hogy mivel az egykori pályázó ún. kisdoktori dolgozata nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, az egyetemi doktorátus megszerzésének feltételei közül a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített értekezés szakmai-etikai kritériumainak nem felelt meg” – indokolta a határozat a döntést.

Schmitt másnap, miután hazaért Koreából, az emlékezetes Obersovszky-interjúban, akkor még államfőként azt mondta: "nem perelek, de érvelek". Tervei április 2-ára megváltoztak, aznap parlamenti lemondóbeszédében jelentette be, hogy jogi lépéseket tesz a szenátusi határozat megtámadására. Irodája a lemondás másnapján, április 3-án közleményben erősítette meg ezt. „A volt köztársasági elnök a Semmelweis Egyetem szenátusa ténybeli, jogi tévedéseket és eljárásjogi szabálysértéseket tartalmazó döntésének ügyében a határozat kézhezvétele után az általa megbízott ügyvédi irodával megteszi a megfelelő jogi lépéseket” – állt a közleményben.

Schmitt nem is várt sokáig. A Semmelweis Egyetem sajtóosztálya csütörtökön megerősítette az Index erről szóló értesülését. Schmitt két lépést is tett. Egyrészt felülbírálati kérelmet nyújtott be a szenátus határozatával szemben, másrészt bírósági felülvizsgálatot is kért. Az egyetemre a sajtóosztály tájékoztatása szerint április 13-án érkezett a felülbírálati kérelem, az elbírálását megkezdték. A folyamatban lévő ügyről további információt egyelőre nem ad ki az egyetem.

A Fővárosi Törvényszékre május 4-én nyújtott be keresetet a volt köztársasági elnök a szenátusi határozat bírósági felülvizsgálata miatt. Az egyetem erről annyit közölt, hogy a keresetet a Fővárosi Törvényszék továbbította a Semmelweis Egyetemnek, ők pedig eleget tettek a végzésben foglalt irattovábbítási kötelezettségüknek. Megkérdeztük az is, hogy mi szerepel a keresetben, de az egyetem válasza szerint „az ügy érdemi részéről a kérelem benyújtója jogosult nyilatkozni.”

Kiss Norbert, Schmitt korábbi irodavezetője az Index többszöri kérdése ellenére sem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy valóban megindította-e a jogi eljárásokat a volt államfő. Kiss csak annyit mondott, hogy amennyiben Schmittnek lesz közölnivalója az ügyben, azt meg fogja tenni.

Schmitt Pál lemondóbeszédében sérelmezte, hogy az egyetem szerinte "gyorsított eljárással", az ő meghallgatása nélkül hozott olyan határozatot, amelyre nem volt törvényi felhatalmazása. "Az eljárás etikáktlan volt és jogszerűtlen. A szenátusnak tudnia kellett, hogy a törvényi rendelkezések értelmében az oklevelet visszavonni a Magyar Akkreditációs Bizottság indítványára, a nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezésére, kizárólag a bíróság jogosult. Ezen döntés ellen természetesen fellebbezéssel fogok élni, és ha kell, bírói úton bizonyítom be igazamat" - ígérte Schmitt a lemondóbeszédben.

A szenátus egyébként tényleg tudta, mit mondanak a törvényi rendelkezések. A március 29-i határozatban benne is volt, hogy „a Szenátus jóváhagyólag tudomásul vette azt a tájékoztatást, hogy a törvényi rendelkezések értelmében az oklevelet érvényteleníteni (a MAB indítványára) a nemzeti erőforrás miniszter kezdeményezésére kizárólag a bíróság jogosult”. A helyzetet viszont felülírta a miniszter döntése. „A miniszter azonban a Tényfeltáró Bizottság Jelentését felbontás nélkül illetékesség hiányára hivatkozva visszaküldte az egyetemre. Erre a miniszteri döntésre figyelemmel az Egyetem Szenátusa kötelességének tartja a cím visszavonásával kapcsolatos kérdés végleges rendezését” – olvasható a megtámadott határozatban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!