Sörsátorból indulnak a fapados utasok
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Havazás várható Magyarország egy részén
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
“A ferihegyi repülőtérre érve, döbbenetes látvány fogadott” - kezdi olvasónk beszámolóját, amiből megtudtuk, hogy a fapados légitársaságok illúzióromboló sörsátrakban várakoztatják utasaikat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tavaly márciusra 75 milliárd forintból felújított 2-es terminálján .
A sokat utazó, de fapados légitársaságokat ritkán igénybe vevő olvasónk sok mindenen megdöbbenhetett az egyik ilyen cég szervezésével kapcsolatban, ám “a legdurvább élmény mégis a biztonsági ellenőrzést követően ért” - írta. “Tíz perc gyaloglás (egy hullámpalával fedett, de teljesen nyitott folyosón) után, megérkeztem egy sörsátor-váróterembe. Nem tudok jobb kifejezést rá, öt-hat darab fehér sörsátort húztak fel váróterem címszó alatt” - panaszolja el a mellékelt képek kíséretében. “Döbbenetes látvány egyébként ez az egész tákolmány. Ezekben se WC, se egy szék hogy le lehessen ülni. Körülbelül egy óra 20 perc alatt két ember lett rosszul és a földre (tehát a betonra) volt kénytelen leülni.”
A panaszos annyira elszörnyedt ezen, hogy felvette, így többet nem is jön Budapestre, de a reptér illetékesei más megoldást javasoltak neki.
“Nem kell fapadosra jegyet venni. Azért hívják fapadosnak, mert kevésbé igényesek a szolgáltatásaik” - reagált a sörsátorokat illető kérdésünkre Hardy Mihály, a Budapest Airport szóvivője. Az Indexnek elmondta, hogy a rendezvénysátrakat a Budapest Airport építtette, hogy ne esőben, hóban, fagyban kelljen várakozniuk a fapados gépekre jegyet váltóknak. Mivel a fapados társaságok nem veszik igénybe a reptér azon szolgáltatását, ami a terminálról buszokkal kiviszi az induló géphez az utasokat, és a gépeik nem közvetlenül a terminál mellől indulnak, ezért a fapados társaságok a felszállópályán kialakított forgalmi előtereken terelik egy csoportba az utasokat felszállás előtt, hogy ne egyenként kelljen őket összevadászni a terminálon. “Régen ilyen nem volt, korábban nem volt szabad gyalogolni a felszállópálya semelyik részén, a fapadosok elterjedése miatt ezen a szabályzaton változtatni kellett” - mondta Hardy.
Cikkünk megjelenéséig egyik érintett fapados cég szóvivőjét sem sikerült elérnünk telefonon. A Wizz Air utólag megerősítette, hogy elkezdte használni a Budapest Airport által biztosított alacsony költségű beszállási létesítményeket annak érdekében, hogy a jegyárakat alacsonyan tartsa. Remélik, hogy a Budapest Airport felgyorsítja a tervezett építési munkálatokat, hogy ezek az átmeneti létesítmények megfeleljenek annak a kényelmi színvonalnak, amit utasai Európa szerte 80 reptéren megszokhattak– nyilatkozta Daniel de Carvalho, a Wizz Air vállalati kommunikációs menedzsere.
Hardy szerint ez a sátoros helyzet is közvetve a Malév csődjével függ össze. Amíg megvolt a Malév, nem volt ennyi fapados járat: addig 26 százaléka volt a gépeknek fapados, most már több mint 50 százaléka az.
Hardy szerint az EU-ban több helyen alkalmaznak ilyen megoldást, de az a különbség, hogy általában a fapados társaságok a másodlagos reptereket szokták használni (például Belgiumban Charleroi-t, ami elég messze van Brüsszeltől), nálunk viszont nagy szerencséjük van, hogy egy prémium repteret használhatnak.
“Ez nem a mi heppünk, a fapadosok követelték ki, a költségcsökkentés részeként a sátrakat. Azon, hogy nem bérelnek buszokat, utasonként 20-30 eurocentet spórolnak a légitársaságok” - árnyalta még jobban a helyzetet szóvivő. “Egyébként jól működik, mert a Ryanair pont most jelentette be, hogy 10 százalékos profitemelkedést értek el.”
"Ez nem egy elegáns megoldás, nem egy luxus, de a jelenlegi utasok igényeihez kell alkalmazkodnunk" - mondta Hardy. Az, hogy sátor a BA pénzéből épült fel, azt sugallja, hogy ezeknek a légitársaságoknak az is mindegy, hogy akár órákon át áznak az esőben az utasaik. A sátorban valóban semmi nincsen, szigorúan a csapadék és a megfagyás ellen hivatott védeni az utasokat, fűtés sem lesz benne, csak a nagy mínuszokban temperálnak majd, hogy legalább 5 fokon tartsák a sátrat.
A sörsátrakat október 28., a téli menetrendváltás óta használják, és bár egy hét alatt elbonthatóak, valószínűleg nem fogják őket szétszedni, mert nyáron a napsütés ellen fogja védeni az utasokat.