Orbán és Fico új komáromi hidat jelentett be

Robert Fico és Orbán Viktor jelenlétében felavatták a két ország közös beruházásaként megvalósult pilisi szlovák házat. A vendégeket kenyérrel és sóval várták, és miután a kormányfők átvágták a szalagot, a helyi katolikus pap megáldotta az 500 négyzetméteres intézményt. Az intézmény tulajdonosa és fenntartója a magyarországi szlovákok országos önkormányzata lett.

A nemzetiségi műsor és a helyi kórus fellépése után először Robert Fico tartott beszédet, történelmi napnak nevezve az átadást. Fico szerint ez a nap ajándék, ami azt bizonyítja, hogy ha létezik kétoldali akarat, a kényes kérdéseket is meg tudjuk oldani. A magyarországi szlovákságot kicsi, de szlovákiának becses közösségnek nevezte, amely a szlovákok saját nemzeti identitásának is része. Fico elmondta, hogy rendkívül nagy érdek fűződik a két ország baráti kapcsolataihoz, és az Orbánnal folytatott mai tárgyalását konstruktívank és pragmatikusnak nevezte, ami a jövő generációk együttműködése felé mutat.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet, hogy nem akármilyen vendégünk van, mert Fico egy olyan országot vezet, amely tíz éve még Magyarország mögött volt, ma viszont több területen, például a GDP szempontjából megelőzött minket. Szlovákia ugyanúgy küzd a válsággal, mint mi, mondta, csak épp az eurozóna tagjaként még nehezebb dolguk van. A szlovák példát a legsikeresebb válságkezelésnek nevezte, és Fico példát mutat abban, hogy miként kell egy országot megvédeni a káros hatásoktól.

Orbán emlékeztetett, hogy Magyarországon mennyire nehéz a fontos ügyekben konszenzust teremteni, és ebből a szempontból is példamutatónak nevezte au új központot. 
Megemlítette, hogy a 11 éve, az esztergomi Mária Valéria híd átadása óta ez a központ a legnagyobb közös siker.

A rendezvény legfontosabb részeként Orbán bejelentette, hogy két egyezményt írunk alá Szlovákiával. Új közúti híd épül Komáromnál. A jelenlegi 28-ról 90-re nő a két ország közti közúti kapcsolatok száma. A miniszterelnök emlékezetette, hogy voltak viták, de közösen sikerült legyőzni az akadályokat. Az egyezményeknek köszönhetően a határmenti felpezsdülés több mint kétmillió embert érint.

Tavaly még fagyos légkörre készültünk

Tavaly tavasszal úgy tűnt, hogy Orbán Viktor és Robert Fico ott ütik majd egymást, ahol csak lehet, és a magyar-szlovák viszony minden korábbinál rosszabb lesz. Ehhez képest udvarias pragmatizmus jellemzi a két kormány kapcsolatát. Az érzékeny ügyekről a nyilvánosság előtt hallgatnak, a vitákat szőnyeg alá söprik, és jórészt csak gazdasági együttműködésekről tárgyalnak.

A viszony 2010 tavaszán még katasztrofálisnak tűnt. A Fidesz kormányalakítása idején már javában tartott a választási kampány Szlovákiában. Robert Fico akkoriban a magyarellenes kirohanásairól ismert Jan Slota pártjával kormányzott koalícióban. Az új magyar parlament a kettős állampolgárságról szóló törvénnyel kezdte, amire a Fico-kormány elég agresszívan reagált. Ficóék felháborodtak, hogy a magyarok egyáltalán nem egyeztettek velük, majd sietve úgy módosították a szlovák törvényt, hogy aki felveszi a magyar állampolgárságot, az elveszti a szlovákot. Ez azóta is lappangó vita a két ország között.

Az állampolgársági vita meghatározta a 2010-es szlovákiai kampányt, és Fico és koalíciós társai kihasználták a magyarozás lehetőségét. A Fico-kormány a korábbi magyar kormányokkal is rossz viszonyban volt, az azóta enyhített diszkriminatív nyelvtörvény, majd Sólyom László kitiltása voltak a viszony mélypontjai (mindkettő 2009-ben történt).

2010-ben Fico vesztett, és a Szlovákiában hatalomra jutott jobbközép koalíció elvben természetes szövetségese lehetett volna a Fidesznek. Ugyan a hivatalos nyilatkozatokban jó viszonyról beszéltek a felek, az állampolgársági törvényekről szóló vitát nem sikerült feloldani. A nyelvtörvényt viszont 2010 decemberében érdemben enyhítették. A helyzetet bonyolította, hogy az akkori szlovák kormánykoalícióban résztvevő Híd – Most nevű, erősen magyar kötődésű pártot az Orbán-kormány és a Fidesz nem ismerte el magyarnak, és a parlamenten kívül rekedt MKP-vel voltak csak beszélő viszonyban.

A jobbközép szlovák koalíció tavasszal megbukott, és Fico pártja, a Smer, fényes győzelmet aratott. Fico ezúttal koalíciós kényszer nélkül, egyedül alakíthatott kormányt. Az eredmény kihirdetése után szlovákiai és magyarországi politológusok sora a szlovák-magyar viszony gyors romlását jósolta, és kellemetlen nacionalista retorikától tartott mindkét oldalon. Erre nemcsak a 2010. májusi – júniusi hangulat utalt, hanem Fico ellenzékben adott megszólalásai is. 2011 tavaszán például azzal támadta a Radicova-kormányt, hogy azt Orbán Viktor mozgatja. "Ez a kormány teljesen Orbán és Bugár urak kezében van" – mondta, amikor a kormánytöbbség megakadályozta, hogy vitanapot tartsanak Magyarország viselkedéséről.

Ehhez képest nem lett balhé. Orbán Viktor idén tavasszal levélben üdvözölte Fico győzelmét, és külön kitért arra, hogy örül a stabil szlovák kormánytöbbségnek. Orbán arról írt, hogy elsősorban az Európát érintő gazdasági válság megoldásán kell együtt dolgozni.  Kinevezésekor a szlovák külügyminiszter, Miroslav Lajcák pedig ezt mondta: „Azt várom, hogy a szlovák és a magyar kormány egyaránt elsődlegesen a - minden európai ország előtt álló - gazdasági és szociális kihívásoknak szenteli a figyelmét”. Vagyis lényegében egyetértett Orbán felvetésével: foglalkozzanak a gazdasági ügyekkel, ami kimondatlanul azt is jelenti, hogy a kisebbségi, emberjogi kérdéseket nem kell annyira erőltetni. Orbán Viktor tavaly áprilisban pedig már így fogalmazott egy imnterjúban: „a tisztelet hangján beszélünk Szlovákiáról és a szlovákokról”.

Orbán és Fico az idén márciusban tartott szlovákiai választások után először tavaly áprilisban, Varsóban beszélgettek kettesben. Mindketten arról beszéltek a találkozó után, hogy a hangulat konstruktív volt, és gazdasági együttműködésről volt szó. A két országot összekötő új hidakról, gázvezetékről beszélgettek.

Ezután július 20-án a Slovan Bratislava-Videoton focimeccsen találkoztak, ahol együtt nézték a mérkőzést, és hosszabban elbeszélgettek. Ez informális találkozó volt, és nem is derült ki, hogy miről volt szó.

Az állampolgársági törvény megoldatlanságán túl is vannak még húzódó konfliktusok. Ilyen például, hogy a magyar EP-képviselők fideszes kezdeményezésére vizsgálatot akarnak indítani az Európai Parlamentben, a Benes-dekrétumok magyarokat kollektívan megbélyegző cikkelyei ellen.

Ugyanakkor nagyon aktuális közös ügy, hogy pénteken éppen Pozsonyban tartják a Kohézió Barátai nevű csoport csúcstalálkozóját, ahol Fico és Orbán újra személyesen üdvözölhetik egymást. Ez a csoport azokat az EU-s tagállamokat tömöríti, amelyek a most készülő EU-s költségvetésből nagyobb támogatást akarnak a nettó befizetőktől kicsikarni, mint amennyit azok adnának. A mozgalom Magyarországnak a legfontosabb, mert az eddigi brüsszeli tervek alapján Magyarország volna az új költségvetés legnagyobb vesztese: majdnem harmadával csökkenne az EU-s támogatás 2014-2020 között a mostanihoz képest. Így a pozsonyi csúcs előtt nyilván van miről egyeztetnie a két miniszterelnöknek.

És a közös lobbizáson túl is vannak közös tervek. A tervezett új hidakon kívül Magyarország nagyon szeretne egy új közép-európai gázvezetékrendszert, ami Horvátország – Lengyelország – Románia háromszögben épülne ki, és ehhez a szlovák és a magyar vezetékek összekötésére is szükség van. Magyarország szeretné EU-pénzből megvalósítani mindezt.