Az erő jegyében mondott le a Fidesz a regisztrációról

Az utolsó pillanatig kitartott Orbán Viktor a regisztráció mellett, a kormányfőt végül azokon a csütörtöki egyeztetéseken győzték meg, amelyek arról szóltak, hogyan reagáljon a kormány az Alkotmánybíróság (AB) pénteki határozatára - értesült kormánypárti forrásokból az Index.

Az AB péntek délelőtt jelentette be, hogy alkotmányellenes a választási eljárási törvény több rendelkezése. A választói feliratkozásról a testület azt mondta: a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztráció indokolatlanul korlátozná a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes. Az AB-tól Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt még decemberben, mert alkotmányellenesnek találta a novemberben elfogadott kétharmados jogszabályt.

Orbán több kört is futott

A határozatának nyilvánosságra hozatala után néhány perccel, péntek délelőtt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője sajtótájékoztatón jelentette be: a következő választáskor biztosan nem lesz regisztráció. Rogán szerint a kormánytöbbségnek lehetősége lenne arra, hogy a regisztráció bevezetése érdekében módosítsák az alkotmányt, ez azonban komoly politikai vitákat okozna. A döntés hátteréről Rogán annyit közölt: Orbán a Fidesz elnökségi tagjaival konzultált, a kormánypárt vezetése ezt követően döntött úgy, hogy 2014-ben nem lesz regisztráció.

Kormánypárti politikusok az Indexnek arról beszéltek, hogy Orbán csütörtökön több szűk körű megbeszélést is tartott. Kora délután a Fidesz olyan ismertebb szakpolitikusaival találkozott, akik korábban alkotmányozással, illetve a választási rendszerrel kapcsolatos kérdésekben szólaltak meg. Az egyik résztvevő szerint ezen a találkozón a Fidesz elnökségének tagjai nem vettek részt, velük Orbán külön tárgyalt. Utóbbiról a kormánypárt szűk vezetéséhez tartozó forrásunk azt mondta: csütörtökön ő például telefonon beszélt a regisztráció sorsáról a többi elnökségi taggal.

Forrásaink szerint Orbán álláspontja végig az volt, hogy a 2014-es választásokon hasznos lehet a Fidesz számára a regisztráció bevezetése. Erre többek között az is utalt, hogy a kormányfő az elmúlt hónapokban többször is érvelt a regisztráció mellett. November végén a Kossuth Rádiónak arról beszélt, hogy a választási regisztráció nem alkotmányellenes, mivel az alaptörvény szabályozza. Októberben a Dunántúli Naplónak úgy fogalmazott: "Ellenérveket nem tudok, épp azért vezetjük be, mert ez jó dolog”. Szeptemberben szintén a Magyar Rádiónak azt mondta: „A feliratkozás hosszú lesz, és szélesíteni fogja a részvételt, nem pedig szűkíteni".

Érvek a hátraarc mellett

Végül két érv győzte meg Orbánt – állították kormánypárti politikusok. Az egyik az volt, hogy a választási törvény újbóli elfogadása hónapokig, akár nyár elejéig is elhúzódhat. Ha pedig a Fidesz továbbra is ragaszkodott volna a regisztrációhoz, akkor az erről szóló politikai vita hónapokig napirenden maradt volna. Forrásaink szerint ez többet ártott volna a kormánypártnak, mint amennyit a regisztráció megőrzésével nyertek volna a következő választásokon.

Még az AB határozatának ismertetés előtt hasonlóan érvelt az Indexnek egy alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó kormánypárti képviselő. A politikus akkor még nem volt tisztában azzal, hogy mi lesz a Fidesz válasza, de arról beszélt: ha kitartanak a regisztráció mellett, az komoly nehézségeket fog okozni a kormánynak. A képviselő szerint a témára az ellenzék le fog csapni, amit  „minden izzadságszag nélkül” fel tud használni a kormánypártokkal szemben. Ráadásul a kormánynak nehéz lesz védekeznie, ha egy alapjoggal (a választáshoz való joggal) kapcsolatban talált alkotmányos problémát az AB.

Úgy tudjuk, Orbán elfogadta azt a másik érvet is, hogy a Fidesz az erős párt képét akkor is meg tudja őrizni, ha egy ilyen fontos kérdésben meghátrál. Az ellenzék többször is azért bírálta a Fideszt, mert fontos döntéseket egyeztetés nélkül, kétharmados erejét kihasználva fogadtatott el az Országgyűléssel. Az ellenzékkel folytatott későbbi vitákban így a kormánypártok érvelhetnek azzal: nem igaz, hogy mindent erővel vertek át - mondták kormányzati forrás.

„A kormány-ellenes testület”

Egy vezető beosztású kormányzati tisztviselő azzal árnyalta a helyzetet, hogy Orbánéknak több hetük volt rá, hogy megvitassák a kérdést. A kormánypárt vezetői december közepe óta tudták, hogyan dönt az AB, sőt a forrás szerint még azt is ismerték előre, hogy milyen szavazati arányban dönt majd a testület. Hozzátette: az AB döntése már csak azért is nyilvánvaló volt, mert a testület még decemberben alkotmányellenesnek találta az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseit, köztük a választási regisztrációról szóló részeket.

Több beszélgetőpartnerünk kritikusan fogalmazott az Alkotmánybíróságról, kifejezetten kormányellenesnek nevezték a tevékenységét. A kormányzati tisztviselő arról beszélt, hogy a testületben hiába vannak többségben a kormánypártok által jelölt alkotmánybírók, a régi jogásztársadalom rendkívül erős befolyása miatt mégis kormány-ellenes határozatok születnek. A forrás szerint több, nagy tekintéllyel bíró jogász is nyomás alatt tartja az AB-t.

A forrás arra utalt, hogy Sólyom László korábbi köztársasági elnök, az AB volt elnöke decemberben a regisztrációról és az átmeneti rendelkezésekről szóló döntés előtt az Origónak azt mondta: hogy megsemmisíti-e ezeket a törvényeket, az AB szerepét tekintve "az utolsó határ, az AB vagy felvállalja az igazi hivatását, vagy nincs sok értelme a létezésének". Sólyom novemberben az alkotmánybíróságról szoló cikkében ugyancsak erről írt.

A kormányzati tisztviselő másik példaként azt hozta fel, hogy a Ptk.-t előkészítő szakmai bizottságot vezető Vékás Lajos a Magyar Jog című szakfolyóirat idei első számában keményen bírálta az új polgári törvénykönyvhöz benyújtott kormánypárti javaslatokat. Vékás kritizálta az is, hogy az Országgyűlés decemberben az élettársak családjogi státusát korlátozó KDNP-s javaslatot aznap fogadta el, hogy az AB kimondta: a családjogi törvény szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságáként határozta meg.