Anglia
2
Szlovákia
1
Vitáról beszélt Orbán, hogy kikerülje a választ
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Baleset történt a 26-os főúton, ketten meghaltak - „A gyerekemnek igen, saját magamnak ezer forint felett nem veszek lángost”
- Felcsaptak a lángok Dabasnál, egy sertéstelep és egy erdő is veszélyben van
- Kiderült, melyek a legnépszerűbb egyetemek Magyarországon
- Elesett az M7-es, az M1-es és az M5-ös, több kilométeres a torlódás
Orbán Viktor szerint a Fideszben eltérő vélemények fogalmazódtak meg arról, hogy szükség van-e az európai egyesült államokra. Forrásaink szerint viszont a kérdés különösebben nem érdekli a kormánypártokat, nem is vitáztak róla. Szerintük Orbán azért beszélhetett a Fideszen belül vitákról, hogy ne kelljen azonnal állást foglalnia.
"Ez egy nagy párt, nagy hajó, nagy fedélzet, számos legénység. És valóban, fontos európai kérdésekben különböző dolgokat gondolunk" - mondta pénteken az uniós csúcs után tartott sajtótájékoztatóján Orbán Viktor. A kormányfő arra utalt, hogy a Fideszben különböző vélemények fogalmazódtak meg az EU jövőjéről. Orbán szerint a fideszes politikusok nem azért vannak egy párton belül, mert ugyanazt gondolják az EU jövőjéről, hanem azért, mert ugyanazt gondolják Magyarország jövőjéről. Hozzátette: a Fideszen belüli véleménykülönbségek sosem veszélyeztették az egységet, azokat érdemes vállalni.
A kormányfő erről egy újságírói kérdésre válaszolva beszélt, amely arra vonatkozott, miért volt ellentmondás Orbán és Németh Zsolt külügyi államtitkár korábbi nyilatkozata között. Orbán június 15-én a Kossuth Rádiónak adott interjúban azt mondta: az eurózónában egy nagyon erős, a nemzeti függetlenséget korlátozó központosítás zajlik majd. A magyar kormány a nemzetek Európájában hisz, nem a birodalmi koncepcióban – fogalmazott Orbán. Németh Zsolt múlt szerdán, az uniós csúcs előtt az Inforádiónak azt mondta: az euróövezeti válságot a tagállamok integrációjának mélyítésével lehet kezelni. Az államtitkár hozzátette: a válságkezelő lépéseket az olyan eurózónán kívüli országok, mint Magyarország akkor fogják alkalmazni, amikor elkezdik használni az eurót.
Érdekesebb az ügynökügy
A Fidesz vezetésének döntéseire rálátó forrás szerint Orbán azért beszélhetett a Fideszen belül vitákról, hogy egyelőre ne kelljen állást foglalnia a kérdésben. Szerinte a kormányfőnek először a problémát kell megértetnie a közvéleménnyel, utána lehet meghozni a döntést. Ez pedig azért nem egyszerű, mert a kérdésben a kormánynak a kevésbé rossz megoldást kell megtalálnia, mondta a forrás. Ezzel a fideszes politikus arra utalt, hogy az integráció mélyítése, a nemzeti szuverenitás minél nagyobb arányú feladása jelenleg nem érdeke a „felfelé törtető, mozgásterét kereső” Magyarországnak. A politikus szerint a Fidesz vezetésében ezért nem önmagában a föderalizmusról folyik a vita, hanem konkrét esetekben mérlegelik a kockázatokat, amelyek a szuverenitás feladásával, megtartásával járnak.
Az uniós integráció elmélyítéséről az elmúlt hetekben nem folyt vita a frakcióüléseken sem, mondta az Indexnek több fideszes képviselő. Egy kormányzati tisztséget is betöltő képviselő szerint hasonló kérdés utoljára év végén volt a frakcióülés napirendjén, akkor az uniós pénzügyi paktumról volt szó. A politikus az ott elhangzottakat arra hivatkozva nem tudta felidézni, hogy a vita nem volt jelentős. Egy másik fideszes képviselő pedig arról beszélt, hogy az európai föderalizmus kérdése nem osztja meg annyira a kormánypártokat, mint például az ügynökügy. (Az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról még márciusban három különböző vélemény alakult ki a Fideszben.) A képviselő szerint a kérdés nem a kormánypárti frakciót, hanem a Fidesz-KDNP szavazótáborát oszthatja meg.
Egy külügyminisztériumi forrás szerint az európai egyesült államok létrehozása Magyarországon egyelőre intellektuális vita, politikai vetülete nincsen. Szerinte a kormánypárton belül jelenleg nem lehet föderalista és nem föderalista táborokról beszélni. A kormánypárt vezető politikusai, illetve Orbán kijelentéseiből - a forrás szerint - az derült ki, hogy az euróövezeti országoknak nincs más lehetőségük, mint az integráció mélyítése. Magyarországra viszont ezek az intézkedések nem vonatkoznak, mivel nem tagja az eurózónának. (A kormány januárban a komoly költségvetési szigort előíró pénzügyi paktumhoz való csatlakozást azt követően hagyta jóvá, miután kiderült, csak a zóna tagjaira vonatkozik.) Az eurózónához való csatlakozás dátuma pedig jelenleg nincs napirenden. A külügyi forrás szerint ezeket a kormánypártok soraiban nem vitatja senki.
Orbán nyitva hagyta
Ezt nem befolyásolja külügyi forrásaink szerint az sem, hogy az elmúlt hónapokban az EU-ról más hangnemben beszélt Orbán, illetve a Külügyminisztérium vezetői. Orbán március 15-i beszédében azt mondta, nem leszünk gyarmat, és nincs szükségünk arra, hogy a vállapos elvtársak után öltönyös bürokraták diktáljanak. Nem említette ugyan az EU-t, de nyilvánvaló volt, hogy Brüsszelre utal. Ezzel szemben Martonyi János külügyminiszter márciusban a Közép-Európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában azt mondta, hogy Magyarország egy egységesebb, integráltabb, mélyebb Európában érdekelt. Külügyi forrásaink szerint ezek nem okoztak vitát a Fideszben, Martonyit és Németh Zsolt korábban inkább azért kritizálták, mert túlzottan atlantistának, vagyis USA-barát szövetségi politikát folytatónak tartották őket.
Orbán és Németh Zsolt egymásnak ellentmondó kijelentéséről pedig az egyik forrásunk azt mondta: a kormányfő hétfőn a parlamentben a külügyi államtitkárhoz hasonlóan fogalmazott. Orbán az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában többek között a csütörtöki-pénteki uniós csúcs eredményeit ismertette. A kormányfő szerint tisztázni kell, hogy "az európai egyesült államokról szóló uniós elképzelés az eurózóna országaira vonatkozik, vagy minden tagállamra, és ha az előbbire, akkor maradnak-e nyitva ajtók, és van-e értelme belépnünk. Az unió reformokra szorul, "egyáltalán nem biztos, hogy Magyarországnak ezekben az új intézményekben részt kell vennie, de Magyarországnak érdeke az Európai Unió sikere" – mondta.
A múlt EU-csúcs témája az volt, hogy szolidaritásért adnak-e szuverenitásukból a tagállamok, vagyis védelemért (ami a jelenlegi válságban konkrétan sok pénzt jelent) lemondanak-e arról, hogy ügyeiket önállóan intézzék a nemzeti kormányok. A tagállamok arra jutottak, hogy az uniós testületek vezetőit felkérték, hogy az év végéig készítsenek menetrendet a bankunióra, a költségvetések összehangolása, a gazdaságpolitikai unióra, illetve a politikai unióra. Ezek közül az első lépés a bankunió, ami többek között közös bankfelügyeletet és közös betétgaranciát jelentene. Orbán a csúcs után azt mondta, komoly egyeztetések kellenek itthon, hogy eldöntsük, akarunk-e csatlakozni a bankunióhoz. A magyar kormányfő nyitva hagyta mindhárom lehetőséget: a csatlakozást, a kimaradást, de a vétót is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
