Elfogadják újra, amit Áder visszaküldött
Percről percre
24 milliárd forintot fizethetünk az IMF-nek kvótánk növelésére. A parlament rendkívüli nyári ülésszakának első ülésén szavaznak a Büntető törvénykönyv módosító indítványairól, és elfogadják az egészségügyi salátatörvényt is. Szavaznak az Országos Bírói Hivatal elnöke jogainak megnyirbálásáról is, de a kormány szerint nem az EU kifogásai miatt.
A napot a szocialista Tóbiás József kezdi, a legszebb lázárjánosi hagyományokat feltámasztva "aktuális kérdésekről" szól majd. A kereszténydemokrata Harrach Péter számára szokatlan területre téved "Rió +20" című felszólalásával. Utána az elempés Vágó Gábor borzongat minket tündérmese helyett. Vona Gábor is horrorban utazik, a válságról beszél. A napirend előtti kört Rogán Antal foglalja keretbe, "közös dolgainkról" tartott előadásával.
Az élet nagy kérdéseiről beszélnek az első interpellálók a héten. A szocialsta Tóbiás József kierőszakolt béremelés ellenére zuhanó reálbérekről, a jobbikos Apáti István pedig életről és halálról. Hozzájuk képest az elempés Dorosz Dávid egészen földhözragadtan a járásközpontok kijelöléséről kérdez majd.
A heti rendes kormánypárti öninterpelláció témája a vetőmagtermelés, a jövő húzóágazata. De a kormány csak rövid időre dőlhet hátra, utána ugyanis rögtön a szocialisták frakcióvezető-helyettese, Lukács Zoltán kéri számon, hogy kinek a szemét szúrják ki. Étkezési utalvánnyal.
A jobbikos Volner János a négymillióan élünk létminimum alatt témát viszi tovább, amire a kereszténydemokrata Michl a családi adókedvezmények kedvező hatásaival kontrázna interpellációnak álcázva. Két DK-s is interpellálna, Vadai Ágnes és Molnár Csaba "Nyilas Alaptanterv?" című felszólalásukban igyekeznek korszakokat összemosni. Ha az idő engedi, még egy szocialista és jobbikos kaphat szót, de az idő ennyi interpellációt már biztosan nem enged.
A minszterelnök a héten egészen biztosan nem reagál azonnali kérdésekre, melyek idején éppen Nagykátán avatja fel a fürdőt. Ezért nem is tervezzük, hogy az azonnali kérdéseket közvetítsük.
"A 2013-as költségvetés a leszakadás, a töpörödés, az elszegényedés költségvetése" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc a DK napirend előtti sajtótájékoztatóján. Szerinte az új költségvetés az elmúlt két év gazdaságpolitikájának folytatása, és mert annak az eredményeit ismerjük, ennek is könnyen megjósolható az eredménye. Stagnálni vagy csökkenni fog a gazdaság, csökkenni fog a foglalkoztatottság, a reálkeresetek. Mindeközben magas szinten beragad az infláció. "Kevesek jólétéért beáldozza a többség jövőjét" - mondta.
Gyurcsány hitelszűkétől és a beruházások visszaesésétől tart, a kettő együtt pedig gazdasági visszaeséshez vezet. Pláne, hogy a fogyasztás is csökken, mert Gyurcsány szerint csökkenni fog. Azért, mert a reálkeresetek stagnálnak, miközben az infláció magas. A költségvetés nagy vesztese az egészségügy és az oktatás, mondta még.
Mintha csak nyári szünet lenne, állapítottuk meg a hivatalos kezdés időpontjában a parlamenti patkóra nézve. Még az amúgy fegyelmezett Jobbik padsorai is tátongtak az ürességtől. Szocialistából csak mutatóba akadt, a kormánypártiak sem árasztották el kétharmadnyi területüket. Kövér házelnök pedig szokás szerint nem érkezett pontosan.
Esküt tesz a Fidesz új parlamenti képviselője, Horváth Zoltán, aki az európai parlamentbe távozó Bánki Eriket váltja. Horváth a Fidesz Baranya megyei listáról szerzett mandátumot.
Apró hiba csúszott az eskütételbe, mert a mandátumigazoló bizottság jelentése nem kapott többséget. Csak 180-an szavaztak, ami még nem elég a határozatképességhez.
225-en vannak a teremben, tudtuk meg Kövér Lászlótól. Ez a határozatképességhez elég, a 386 fős létszámhoz képest kevésnek tűnik. Másodjára mégis sikerült igazolni Horváth mandátumát, aki így már esküt tehetett. Horváth Istenre esküdött, a hangsúlyokat pedig szemöldöke függőleges mozgatásával jelezte beszéd közben.
Megérkezett a parlamenthet Áder köztársasági elnök átirata L. Simon László kulturális államtitkári kinevezéséről.
Ezután következhetett az MSZP vezérszónoka, Tóbiás József, aki aktuális kérdések címen a költségvetés tervezetéről beszélt. Aminek a vesztese az egészségügy. "Ma már látszik, hogy a mentőöv fejen találta az egészségügyben dolgozókat" - utalt arra, hogy a kormány eredetileg az egészségügy megmentését ígérte. Ehhez képest most nincs fedezet az egészségügyi dolgozók fizetésemelésre és a kórházakat is államosítják. A védőnők és a szakápolók sem kapnak béremelést.
"Ahol a szükség, ott kell leépítés" - parafrazeált egy magyar mondást a kormány politikájának jellemzésére. És csökken a gyógyszerkassza is, ami azt jelenti, hogy minden második támogatott gyógyszer fizetős lesz. Az emberek kétharmada pedig már ki se váltja a gyógyszereket, mert nincs rá pénzük. Kétszintű egészségügyet vizionált, ahol a szegényeknek éveket kell majd várniuk a műtétekre. A gazdagok viszont kapcsolataikkal és pénzükkel jobb ellátást szerezhetnek. Javasolta, hogy Balog miniszter telefonszáma legyen közadat, legyen a miniszter mindenki ismerőse.
"Azt hiszem, nekem most fel kéne kötnöm az alsóneműt, hogy minden felvetésére válaszoljak" - kezdte sajátosan válaszát Szócska Miklós államtitkár, aki szerint Tóbiás vérképes felvetése szakmailag téves, ezért arra nem is válaszolna. A jövő évi költségvetést a szocialistáknak köszönhetjük, mondta. A betegterhek amúgy a generikus árverseny miatt csökkentek, állította. A minisztérium keményen megdolgozik a forrásokért, mondta még. A cél pedig az, hogy ne kétszintű legyen az egészségügy. A gyógyszeráremeléses riogatás pedig heti hárommilliárdba kerül.
"Akiket elsősorban a politikai viták érdekelnek, azok most dőlhjenek hátra és vegyenek elő egy újságot" - nyitott erősen Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető is, ám utána azért liberálisozott egy jót. Témája ugyanis a környezetvédelem, amiben ugyan egyetértenek a politikai pártok, de a kereszténydemokraták ezt is teológiai és morális alapon közelítik meg. Ökoteológiai alapon. Abban viszont a legvadabb zöldekkel is egyetértenek, hogy a környezeti problémák antropológiai eredetűek. De azért a teremtett természet csúcsán az ember áll, mondta. Azaz a fenntartható fejlődés az emberért van. A felszólalás alatt egyre hangosabb társalgások alakultak ki a padsorokban.
Harrach lehetőséget lát a vízben, mert Magyarország víznagyhatalom. Egyrészt van vízünk, másrészt vannak vízügyi szakembereink. Veszélyt jelent viszont, hogy folyóink 95 százalékban szomszédos államokban erednek.
A kormány még erre a felszólalásra is válaszolni akart. Illés környezetvédelmi államtitkár azt tapasztalta, hogy amiben a pártok egyetértenek, annak nincs súlya. Elfogadják és legyintenek rá. Jó példa erre pont a húsz évvel ezelőtti riói konferencia, ahol nagy volt az összhang, azt semmi sem történt. "Négy földre lenne szükség ahhoz, hogy az 1970-es átlagos amerikai színvonalon ellássa az emberek többségét" - mondta. Aztán ő is a vízről beszélt. "Globális környezeti kormányzás" - kaptuk fel a fejünk. Illés azt javasolta, hogy jöjjön létre a környezetvédelmi világszervezet.
Az LMP vezérszónoka, Vágó Gábor szerint Matolcsy tündérmeséjéből megrázó thriller lett, mert a gazdaságban "tapinthatóan fokozódik a feszültség". Szó volt a "csúfosan megbukott" egykulcsos adóról és arról, hogy sokan napról napra élnek, és hárommillió fölött van a létminimum alatt élők száma. Bankadó, csekkadó, mindezt megint az emberekkel fizettetik meg, mondta. Vágó szerint az adóbevallás is bonyolult, hiszen még Varga miniszter is bajlódott az önbevallással. És sorra mennek csődbe a vállalkozások is. "De van kiút, kormányváltásra és adórendszerváltásra van szükség" - jelentette ki. A megoldást az LMP-ben látja, amely többkulcsos adót akar, meg azt, hogy "a spekulánsok" fizetnek "az emberek" helyett.
"Ha megengedi, én is elmondanék egy tündérmesét, ami thrillerré változott. Ennek helyszíne Madrid, írta az élet és a baloldal' - mondta, majd felidézte Zapatero az LMP programját idéző gazdaságélénkítő programját, amivel a 3 százalék alatti költségvetési hiányból és 40 százalék alatti államadósságból mostanra csődközelbe került Spanyolország, pedig 2010 óta folyamatosak a megszorítások. "Lehet ezeken gondolkozni, de egy-két év alatt el lehet rontani az államháztartás egyenlegét" - figyelmeztetett. Védelmébe vette az egykulcsos adót. Végül jelezte Vágónak, hogy hiába próbálja kopirájtolni az adórendszerváltást, a fogalmat Matolcsy miniszter találta ki. "Foci-eb idején ekkora öngólt nem érdemes rúgni" - mondta.
"Kormányok jönnek, mennek, egy a közös, mindegyik kormány megszorításra építi politikáját" - foglalta össze némileg leegyszerűsítve az elmúlt húsz-huszonkét évet Vona Gábor. Szerinte ezt gazdaságunk torz szerkezetének köszönhetjük, ami az államadósságból, a multikból és az élelmiszeripar hanyatlásából áll. És az EU akadályozza a magyar kilábalást, mondta Vona, aki szerint nem nekünk kellett Európa, hanem mi kellettünk Európának. Gyarmatosítás, kizsigerelés, szemét, repkedtek a jobbikos hívószavak. Ezután azon háborgott, hogy a digitálistábla-programon nem magyar cégek nyertek.
"Nem a fogyasztói társadalommal van probléma, hanem az adósságból finanszírozott fogyasztói társadalommal" - kezdte válaszát Cséfalvay államtitkár, majd arról beszélt, hogy Magyarországon csökkent az államadósság. A duális gazdaság gondolata sem új, 2000-ben lett először leírva Magyarországon, mondta Cséfalvay, aki azért tudja ezt ilyen pontosan, mert ő írta le először. Az EU-ból pedig négyszer annyi pénzt kapunk, mint amit befizetünk, és még csak nem is ez a legnagyobb előnye az egésznek. Hanem a belső piac, amire szabad a belépés.
A Fidesz frakcióvezetője a hétvégén nem tudta eldönteni, hogy a szocialisták dicsérik vagy bírálják a kormányt, amikor a 2013-as költségvetés apropóján megszorításokról beszéltek. A szocialista kritikát amúgy nem szokta érteni. Például szerinte az jó vita, hogy az egészségügyi dolgozók ugyanannyit, vagy többit kapjanak jövőre, merthogy a szocialisták 2009-ben elvettek a pénzből. Rogán Antal mellett elődje, Lázár János ült, aki látszólag egy hét alatt hozzáőszült államtitkári megbízatásához. Rogán még elmúltnyolcévezett, aztán arról beszélt, hogy az uniós támogatásokból magyar vállalkozásokat futtatnának fel. A megszorításokat pedig nem csak az emberek fizetik meg, zárta felszólalását.
A kormány erre már nem kívánt válaszolni, ezért Kövér László üdvözölhette Boris Spremet, a horvát Sabor elnökét, akit ő hívott meg. Kövér örül, hogy Horvátország is az EU tagja lesz.
A kormánytöbbség hét törvényjavaslat tárgyalásával egészítette ki a heti napirendet, köztük az L. Simon László által kezdeményezett Lex L. Simon Lászlóval. Így a héten háromnapos lesz az ülés.
Navracsics Tibor igazságügyi miniszter kezdeményezésére a parlament nagy többséggel hozzájárult a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat visszavonásához. A jegybanktörvényt az EU kifogásai miatt kellett volna módosítani, de a kormány előterjesztése nem minden részletében felelt meg az EU követelményeinek, bizonyos pontjai pedig szöges ellentétben voltak azzal. A jegybanktörvény módosítása amúgy feltétele volt az IMF-tárgyalások megkezdésének, melyek még mindig nem kezdődtek meg.
Tóbiás József a napirend előtti kör után az interpellációs körben is elsőként szólalt fel. Témája most is ugyanaz, illetve most elsősorban az egykulcsos adó miatt bírálta a kormány gazdaságpolitikáját. Matolcsytól és Rogántól idézett, hogy az egykulcsos adóval mindenki jól jár és senki sem fizet több adót. Pedig nem így lett, hárommillió munkavállaló kapott kevesebb nettót az egykulcsos adó miatt, mondta. Rogán és Matolcsy pedig azóta se ismerte be, hogy nem volt igaz, amit mondott.
"A kormány olyan adórendszer kialakítását tűzte ki célul, amely támogatja a legális foglalkoztatást és erősíti a versenyképességet" - kezdte válaszát Cséfalvay államtitkár, aki szerint az alapelv egyszerű. Aki többet fogyaszt, többet adózik, de nem adózik aránytalanul többet, aki többet dolgozik. "Kétségtelen, hogy az átmenet első két évében kompenzációt kellett adni" - ismerte el. "Ez nem egy Istentől elrugaszkodott adórendszer" - jellemezte az egykulcsos adót. "A reálkeresetek hat százalékkal nőttek. Az elmúlt esztendőről beszéltem, amikor ez igaz volt" - mondta, reflektálva a szocialisták közbekiabálására is.
A képviselő nem fogadta el a választ, és azon aggódott, hogy két év múlva leváltják a kormányt. A kormánytöbbség nem aggódik, elfogadta a választ.
A jobbikos Apáti István interpellációban követelte a halálbüntetés visszaállítását. Liberális nyavalygásnak minősítette azt a kifogást, hogy a halálbüntetés kegyetlen volna. Cserébe nem akarja, hogy a halálbüntetés kötelezően kiszabandó büntetés legyen. Megtudtuk azt is, hogy szerinte nem elég elrettentőek a körülmények a börtönökben.
