Vigyázat, Kultúrpuccs!

„A művészet szabad, a Műcsarnok nem!” – skandálta nagyjából huszonöt demonstráló művész, kurátor és aktivista a Műcsarnok előterében kezdetben csak öt-hat nézelődő előtt, majd idővel már több mint ötven ember figyelte a „Vigyázat, Kultúrpuccs!” feliratú molinó mögött felsorakozó tiltakozókat, akik a teremben felállított karácsonyfát is megszórták szórólapjukkal.

Az akciót az előcsarnokból nyíló díszteremben nem sokkal később kezdődő Vigyázat Műcsarnok 2.0 konferencia elé időzítették, az érkezőknek így el kellett haladniuk a demonstrálók mellett. A múzeumba gyanútlanul érkező látogatók közül többen elsőre meghökkentek és egy ideig figyelték a performanszot, de olyan japán turisták is voltak, akik szemrebbenés nélkül választották ki a keresett kiállításokat, majd a csoportra ügyet sem vetve leadták a kabátjaikat, és bementek a kiállítóterembe.

A Szabad Művészek által szervezett demonstrációt nem próbálták meg feloszlatni, így a résztvevők újra és újra felolvasták kiáltványukat, amelyben a mostani kultúrpolitika öt fő problémája között szerepelt „A Műcsarnok, mint közvagyon átjátszása az MMA-nak”, egyben követelték, hogy „írjanak ki demokratikus, nyílt pályázatot a főigazgatói pozíció betöltésére”. Van köztük, aki Gulyás Gábort, a Műcsarnok lemondott igazgatóját sem tartja legitim vezetőnek, mivel ő sem pályázat útján került az intézmény élére korábban.

A csoport skandálása még hallatszott, de lassan elhalt, amikor Gulyás megnyitotta a Vigyázat Műcsarnok 2.0 rendezvényt a kiállítóhely intézményi múltjáról, jelenéről és jövőjéről, amelyet olyan szakmai konferenciának nevezett, ahol különböző politikai oldalhoz közel álló szereplők mind elmondják véleményüket a Műcsarnokkal kapcsolatban. „Ez konferencia, és nem politikai demonstráció” – jelentette ki.

Az egész naposra tervezett konferencián Gulyás után felszólalt Rockenbauer Zoltán, az első Orbán-kormány kulturális minisztere, Bozóki András, aki 2005-2006 között volt a kulturális tárca vezetője, illetve Keserű Katalin, a Műcsarnok volt igazgatója, és az MMA tagja is. L. Simon László kultúráért felelős államtitkár is felszólalt volna az eredeti tervek szerint, de külföldi útja miatt lemondta a konferenciát, azt az ötletet Gulyás szerint pedig a workshoposnak szánt rendezvény jellege miatt elvetették, hogy videoüzenetet küldjön.

Beszédében Rockenbauer Zoltán elmondta, hogy a probléma nem személyfüggő, de egyértelmű bírálatot fogalmazott meg a Műcsarnok körül történtek miatt. „Nem az a konzervatív, aki nem érti azt a kort, amiben él” – üzente többek között Fekete Györgynek, a Műcsarnok tulajdonjogát megszerző Magyar Művészeti Akadémia (MMA) vezetőjének a konferenciára érkező rengeteg művészettörténész, galeristák és intézményvezetők előtt. A később előadóként is szereplő György Péter mellett ott volt az MMA-ból kilépett Fehér László, Korniss Péter fotóművész, vagy éppen Bukta Imre is, akinek kiállítása most látható a Műcsarnokban.

Gulyás Gábor a konferencia kezdete előtt tartott sajtótájékoztatóján beszámolt a Műcsarnok elmúlt egy évéről, a fejlesztésekről, kiállításokról. Úgy véli, hogy kiemelkedően sikeres évet zár az intézmény, a kiállításokra a tavalyi 48 ezer után idén már 70 ezren váltottak jegyet.

Ugyanakkor komoly elvi aggályai vannak a Műcsarnokot az MMA alá helyező modellről, ami szerinte „részleteiben nem túlságosan átgondolt, és egyedülálló lesz a világban.” (Az épület tulajdonjoga mellett az MMA egyetértési jogot kap a Műcsarnok Nonprofit Kft. működésének művészeti és tartalmi kérdéseiben.) Hangsúlyozta, hogy ezt a helyzetet nem tartja vállalhatónak, részben ezért, részben gyakorlati okokból mondott le, mivel a kialakult körülmények között nem lát esélyt a Műcsarnok eltervezett programjának megvalósítására, márpedig ő erre vállalkozott.

A távozó igazgató elmondta, hogy eredetileg is ő kurátorként résztvett volna a szervezésben január 24-ig, ezért addig még marad. Állítása szerint úgy szeretne távozni, hogy legyen meg a Műcsarnok hivatalos programja, de nehéz úgy tervezni, hogy nem tudja, ki veszi át a helyét. A program tervezete már megvan, de az átadás-átvétel azért is csúszik, mert a Műcsarnokot működtető nonprofit kft. tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. élén is vezetőváltás történt. Szerződéseket csak akkor tudnak kötni, ha a koncepciójukat a kulturális tárca és az MNV is elfogadja.