A futószalag és a hűség vonzza Orbánt

Orbán Viktor kormányfő, amikor csak teheti, elfogadja helyi közösségek meghívását ünnepségekre, települési létesítmények avatására, az emberekkel való kötetlen találkozásra, írta az Indexnek Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. A kormányfő honlapján található eseménynaptár szerint Orbán az elmúlt hónapokban főként olyan vidéki meghívásokat fogadott el, amikor egy-egy településen különböző létesítményeket adtak át. Jóval ritkábban vett rész olyan vidéki programokon, mint amilyen a hétvégi kőszegi, jobbos fiataloknak rendezett Tranzit fesztivál volt.

Orbán Viktor ellátogatott a büki Darling utcába

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Arra a kérdésünkre, hogy Orbán mi alapján válogat a különböző meghívások közül, Havasi azt felelte: a kormányfő az ország minden részében felkeres olyan kisebb-nagyobb vállalkozásokat, melyek magyar embereknek, családoknak nyújtanak megélhetést. Hozzátette: a kormányfő ellátogat olyan multicégekhez is, amelyek hosszú távra terveznek Magyarországon, hajlandóak fejleszteni, munkahelyeket teremteni, magyar beszállítókat bevonni, és itteni alapanyagokat felhasználni.

Lánczi Tamás, a Századvég elemzője az Indexnek azt mondta: Orbán főként olyan helyeket keresett fel, ahol termelő ágazatokba, például az autógyártásba fektettek be. Ezek között külföldi és hazai tőkéből megvalósuló vállalkozások is szerepeltek. A kormánynak csak akkor van kifogása a külföldi tőkével szemben, ha az olyan szolgáltató ágazatokban jelenik meg, ahol nincs szükség jelentős hozzáadott értékre, mondta Lánczi. Példaként az étkezési utalványokat említette: a kormány az Erzsébet-utalvány bevezetésével kiszorította a külföldi szereplőket az étkezési utalványok piacáról. A kormány a közszolgáltatásokról, illetve a stratégia ágazatokról is úgy gondolja, hogy magyar tőkéből is ugyanolyan szinten lehet működtetni ezeket, mint a külföldi tőkéből, tette hozzá Lánczi. Példaként említette, hogy Orbán egy hétvégi rendezvényen az E.ON visszavásárlásáról beszélt.

Futószalag és hála vonzza Orbánt nagyobb térképen való megjelenítése

Mercedes, Coca-Cola, Nestlé

Az elmúlt nyolc hónapban Orbán több nemzetközi cég magyarországi üzemét is felkereste: részt vett márciusban a kecskeméti Mercedes-gyár megnyitásán, júliusban a Coca-Cola dunaharaszti palackozójának a felavatásán, illetve augusztusban a Nestlé büki állateledel-gyárának bővítési ünnepségén. „Kecskemét a magyar járműipar újabb erődítménye, amely egy nagy lépéssel közelebb visz ahhoz a célhoz, hogy Magyarország a világ autóiparának egyik termelési centruma legyen” – mondta a Mercedes-gyár megnyitóján. A Nestlét beszédében azért dicsérte meg, mert bár külföldi tulajdonú cég, de magyar beszállítókkal dolgozik, magyar alapanyagokat használ, és visszaforgatja a hasznát. A Mercedes üzeme például 2500 embernek, a beszállítókkal együtt további tízezer embernek ad munkát.

Orbán Viktor a kólatitkot is megfejtette

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A kormányfő olyan multinacionális cégek gyáravatásain is részt vett, amelyek ennél kevesebb, néhány száz munkahelyet hoznak létre. A fékrendszereket gyártó Knorr-Bremse kecskeméti gyára például 110 új munkahelyet, mezőgazdasági gépeket, autóipari alkatrészeket gyártó Linamar orosházi üzemcsarnoka 250 munkahelyet teremt. Orbán a német Knorr-Bremse gyárának megnyitóján arról beszélt, hogy a német ipar Magyarország szövetségese, mert nem a piacunkat akarja megszerezni, hanem szüksége van a munkánkra. „Mi magyarok gyarmatosítóknak tekintettük azokat, akiknek csak a piacunk kellett és mindig szövetségesnek tekintettük azokat, akiknek szükségük volt a munkánkra is” – tette hozzá.

„A magyarok kezdenek magukra találni”

„A mindent túlélő, minden csapás után sikeresen újrakezdő Richter történetében megmutatkozik a magyarság története, annak a tehetséges, képzett, leleményes, szorgalmas és kitartó embernek a története, aki eléri célját, bebizonyítja igazát és maradandót alkot” – fogalmazott Orbán a cég debreceni biotechnológiai üzemének átadóján áprilisban. Magyar sikertörténetről beszélt Orbán áprilisban a Gyermelyi Zrt új malmának alapkőletételekor is.

Orbán Viktor miniszterelnök (b) Tóth Béla, a Gyermelyi Zrt. igazgatóságának elnöke (b2) társaságában dokumentumokat helyez kapszulába a cég új malmának alapkőletételén

Fotó: Kovács Attila / MTI

A magyar tőkéből megvalósuló fejlesztésekről a kormányfő Gyermelyen azt mondta: ez annak a jele, hogy megváltoztak a dolgok az országban, a magyarok kezdenek magukra találni, és „a dolgok végre a fejük tetejéről a talpukra állhatnak, nem külföldről vesszük meg azt, ami itthon olcsóbban, magasabb minőségben állítható elő. Debrecenben pedig úgy fogalmazott, hogy „Magyarország halad előre, a magyar vállalkozók pedig megértették, hogy új időszámítás kezdődött a világban, ugyanis a spekulációk világának leáldozott". A malomavatáson Orbán az EU-t is bírálta, a tyúkketrecek uniós szabványára utalva, azt mondta, hogy Brüsszel nem azzal foglalkozik, amivel kéne.

Nem felejtik el Czervánnak

A látogatások sorából leginkább a nagykátai gyógyfürdő átadása lóg ki. A kormányfő annak ellenére részt vett a fürdő júniusi átadásán, hogy az 500 millió forintos beruházás mindössze 15 embernek ad munkát. Orbán erről azt mondta, hogy az országnak nemcsak nagy gyárakra van szüksége, hanem kicsi, helyi kezdeményezésekre is. Hozzátette: „Én nem felejtem el, hogy a legnehezebb időkben is a nagykátaiak mindig kitartottak mellettünk. (...) Akkor is, ha egyébként az ország politikailag másfelé fordult.”. Nagykátán 2010-ben egyéniben Czerván György szerezett mandátumot, aki jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. A körzetben 2006-ban és 2002-ben is Czerván nyert.

15

Orbán Viktor a nagykátai gyógyfürdőbenGaléria: Orbán Viktor a nagykátai gyógyfürdőben(Fotó: Szémann Tamás)

Kevésbé illett a korábbi látogatások közé az is, amikor Orbán július végén, a szabadsága előtti héten a borászszakma képviselőivel találkozott Budafokon Garamvári Vencel borásznál. A találkozón jelen volt többek között Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, illetve Giró-Szász András kormányszóvivő is. A Miniszterelnökség néhány mondatos közleményében többek között azt írta az eseményről: „a felek megerősítették, hogy szükség van az adminisztrációs terhek csökkentésére, egyben elkötelezték magukat a minőségpárti magyar borászat megerősítése mellett”. A találkozó annak ellenére belefért Orbán programjába, hogy a kormányfőnek július 24-én meglehetősen sűrű programja volt: aznap tárgyalt az IMF–EU delegációval, valamint találkozott a Fidesz ifjúsági szervezetének vezetőivel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!