Teréz
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Már 1994-ben bíróság elé állíthatták volna Biszkut

2012.09.10. 21:14
A salgótarjáni sortűz miatt már 1994-ben kihallgatták Biszku Bélát. Gellért Ádám nemzetközi jogász szerint nem világos, hogy most milyen új dokumentumok alapján kezdeményezné az eljárást a nyomozó ügyészség.

A nemzetközi egyezmények alapján már 1994-ben eljárást indíthattak volna Biszku Béla ellen az 1956-os salgótarjáni sortűz ügyében - mondta Gellért Ádám nemzetközi jogász, a lex Biszkunak nevezett jogszabály kidolgozója a Duna Közbeszéd című műsorában hétfőn.

Biszku Bélát két, az 1956-os eseményeket követő sortűzzel, a budapesti Nyugati térivel és a salgótarjánival összefüggésben gyanúsítják.

Gellért Ádám a műsorban felidézte: korábban a jobbikos képviselők a "lex Biszku" alapján emberiesség elleni bűncselekmény miatt Biszku Béla belügyminiszteri, 1957. március 1-je utáni tevékenységével összefüggésben tettek feljelentést. Hétfőn az ügyészség azt jelentette be, hogy 1956-os sortűzügyekben a genfi konvenció alapján gyanúsították meg Biszku Bélát.
A nemzetközi jogász úgy fogalmazott: "a legnagyobb kérdés, hogy eddig miért nem indult meg az eljárás".

Biszku Bélát a salgótarjáni sortűzzel kapcsolatban felbujtóként gyanúsították meg. Emlékeztetett arra, hogy Biszku Bélát a salgótarjáni sortűzperben már 1994-ben kihallgatták. Véleménye szerint azóta az ügyészségnek hivatalból el kellett volna járnia ezekkel az ügyekkel kapcsolatban.

A sortűzperben a bíró kimondta, hogy a tizenkét vádlottból tízzel szemben teljesen megalapozatlan volt a vád, de sérült "a törvény előtti egyenlőség alkotmányos alapelve", amikor nem indítottak nyomozást olyan vezetők ügyében, mint például Biszku Béla, Czinege Lajos és Földes László, akik ellen legalább annyi, ha nem több bizonyíték állt rendelkezésre - fejtette ki Gellért Ádám. A nemzetközi jogász szerint a bíró azt is kimondta, hogy velük szemben eljárást kellett volna indítani.

Nem tudni, mit csináltak két évig

Gellért Ádám hozzátette: 2010-ben ő maga is megtette a jobbikos képviselőkkel hasonló tartalmú feljelentését, de azt a Legfőbb Ügyészség is elutasította. A jogász azt mondta, számára "megfejthetetlen", mi történt az elmúlt két évben. Úgy fogalmazott: egy olyan ügyben kezdett el nyomozni a nyomozó ügyészség, amelynek semmi köze az '56-os sortüzekhez, most pedig mintha hivatalból kezdeményezné az eljárást, amelyet már az elmúlt 18 évben meg kellett volna tennie.

A jogász arra is kitért, hogy a szóban forgó sortüzekről szóló dokumentumokat történész szakértők már 1993-ban, 1994-ben és 1995-ben benyújtották a bíróságnak. Az pontosan nem dokumentált, hogy attól az Ideiglenes Intéző Bizottságtól, amelynek Biszku Béla is tagja volt, "hogyan mentek a parancsok" a Katonai Tanácshoz. Gellért Ádám azt mondta, kíváncsi, milyen dokumentumok kerülnek majd elő ezzel kapcsolatban, fontos lenne látni, minek alapján indítottak most eljárást Biszku Béla ellen.

Az Országgyűlés 2011. december 30-án 290 igen szavazattal egyhangúlag fogadta el azt a törvényt, amely rögzíti: a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani. Ezzel a törvénnyel vonhatják felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit és végrehajtóit.

A lex Biszkuként is emlegetett jogszabály hatályba lépése után, 2012. február 14-én a Jobbik feljelentette a legfőbb ügyésznél Biszku Bélát az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban vállalt szerepe miatt felbujtóként szándékos emberölés, súlyos testi sértés, kényszervallatás és jogellenes fogva tartás, elkövetőként pedig bűnpártolás, hűtlenség és felségsértés - jelenleg hazaárulás - bűncselekményének gyanúja miatt. A Fővárosi Főügyészség március elején indította el a nyomozást, amellyel a Budapesti Nyomozó Ügyészséget bízták meg.
Biszku Bélát hétfőn az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt vették őrizetbe.
Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének nevezte a gyanúsítást. Az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt - közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat és célokat határozott meg, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.

A főügyész azt mondta: ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. A bíróság hétfőn lakhelyelhagyási tilalom alá helyezte Biszku Bélát. A végzés nem jogerős, az ellen az ügyészség és Biszku Béla is fellebbezett, az ügyészség pedig házi őrizet elrendelését kezdeményezte.