Apa és fia tárgyal az Együtt 2014 – MSZP-barátságról

Az Együtt 2014 Mozgalom szerint addig nincs értelme szakpolitikai kérdésekről egyeztetni a pártokkal, amíg nincs megállapodás a közjogi kérdésekről, mondta el a Haza és Haladás Egyesület nevében Szigetvári Viktor az Együtt 2014-et alapító három szervezet szerdai közös sajtótájékoztatóján, az Operaház előtt.

Esély az összefogásra

A helyszínválasztás hangoztatottan szimbolikus volt. Pontosan egy évvel ezelőtt az Operaház előtt több ezren tüntettek a 2012 január 1-én hatályba lépett új alaptörvény ellen, aminek tiszteletére a kormány az Operában tartott ünnepi fogadást. Kónya Péter, az akkori tüntetés főszervezője, a Szolidaritás elnöke szerint tavaly "egy napra megvalósult az ellenzéki összefogás", amit aztán az azóta eltelt egy évben nem sikerült intézményesíteni. A január 2-án kezdődő ellenzéki egyeztetés most esélyt nyit az összefogásra.

Ez azonban egyelőre korlátozott lesz, legalábbis az Együtt 2014 alapítói szerint egyelőre csak a legfontosabb alapvetésekben, ahogy Szigetvári fogalmazott, "a jogállam reparációjában" kell megállapodni. A Haza és Haladás a maga részéről egy teljes, kodifikált új alkotmánnyal (.pdf), illetve egy korlátozott alkotmánymódosítási koncepcióval (.pdf) járul hozzá ehhez.

Ez utóbbit, vagyis a korlátozott módosítást arra az esetre készítették el, ha az egyesült ellenzéknek nem sikerülne kétharmados alkotmányozó többséget szereznie a 2014-es választásokon. "50 százalék plusz egy szavazattal nem szabad kétharmados törvényeket módosítani" - jelentette ki Szigetvári, aki szerint a korlátozott módosítást is az ellenoldal bevonásával kell elfogadni, ha nincs kétharmados többség. Éppen ezért a korlátozott módosítás koncepciója csak a kormányozhatósági kérdéseket érinti, azaz a most kétharmados támogatáshoz kötött adótörvények és az alkotmányba beleírt intézményi kérdések ügyére terjedne csak ki.

Tüntetnek, ha úgy lesz

Az Együtt 2014 harmadik tagja, a Milla nevében beszélő Juhász Péter még három alapkérdést említett, amiben meg kell állapodni, hogy aztán megállapodhassanak. Ezek az ügynöktörvény, a pártfinanszírozás és "a határon túli magyarok helyzetének stabilizálása" volnának. Ez utóbbiba Juhász a határon túliak választójogát is beleértette.

Juhász Péter, Bajnai Gordon és Kónya Péter (b-j) aláírják az Együtt 2014 megalapításáról szóló megállapodást

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Kónya szerint a ma kezdődő tárgyalásokkal megvalósulhat az ellenzéki összefogás. Szigetvári Viktor szerint a közjogi kérdésekről 3-4 tárgyalási nap alatt megállapodhatnak, és mert hetente akarnak tárgyalni, a gyakorlatban 3-4 héten belül. A tárgyaláson az Együtt 2014-et Bárándy Péter, Medgyessy Péter igazságügyi minisztere képviseli - az MSZP-t pedig fia, Bárándy Gergely.

Az Együtt 2014 emellett komolyan készül az Alkotmánybíróság a héten várható, a választási regisztráció ügyét tartalmi szempontból vizsgáló döntésére. Kónya szerint ha az AB elutasítja a törvényt, ám a Fidesz "parlamenti trükközéssel" mégis be kívánja vezetni a regisztrációt, az Együtt 2014 a többi ellenzéki párttal közös demonstrációt hirdet majd.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!