Rendőrök vitték el Biszku Bélát

Biszku Bélát hétfő reggel fel kilenckor rendőrök vitték el a II. kerületi lakásáról – írta az Index egyik, a környéken lakó olvasója, aki képet is küldött az esetről. A fotón egy rendőrautó körül két rendőr, illetve egy idősebb ember látható, aki feltehetően Biszku Béla. Utolsó nyilvános megjelenésekor, a Kádár-szobor májusi avatásakor Biszku ugyanazt a sapkát viselte, mint most.

Megkerestük az ügyben nyomozó Budapesti Nyomozó Ügyészséget, ahol az információt nem kívánták megerősíteni, de nem is cáfolták. Az ügyészség szóvivője felhívta azonban a figyelmünket arra, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség hétfő délelőtt sajtótájékoztat tart, amelynek témája: "több emberen elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt folyamatban lévő nyomozás állása, illetve fejleményei".

Biszku Béla ellen, aki az 1956-os megtorlások idején volt belügyminiszer, több jobbikos képviselő tett feljelentést a tavaly elfogadott, az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján. A törvény lehetővé tette az 1956 utáni megtorlások levezénylőinek felelősségrevonását. A Budapesti Nyomozó Ügyészség által folytatott nyomozást utoljára augusztus 28-án hosszabbították meg három hónappal. Az akkori tájékoztatás szerint Biszkut addig még nem hallgatták ki.

A nyugodt nyugdíjaséveit töltő, csütörtökön 91 éves Biszku 2010-ben került ismét a figyelem középpontjába, a róla szóló Bűn és büntetlenség című dokumentumfilm miatt. Biszku ugyanis a filmeseknek kijelentette, hogy nem bánt meg semmit, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig "megérdemelte a sorsát".

2010-ben a Duna Televízióban lényegében megismételte a kijelentéseit, ami miatt  jobbikos képviselők feljelentést tettek ellene a még a Bajnai-kormány alatt módosított, a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek bűneinek tagadását tiltó  btk-cikk alapján. Az ügyben eljáró bíró azonban felfüggesztette az eljárást, mert az alapbűncselekmény (a megtorlássorozat) miatt Biszku ellen sosem indult eljárás, és annak büntetőjogi megítélése nem egyértelmű.

Az országgyűlés részben erre reagálva alkotta meg az emberiesség elleni bűnök elévülhetetlenségéről szóló jogszabályt, ami a mostani eljárás jogi alapja.