Reményvesztetté vált a Jobbik mintavárosa

"Nem változott itt semmi. Korábban is loptak, és az elmúlt két évben is – mondja rezignáltan Tiszavasvári centrumában egy társasház kertjében a földből épp répákat húzkodó idős asszony. – Engem már nem érdekel. Nem lett a csendőrségből semmi, az unokám elment Nyíregyre, mert itt nincs munka. Amikor nyáron hallottam, hogy lemondott a polgármester meg a képviselők, azt mondtam, én többet nem szavazok. Hát nem is fogok."

A cigánykérdést a Jobbik sem tudta megoldani

A buszra váró roma asszonyok is csak keserűen megmosolyognak, amikor a vasárnapi választásról érdeklődöm. "Jöjjön ki velünk a Széles úti telepre, útközben elmeséljük, mit gondolunk" – mondja az egyik. Kicsit meglepődnek, amikor felszállok. – "Na, és hogy jön majd vissza, nagyokos? Tudja, mikor jön vissza a busz?"

A három nő egymás szavába vágva magyarázza, mennyire megbánták, hogy két éve a Jobbikra szavaztak. Arra nem válaszolnak, hogy ki és mit ígért nekik 2010 őszén, hogy így döntöttek, most viszont együtt panaszkodnak. Szinte egyáltalán nincs közmunka, kevesebb lett a segély, sokkal nehezebb minden. És sokkal többet cigányoznak a "parasztok".

A 13 ezres szabolcsi kisvárosban a becslések szerint a népesség harmada cigány, és ez az arány tovább fog nőni: több forrásunk szerint az első általánosba idén beiskolázott gyerekek kétharmada roma. A városban komoly etnikai és szociális feszültségek vannak: az Alkaloida gyógyszergyár már csak a korábbiak töredékét foglalkoztatja, a helyiek negyedének súlyos megélhetési problémái vannak, és az arány folyamatosan nő.

Közben a helyi foglalkoztatási helyzet nem javult, és aki teheti, azaz a képzettebbek már rég a közeli nagyobb városokba járnak dolgozni. Egyelőre nem sokat javít a helyzeten a 2014 végére 120 fősre duzzadó új, félmilliárdos járműipari üzem sem.

Szegregáció, Olaszliszka, Jobbik

Az általános perspektívátlanság és az egyre jobban elharapódzó megélhetési bűnözés miatt az etnikai alapú feszültség a rendszerváltás óta jelen van. Mivel a romák a külön telepen élő oláh cigányok és a magyar anyanyelvű romungrók szembenállása miatt sosem voltak jól szervezettek, a város vezetőinek sem igen volt kivel érdemben tárgyalni a kiútkeresésről.

Súlyos problémagócot jelentettek pár éve a diákok közé etnikai alapon éket verő iskolai szegregációs kísérletek is, de a valódi fordulópont a városi iskola hat éve, Olaszliszkán meglincselt tanárának, Szögi Lajosnak a tragédiája volt. Az odáig inkább csak szunnyadó feszültségek egy, a romák és a többség viszonyának részleteit jól ismerő forrásunk szerint hirtelen a felszínre kerültek. Barátságok, emberi kapcsolatok szakadtak meg: a városban a cigányokkal többé nem volt ildomos jóban lenni.

Ebbe a helyzetbe robbant bele a rendteremtést, csendőrséget, közbiztonságot hirdető, a cigánybűnözőzést legitimáló és kampányjelszóvá emelő Jobbik 2010-ben. Az országban Tiszavasvári az egyetlen város, ahol nyertek, itt viszont egyből a polgármesteri posztot is vitték, és a 12 fős képviselőtestületben a Fidesz és a függetlenek mellett hét fős többségbe kerültek.

Vonzóbb lett a Fidesz, szakadt a frakció

Amit viszont csak idén augusztusig tudtak megtartani, ugyanis akkor két jobbikos képviselő átült, amit a Jobbik azóta is a kormánypártiak aknamunkájának tud be. A közvetlen kiváltó ok a beszámolók szerint az volt, hogy míg a képviselők lemondtak a tiszteletdíjról, a jogász végzettségű polgármester Fülöp Erik és a – várost valamennyi forrásunk egybehangzó állítása szerint ténylegesen irányító – helyi Jobbik-alapító, Császár József alpolgármester viszont nem.

A sokáig népszerű Császárra több forrásunk szerint azért is megharagudtak a városban, mert a szóbeszéd szerint a közintézmények beszállításainak átszervezésekor a saját érdekkörei felé hajlott a keze.

Az új többség a teljhatalmú alpolgármester távozását követelte, és a helyére Palló Sándor, a helyi Fidesz első emberének  kinevezését. Császár magától lemondott, Fülöp Erik azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az új alpolgármester jobbikos legyen. Erre a képviselőtestület feloszlatta magát, ami automatikusan a polgármesteri mandátum megszűnését is jelentette.

Nyitás Iránra

A posztokért való torzsalkodás nem fedte el a valódi problémát: a Jobbiknak nem volt receptje a város problémáira. A város vezetése nem indult a pályázatokon elnyerhető uniós fejlesztési pénzekért, az elvonások miatt pedig több közintézmény az ellehetetlenülés határára került. Fülöpék csökkenteni akarták a pedagógusok bérét, ami az ellenállás és a törvényességi aggályok miatt nem sikerült, a szociális szférában dolgozókét viszont hét százalékkal megnyírbálták, és extra építményadót róttak ki a mintegy 40 fős vállalkozói körre.

A korábbi több száz fő helyett átlagosan csak 40-50 közmunkásra jutott keret, ami súlyosan érinti a képzetleneket, de a kereskedők is megérezték a vásárlóerő csökkenését. Az egyik olcsóbb élelmiszerbolt dolgozója szerint a forgalom a korábbi háromnegyedére esett vissza, miközben egyre több a lopás.

Nem jött össze a rendcsinálás

Az igazán fájdalmas veszteség azonban az volt, amikor 2011-ben a megyei kormányhivatal törvényességi alapon megtorpedózta a csendőrséget. Így az először városőrséggé alakult, majd teljesen megszűnt, mert nem volt pénz az ott dolgozó közmunkások bérére. A polgárőrség büdzséjét a felére csökkentették. Az erre fogékony tiszavasváriak azzal vígasztalódhattak, hogy 2011-ben testvérvárosi kapcsolat létesült egy-egy török, kínai és iráni várossal.

A megszorítások miatt az önkormányzat a Jobbik egyik vezető kampányszlogenje szerint pénzügyileg végre egyenesbe került. Ráduly Zsolt, a Tiszavasváriért Közéleti Egyesület polgármesterjelöltje ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy a városnak 395 milliós folyószámla-tartozása gyűlt fel működési költségekből, amihez 60 milliós forráshiány és a közintézmények költségvetéséből kihúzott 80 millió is hozzájön, így "butaság" többletről beszélni.

A Fidesz nem indul önállóan

Ráduly az egyik legnagyobb problémának azt tartja, hogy a Jobbik elzárkózott a kormánytól. A civilek viszont, mint mondja, azonnal léptek, amikor például meghallották, hogy a járásszékhelyi címet a tiszalöki fideszes lobbi megpróbálja elhappolni. Rádulyék megkeresték a megyei kormányhivatal fideszes vezetőjét, Vinnai Győzőt, és találkoztak Szabó Erika közigazgatási és választási államtitkárral is.

Az együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult: Jobbikos vezetés ide vagy oda, végül (az amúgy jobb infrastruktúrájú) Tiszavasvári lett a járásszékhely, amit természetesen Fülöpék is a saját eredményüknek tekintenek. A Fidesz pedig nem indít saját polgármesterjelöltet, hanem Rádulyt támogatja.

A döntés oka lehet egyrészt, hogy a párt helyi vezetője, Palló Sándor nem túl népszerű a városban, és a 2006-2010-es fideszes városvezetést a vasváriak gyengének tartották. Ez a felállás ugyanakkor arra is jó, hogy ha netán mégis a Jobbik nyer, kevésbé hasson kínosnak a vereség.

A kormánypénz a lényeg

"Itt az uniós támogatások, a pályázatok idehozatala a lényeg. Ebben érezzük úgy, hogy előrébb tudunk lépni, mert előttünk nyitva állnak azok az ajtók, amiken a Jobbik nem is kopogtatott, mert ők csak Vona Gáborra hallgattak, hogy mit kell csinálni" – fogalmazott meglepően nyíltan az Indexnek Ráduly Zsolt, hogy miért lesz jó a városnak, ha az egyesület és ő nyer. Vona Gábor ezzel szemben a szerdai kampányzárón, a szemtanúk szerint meglehetősen gyér hallgatóság előtt megismételte: a jobbikos mintaváros nem vár segítséget a kormánytól.

Többszöri próbálkozások és időpontegyeztetések ellenére végül se Fülöp Erikkel, se Császár Józseffel nem sikerült találkozni. Így azt sem sikerült megkérdezni, mire alapozzák, hogy "valaki" szavazatvásárlásra készül vasárnap, ami miatt "választási járőrözést" tartanak.

Palló Sándor ígérete ellenére nem válaszolt az írásban feltett kérdésekre. Beszéltünk viszont a szocialista jelölt Tímári Istvánnéval, aki szerint a párt kezd kijönni a karanténból (2010-ben hat százalékot kaptak, és a városban rajta és stábján kívül egy emberrel se találkoztunk, aki vasárnap a szocialistákra szavaz).

Legalább nem volt felvonulás

Tímáriné azt mondta, hogy az emberek a Fidesz után a Jobbikban is csalódtak. A városban "gazdasági harácsolás" zajlik. A megélhetési bűnözést szerinte nem lehet a csendőrséghez hasonló eszközökkel megszüntetni, mert "az erőszak erőszakot szül". Elismeréssel adózott ugyanakkor a Jobbiknak, amiért a városban nem tartottak felvonulást, nem hiszterizálták a helyieket. "A helyzet azonban semmit sem változott" – tette hozzá.

Ráduly szerint civil egyesületének jelöltjei között vannak a baloldalhoz, és vannak a "lájtosabb jobboldalhoz" köthetők, továbbá ott van például ő is: magát mindent elolvasó típusnak jellemezte, aki szerint "mindenkinek lehetnek jó ötletei, amiket nem pártalapon kell méricskélni".

Így is-úgy is lopnak

A megkérdezettek többsége egyáltalán nem biztos benne, hogy elmegy szavazni: nem hiszik, hogy bárki változtatni tud a fő problémán, a romák rettenetes körülményein és a megélhetési bűnözésen. A várhatóan alacsony részvétel miatt azonban megjósolhatatlan, hogy a Jobbik vagy a fideszes civilek nyernek-e. A negyedik polgármesterjelöltet, Aleva Istvánt a súlytalannak tűnő Szövetségben, Együtt Magyarországért szervezet indítja.

"Engem nem érdekel ez az egész. A cigányok így is-úgy is lopnak, de ha azt akarom, hogy valami történjen, akkor a Rádulyra szavazok, mert ide pénz csak a kormánytól jöhet" – érzékeltette egy, a kisgyerekét sétáltató fiatal nő, hogy átment Ráduly üzenete. "Én? Megint a Jobbikra" – mondta egy nyugdíjas férfi a templom előtti téren, aki abban bízik, hogy talán most majd mégis felállhat a csendőrség.

"Aki kanászt választ, az meg is érdemli" – kiabálta neki egy középkorú, a barátnőjével a padon üldögélő nő, aki hallotta a párbeszédet. Majd magyarázatként hozzátette: Császár József eredetileg disznópásztor volt. Császár egyébként most nem indul a választáson.

"Maga, mondja meg maga, kire szavazzak, hogy jobb legyen!" – mutat körbe a kétségbeejtő, harmadik világbeli nyomornegyednek tűnő Széles utcai telepen egy 30 körüli férfi. "A Fideszre? A Jobbikra? A szocialistákra? Maga tudja? Mert én nem."