Orbán ellenzéke megállapodott a folytatásban

„Bizakodó” – felelte a tárgyalások hangulatát firtató kérdésünkre az MSZP kezdeményezésére megkezdett ellenzéki egyeztetésről távozóban Schmuck Andor. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke szerint több mindenben megállapodtak, például abban is, hogy folytatják az egyeztetéseket. „Szeptember, nem, január 11-én vagy 13-án” – mondta Schmuck, hogy aztán a tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón megtudjuk, 9. a valós dátum.

A szerdai egyeztetésen öt szervezet, az MSZP és az MSZDP mellett az Együtt 2014, a Demokratikus Koalíció és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt képviselte magát. Ha ez utóbbiról eddig még sosem hallott volna, ez a Szolidaritást vezető Kónya Péterrel korábban még közösen bohócforradalmat szervező Árok Kornél saját mozgalma. Az MSZP decemberben a 4K! nevű pártot is meghívta, de ők végül megsértődtek azon, hogy Mesterházy Attila szocialista pártelnök válaszra se méltatta ötletüket, hogy a 2014-es választási győzelem után a győztes ellenzék oszlassa fel a parlamentet.

A Pallas páholyban tartott megbeszélés témája a közjogi kérdések voltak. A résztvevők megállapodása alapján a sajtótájékoztatót tartó szocialista politikus, Bárándy Gergely szerint az első megbeszélés „sikeresen zárult, a célokban, alapelvekben és a folytatásban is megállapodtunk”. A cél pedig a jogállamiság visszaállítása volna, aminek a feltétele egy új alkotmány megalkotása is. Bárándy indoklása szerint erre azért van szükség, mert az Orbán-kormány alaptörvénye formailag ugyan legitim, de „társadalmilag és tartalmilag nem az”.

„Mindenképpen új alkotmány kell” – mondta Bárándy, amit a most egyeztetettek alapján „a részvételi demokrácia minden eszközét felhasználva”, széleskörű egyeztetés után, „társadalmi és politikai konszenzussal” kell majd elfogadtatni. Bárándy szerint a változást két lépésben hajtják végre. Első körben csak a most hatályos alaptörvény korrekcióját hajtanák végre – ez rímmel az Együtt 2014 szerdai sajtótájékoztatóján bemutatott, a korlátozott alkotmánymódosítás gondolatát felvető koncepcióval. Az új alkotmány megalkotására már csak ezután kerülne sor.

Az asztal jobb oldalán balról: Bárándy Péter, a Haza és Haladás Egyesület tagja, Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) tagja, Nagy Marianna, a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párt tagja, Bárándy Gergely, az MSZP elnökségi tagja, a szocialisták delegációjának vezetője és Suha György, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt tagja

Fotó: Beliczay László / MTI

Bár a sajtótájékoztatón alapvetően arról beszéltek, mennyire – Bárándy szerint 90 százalékban – egyetértenek a célokban, pont az alkotmányos restauráció menetében nézeteltérés van a pártok között. „Van, aki szerint az alaptörvényt kell módosítani, de van, aki szerint más jogtechnikai megoldás kell” – mondta Bárándy. Hogy ki javasolta az utóbbit, az hamar kiderült. Kérdésünkre, hogy ez azt jelenti-e, hogy akár feles többséggel is érvénytelenítenék a hatályos alkotmányt, már a DK-s Molnár Csaba válaszolt. Mint mondta, a jogtechnikai megoldás a hatályos alaptörvény felfüggesztése és a régi alkotmány ideiglenes hatályba léptetése volna, de ehhez is kétharmados többségre volna szükség. Arról, hogy mi van, ha az összefogott ellenzék mégsem szerez kétharmadot, azt Molnár tájékoztatása szerint majd csak a következő tárgyalásokon beszélik meg.

Hogy az új alkotmány koncepciója hány hét alatt készülhet el, arról megoszlanak a vélemények. Déli sajtótájékoztatóján Szigetvári Viktor még arról beszélt, hogy 3-4 hét is elég lehet a megállapodásra, Bárándy ezt „jóindulatú jóslatnak” nevezte, szerinte ennél lényegesen több idő kell a részletek kidolgozására. A nézetkülönbség oka lehet, hogy az Együtt 2014 kész, kodifikált alkotmánnyal érkezett a tárgyalásokra, de ezt képviselőjük, Bárándy Péter – az MSZP-s tárgyaló édesapja – a sajtótájékoztatón már csak „mintapéldánynak” nevezte.

De volt ötlet a kétharmados probléma megkerülésére is. Bárándy Gergely szerint „nem dől össze a világ, ha nincs kétharmad, feles törvényekkel is lehet megoldásokat találni”. Példaként az ombudsmankérdést említette. Azt ugyan az alaptörvény szabályozza, hogy hány ombudsman van, de a helyettesek jogköreit akár feles törvényekkel is addig lehet szélesíteni, hogy a gyakorlatban már maguk is ombudsmanként járhassanak el. Bárándy szerint a tárgyalásokon arról is egyeztettek, hogy a közjogi kérdéseken túl más kérdéskörökről is tárgyaljanak-e. Ezt szerinte „a tárgyalófelek többsége szívesen fogadta”, de az Együtt 2014 déli sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint Bajnaiék éppenséggel ellenzik. Az mindenesetre most eldőlt, hogy a következő hetekben-hónapokban a jövőbeli szövetségesek hetente folytatják az egyeztetéseket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!