Ész nélkül öntik a pénzt a mopedekbe

Nagyjából 445 millió forintot adott ki számításaink szerint az OEP 2012 első nyolc hónapjában a vényköteles gyógyászati segédeszközként forgalmazott elektromos mopedek piacvezető típusára, az EL-GO-ra. Egy ilyen kis piros, három- és négykerekes változatban is kapható moped bruttó 438 150 forintba kerül. Orvosi rendelvényre a betegek vagy szinte teljesen ingyen, az ár 98 százalékát fedező közgyógyellátással, vagy 80 százalékos normatív támogatással jutnak hozzá.

A furcsa az, hogy annak sem muszáj nagyon mélyen a zsebébe nyúlnia, aki makkegészséges, egyáltalán nem szorul rá, de kedvet kap egy ilyen mopedhez. Másodkézből 100 ezer forint körüli összegért ugyanis bárki szerezhet El-GO-t, tucatjával taláni eladót a különféle apróhirdetés-oldalakon. Csak a jófogás.hu-n hetvenhét EL-GO-hirdetést számoltunk össze.

Kitűnő, újszerű állapot

A vevőnek amiatt sem kell aggódnia, hogy elnyűtt mopedet próbálnának rásózni. Az EL-GO- hirdetésekből szinte sosem marad ki, hogy az áru „alig használt”, „kitűnő”, illetve „újszerű állapotban” van. A fényképek alapján a legtöbben nem is hazudnak. Láttunk olyan hirdetést, amelyben azt állította az eladó, hogy a mopedet másfél év alatt összesen kétszer használták.

A virágzó másodlagos piacra kikerülő mopedeknél az új és az alig használt ár közötti, legtöbbször két-háromszázezer forintos különbség tulajdonképpen az OEP vesztesége, a közös kasszából értelmetlenül elfolyó pénz.

A gyógyászati segédeszközként forgalmazott mopedek lényegi tulajdonsága az, hogy nagyobb távolságot lehet megtenni velük, mint a hagyományos kerekesszékekkel. Az EL-GO például a műszaki leírása szerint egy feltöltéssel, a terepviszonyoktól függően körülbelül 40 kilométert tud menni. Elméletben. A sok-sok megkímélt állapotú moped részint annak köszönhető, hogy a beteg, akinek felírták, néha száz métert sem tud megtenni vele.

Először is olykor már az sem egyszerű, hogy az ember kijusson vele a házból. Áprilisban ezt a némileg ellentmondásos apróhirdetést adta fel valaki Pest megyéből: „Újszerű állapotban (alig használt, mivel a liftbe alig fér el, és nehézkes a kijutás vele az épületből) eladó EL-GO Elektromos 3 kerekű Moped. Kiváló a használata, egyszerű és könnyű kezelni.”

Csak padka és eső ne legyen

Fotó: Rosta Tibor

Ha az épületből sikerült kijutni, már csak azzal kell vigyázni, hogy az ember megpróbáljon lehetőleg sík terepen maradni. Az EL-GO-val nem lehet padkáztatni, ami mondjuk az Egyesült Államokban nem lenne gond, de a magyar utcákon nem ez a helyzet. A moped csak az egészen alacsony padkákkal tud megküzdeni, a használati utasítás is világosan fogalmaz: „7 cm-nél magasabb padkára ne próbáljon meg felmenni!”

Az a szerencsés mopedtulajdonos, aki padkamentes környezetben él, az időjáráshoz még mindig kötve van, és útközben is izgulhat, hogy ne eredjen el az eső. „Amennyiben esőnek van kitéve, az Ön mopedje fogékony elektronikus és mechanikus részegységek károsodására. A víz elektronikus működési hibákat okozhat vagy az elektronikus részegységek és a váz idő előtti korrózióját idézheti elő” - figyelmeztet a használati utasítás. A jótállás ezekre a hibákra nem terjed ki.

Még ha a mopedezésnek egyáltalán nem lennének ilyen külső, fizikai korlátai, a segédeszközellátás mostani rendszerében akkor sem lenne csoda az „alig használtság” a területen dolgozó szakemberek szerint.

Nem derül ki, ha nem jó

Az egyik ok, hogy a segédeszközt olyan embereknek is kiutalják, akiknek eleve nem való. Ez könnyen megtörténhet például olyankor, amikor úgy írnak fel mopedet az orvosok, hogy nem is ők találkoztak a beteggel, hanem a gyógytornász. Ez gyakran megesik egy, a szociális szakmában dolgozó, névtelenséget kérő szakember szerint. Csakhogy az EL-GO-nak például van egy beülő szélessége. Ha az orvos látja a beteget, észreveszi, ha nem stimmel a méret, de ha nem, akkor a beülő szélesség vagy jó a betegnek, vagy nem, vagy belefér, vagy nem.

Az sem segít, ha a mopedeket nincs hol kipróbálni, és a használatukat nem tanítják meg a betegnek. Ugyan a vonatkozó rendelet szerint mopedet csak olyan rendelési helyen lehetne felírni, ahol a kipróbálása és betanítása biztosított, de információink szerint a gyakorlatban ezt a szabályt sokszor nem tartják be.

Lehetetlen megmondani, végül is hányan veszik hasznát és hányan nem a nekik felírt elektromos mopedeknek. Magyarországon nincs semmiféle erre vonatkozó mérés. Senki sem monitorozza, hogy hogyan változik a beteg életminősége a moped kiváltása után.

Különös számok

Hogy az elektromos mopedek kiutalása nem egyszerűen orvosi kérdés, és nem kizárólag szakmai szempontok befolyásolják a felírást, arról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nyilvános forgalmazási statisztikái árulkodnak. Az év első nyolc hónapjában az országban összesen 1124 El-GO-t adtak ki, ebből 274-et Budapesten, 141-et Csongrád, 136-ot Hajdú-Bihar és 102-t pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ez azt jelenti, hogy az összes EL-GO 58 százaléka ezen a négy területen ment el. Öt megyében (Komárom-Esztergomban, Nógrádban, Pest megyében, Veszprémben és Somogyban) viszont 10 alatt volt a közgyógyellátással vagy normatív támogatással kiváltott El-GO-k száma. Sőt, Somogy megyében egyenesen 0 volt.

Az egyes megyék közti hatalmas különbségeket nem lehet azzal elintézni, hogy a nagyobb lélekszámú megyékben biztos több olyan mozgáskorlátozott ember is él, akiknek épp az EL-GO a tökéletes segédeszköz. A mopedforgalmazásban élen járó Csongrád és Jász-Nagykun például népességszám szempontjából csak a középmezőnyben van a többi megyéhez viszonyítva, és hat megyében is kevesebben laknak, mint Somogyban, ahol nem adtak ki EL-GO-t.

Csongrád példája egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy itt nemrégiben nagy változás állt be az EL-GO-hoz való viszonyban. Ezeknek a mopedekenek 2009-ben még csak 2,4 százalékát, 2010-ben 5 százalékát forgalmazták Csongrádban. Az idei arány már 12,5 százalék.

A Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar, Vezetéstudományi Intézet két munkatársa, Dankó Dávid és Molnár Márk Péter két éve adták ki a Gyógyászati segédeszközök - Javaslatok egy minőségi ellátási rendszer kialakítására című vitaanyagot. A bevezető szerint gyakorlati tapasztalatokra és több száz lefolytatott beszélgetésre épülő vitaanyag külön alcím alatt foglalkozik a gyógyászatisegédeszköz-forgalmazásban tapasztalható visszaélésekkel. A szerzők itt tényként kezelik, hogy vannak egyes megvesztegethető orvosok, "10 százalékos vénypénz", "szakértői szerződések", "szakmai továbbképzések".

Nem tartott soká a szigor

A nyomós orvosi ok nélküli mopedfelírás megfékezése is megfordulhatott a jogalkotó fejében, amikor 2009 augusztusától szigorodott a segédeszközfelírás szabályozása. Az elektromos mopedeknél egyéb szigorítások mellett bevezették, hogy egyetlen orvos döntése helyett egy kétfős rehabilitiációs team egyetértésére legyen szükség a felíráshoz.

A cél az volt, hogy biztosítsák két szakorvos véleményének a szakmai ütköztetését, hogy így a beteg a neki legmegfelelőbb eszközhöz jusson. Így indokolta a lépést a szigorítást magyarázó, kérdés-válasz formátumú OEP-tájékoztató. Ez a 2009-es kiadvány egyébként elég keményen fogalmazott a gyógyászati segédeszközök rendszeréről általánosságban. Lényegében leírta, hogy a háttérben üzleti érdekek állnak, és a rendszer összességében nem a betegek szükségleteit szolgálja.

A szigornak lett is valami hatása, mert 2009 augusztusa után egy időre látványosan visszaesett az EL-GO-k forgalma. A háromkerekű változatból például 2008-ban még 1537-et rendeltek ártámogatással, 2009-ben viszont csak 965-öt, 2010-ben pedig mindössze 557-et.

A szigorúbb szabályozás viszont nem élt soká. 2010-ben újra átírták az ide vágó egészségügyi rendeletet, és az elektromos mopedekre vonatkozó szabályok fellazultak. 2010 májusától már nincs szükség kétfős rehabilitációs teamre, elég egyetlen szakképzett orvos döntése. A forgalmazás pedig el is kezdett magához térni. A háromkerekű típusból 2011-ben már 764 darabot rendeltek.

Nyolc évig ugyanaz a cipő

A felírási szabályok alakítgatása tehát úgy látszik, valamelyest hatni tud a forgalmazásra, de a pazarlást igazán csak egy gyökeresebb változtatással lehetne megállítani az Indexnek nyilatkozó szakemberek szerint. A megoldást abban látnák, ha a segédeszközök magántulajdonba adásáról átállnánk a kölcsönzéses rendszerre, ami a skandináv országokban működik.

A mostani rendszerben Magyarországon az EL-GO kihordási ideje 96 hónap. Ez azt jelenti, hogy akinek OEP-támogatással felírnak egy ilyen eszközt, az 8 évig nem kap másikat, akár beválik neki, akár nem, akár tudja használni, akár nem. Ez olyan, mintha valakinek nyolc évig ugyanazt a cipőt kellene hordania, magyarázta az egyik kölcsönzés-párti szakember. Az ember igényei könnyen megváltoznak ennyi idő alatt, főleg az olyan betegségeknél, amelyeknél gyorsan romlik a diagnózis, például az izomsorvadásos kórképeknél.

Fotó: Földi Imre

Ha a segédeszközt az emberek nem örökbe kapnák, hanem kölcsönöznék, akkor a régi eszközt visszaadva és újat igényelve rugalmasan követni lehetne az igények változását. A kölcsönzéses rendszer elejét vehetné annak is, hogy rászoruló emberek évekre segédeszköz, moped nélkül maradjanak, mert nem álltak ellen az eladással szerezhető pénz csábításának.

A használt EL-GO-kat kínáló apróhirdetésekben viszonylag gyakran írják, hogy haláleset miatt adnák el a segédeszközt. Ez érthető, hiszen nagyrészt idős mozgássérülteknek írnak fel elektromos mopedet. Az elárvult, csak pár évig használt eszközöket, amiket most az örökösök árulnak, a kölcsönzéses rendszerben fertőtlenítés, szervizelés után újra használatba lehetne adni rászoruló betegeknek.

A corvinusos vitaanyagban így írtak a kölcsönzéses rendszerről: „Könnyen belátható, hogy amennyiben egy eszköz hasznos élettartama nyolc év, azonban a betegek átlagosan csak két évig használják, úgy egy végleges tulajdonba adott eszköz áráért négy beteget lehet ellátni akkor, ha az eszközt kölcsönzés keretében szolgáltatják ki, vagy tartós használatba adják. Ha figyelembe vesszük a javítási, felújítási, fertőtlenítési költségeket, az egészségbiztosítás jelenleg körülbelül két és félszer, háromszor annyit költ elvben kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökre, mint szükséges volna.”

Magyarországon 5-6 éve kezdeményezték először az átállást a kölcsönzéses rendszerre. A forgalmazói lobbi nagyon erős, valószínűleg ezért nem sikerült eddig, véli egy, az elektromos mopedek forgalmazói oldalát is jól ismerő szakember.  Nemcsak arról van szó, hogy kevesebb eszközt tudnának értékesíteni, hanem arról is, hogy a kölcsönzéses rendszerben csak a legjobb minőség maradhatna, nagyon sok selejtes, rossz minőségű termék kihullana a listáról, magyarázta. Szerinte egyébként kérdéses az is, hogy a magyar betegek mennyire viselnék azt el, ha vadonatúj helyett használt segédeszközt kapnának az államtól. Ugyanakkor azt gondolja, hogy ezt a problémát megfelelő kommunikációval lehetne kezelni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!