Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Kétharmadba foglalják Schmitt Pál fizetését

2012.06.01. 14:44 Módosítva: 2012.06.01. 14:47

Zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be az alaptörvény első módosításához Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Indítványa szerint az alaptörvény úgy módosulna, hogy már nemcsak a köztársasági elnök, hanem a volt köztársasági elnökök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvénynek kell meghatároznia.

Korábban a Demokratikus Koalíció kezdeményezte, de más ellenzéki pártok is szorgalmazták, hogy a megbizatásáról két év után, a plágiumbotrány miatt lemondó Schmitt Pált fosszák meg a köztársasági elnököknek életük végéig járó javadalmazástól, illetve további előjogaitól. Azzal, hogy a javadalmazási szabályokat kétharmados törvénybe foglalják, a kormány garantálhatja, hogy egy esetleges kormányváltás után se lehessen megfosztani Schmittet jövedelmétől.

Budapest 2010. október 11. Schmitt Pál köztársasági elnök (b) és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén.
Budapest 2010. október 11. Schmitt Pál köztársasági elnök (b) és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter beszélget az Országgyűlés plenáris ülésén.
Fotó: Soós Lajos

Az alaptörvény módosítására amúgy sajátos jogértelmezés miatt van szükség. Az Európai Unió januárban indított kötelességszegési eljárást Magyarország ellen a jegybanki függetlenséget sértő szabályok miatt. Ezek egyike az alaptörvényhez kapcsolódó Átmeneti Rendelkezések része, ám Matolcsy javaslatára nem szimplán módosítják az Átmeneti Rendelkezéseket, hanem az alaptörvény részének ismerik el azokat.

Az átmeneti rendelkezéseket azért kell beemelni az alaptörvénybe mert Szabó Máté, az alapvető jogok országgyűlési biztosa márciusban az Átmeneti Rendelkezések alkotmányellenessége miatt az AB-hez fordult. Indoklása szerint neve ellenére a törvény "egyértelműen nem átmeneti jellegű" szabályokat tartalmaz, ami bizonytalanná teszi a jogrendszerbeli helyüket.

Az ügy pikantériája, hogy a kormány eleve tisztában volt az Átmeneti Rendelkezések sajátos jogi helyzetével, ezért annak egyik pontjaként beleírták, hogy azok az Alaptörvény részét képzik. A jogszabályok hierarchiájából fakadóan azonban alacsonyabb szintű jogszabály nem rendelkezhet magasabb szintűről, azaz az AB ez alapján még nyugodtan vizsgálódhatott volna. Így viszont már nem.