Ajánlják, de nem teszik kötelezővé a latint

A megjelent hírekkel szemben még a nyolcosztályos gimnáziumokban sem tennék kötelezővé a latin nyelv oktatását, közölte kérdésünkre az Emberi Erőforrások Minisztérium. A nyelvoktatási stratégiáról szóló fehér könyv valóban úgy fogalmaz, hogy "a nyolc évfolyamos gimnáziumok sajátossága, hogy kötelezően latint tanulnak a tanulók", de a tárca hangsúlyozta: nincs olyan jogszabály, amely szeptembertől bárhol kötelezővé tenné a latin tanítását.

A nemrég megjelent kerettantervek szerint a latin a nyolcosztályos gimnáziumokban is csak második választható idegen nyelv lesz a 7. osztálytól. A diákok tehát ezekben az iskolákban az angol, német vagy francia mellett nemcsak egy másik élő idegen nyelvet választhatnak, hanem a latint is. A tárca szerint ezek az iskolák kiemelten tehetségfejlesztő intézményeknek számítanak, a latin nyelv tanítása pedig nyelvi és kultúrtörténeti szempontok alapján egyaránt indokolt. A tárca szerint a feladat ellátásához elegendő latintanár is van.

A nyolcosztályos középiskolákba az összesen 200 ezer gimnazista kb. 15 százaléka, 30 ezer diák jár. Egy forrásunk azt mondta: a gyakorlatban nem mindenhol lesz a diák szabad választása a latintanulás. Ma is olyan a rendszer, hogy ha valaki humán vagy éppen biológia tagozatra kerül, akkor ott már helyben előírják, hogy az angol vagy német mellett a második nyelve a latin legyen.

A nyolcosztályos gimnáziumoknak készült kerettanterv szerint az 5-6. osztályban csak az Európai műveltség latin alapjai című tantárgy jelenik meg. Ezeken az órákon a diákok még nem latinul tanulnak. A cél az, hogy ez a szakasz megalapozza hetediktől a latin nyelv és történelem tantárgy tanulását. Ezeken az órákon a diákok még csak latin eredetű magyar szavakkal, ókori mitológiával, római mondákkal, a latin szavak kiejtésével vagy a római kor magyarországi régészeti emlékeivel ismerkednek.

Az orosz szorította ki

A nyelvtanítás helyzetét vizsgáló 2012-es európai uniós jelentés (.pdf) szerint csak Romániában és Horvátországban tették kötelezővé mindenki számára a latin oktatást az általános iskolák felső tagozatán és a középiskolában. Németország, Luxemburg, Hollandia, Liechtenstein és Ausztria csak bizonyos iskolatípusokban, főleg a gimnáziumokban teszi kötelezővé a latint. Az EU-s országok összesen felében van valamilyen szabályozás vagy ajánlás a latin tanítására. A jelentés külön kiemeli Magyarországot, amely állami eszközökkel is ösztönzi az iskolákat arra, hogy egy élő idegen nyelv mellett a latin tanítását is tegyék lehetővé.

A latint 1948-ban az orosz kötelezővé tétele szorította háttérbe a magyar iskolákban. A tantárgy második reneszánszát a rendszerváltás után élte. Addig az orosz mellett a legtöbben inkább egy élő európai nyelvet választottak. Amikor az orosz kötelező jellege megszűnt, az angol vagy a német főnyelv mellett sokan újra hasznosnak látták második nyelvként tanulni a latint. A kilencvenes évek végére ez a trend véget ért, aminek több oka is volt: addigra tömegesen képezték át magukat az orosz tanárok, így egyre több iskolában lehetett már két élő nyelvet tanulni, és ekkor már egyre kevesebb helyen fogadták el a felvételin a latint második idegen nyelvként.

A latin oktatás részleges visszaállításában vagy legalábbis ösztönzésében szerepet játszhat, hogy Gloviczki Zoltán, az EMMI jelenlegi közoktatási helyettes államtitkára korábban elkötelezett latin szakos tanárként dolgozott. Egy korábbi tanulmányában ugyanakkor azt írta: a latin egészen 1945-ig aránytalanul fajsúlyos eleme volt a magyar közoktatásnak, már akkor is fölösleges volt heti hat órában tanulni. Gloviczki szerint a latin a két háború között nemcsak a konzervativizmus melegágya volt, de olyan szelektáló tárgy, amiből könnyen meg lehetett bukni, így kiszűrte azokat, akik képesség vagy szorgalom hiánya miatt magasabb szintű tanulmányokra alkalmatlannak látszottak. Gloviczki több tanulmánya szerint ezért ma nem érdemes illúziókat kergetni: bizonyos helyeken, így az elitképzésben igenis lehet helye a latinnak, de a latin nyelvet és a nyelvtanulást első lépéseitől kezdve kultúraközvetítő eszközként érdemes tekinteni.

Egyre kevesebb a tanár

Az Oktatási Hivataltól kapott adatok alapján az elmúlt években átlagosan 450-500 diák tesz latin érettségit. Ezekből az adatokból trend nem olvasható ki. Az ugyanakkor tudható, hogy 2008-ra a latin nyelvet tanulók száma a rendszerváltás idején tanulók száma alá esett vissza, 2003 és 2008 között pedig 38 százalékkal csökkent a szakjukat tanító latin tanárok aránya.

Ma 175 középiskolában és két általános iskolában van teljes munkaidőben foglalkoztatott latintanár. Miután a nyelv az egyházi iskolákon kívül általában nem kötelező, a legtöbb helyen kis csoportos oktatás keretében tanulják a diákok - nemcsak a bölcsészkarokra, de az orvosira vagy természettudományos szakokra készülők is. Ha nincs elég jelentkező, sok helyen nem indulnak el ezek a latin kurzusok, vagy egy szakkörbe szorulnak.

Közel lehet hozni a diákokhoz

Az Apácai-gimnáziumban a biológia és a kémia tagozaton kötelező második nyelvként latint tanulni. Innen a diákok nagy része orvosira felvételizik. Korábban megvolt az az előnyük, hogy ha az egyetemen igazolták a négyéves középiskolai latin tanulmányokat, akkor nem kellett orvosi latin órákra járniuk, de ez ma már nincs így, mondja Jankovics László az Apáczai-gimnázium latintanára. Jankovics László szerint ha kötelezővé nem is kellene tenni a latint minden iskolában, a humán szakokra készülőknek kifejezetten hasznos a latinos alapozás. Míg például ma az élő nyelvek oktatásában a hatékony kommunikáción van a hangsúly, a latin az egyetlen olyan nyelv, amely ma is fordításközpontú. A latin szövegek fordítása mindig elmélyült nyelvtani elemzést és szövegértelmezést igényel, a megfelelő magyar kifejezések megtalálása pedig az anyanyelvi kompetenciát is fejleszti. A latin tanulmányok haszna így később áttételes módon jelentkezik, akárcsak az iskolában elsajátított matematikai gondolkodásé, véli Jankovics László.

A tanár szerint a mai diákokat is meg lehet fogni egy-egy jól kiválasztott olvasmánnyal: "kevesen gondolnák, de az ókori Róma emberképe, multikulturális világképe jóval közelebb áll a mai koréhoz, mint a birodalom bukása után következő évszázadoké". Sokan teszik fel a kérdést, minek egy holt nyelvre időt áldozni. A középiskolai latinoktatás célja azonban nem magának a latin nyelvnek a megtanítása, inkább egy eszközt adnak ezzel a diákok kezébe ahhoz, hogy eljussanak a szövegekben megfogalmazott gondolatokhoz. A szöveg pontos megértését szolgáló kultúrtörténeti ismeretek oktatása is fontos jellemzője a latintanításnak. "Gyakran megkérdezem a diákokat, mit gondolnak, érvényesek-e még a régi szövegekben megfogalmazott szentenciák, és ezekről szívesen vitáznak is."

A magyarul tanuláshoz is hasznos

Magyarországon újra és újra felmerül a vita arról, érdemes-e tanítani az iskolában a latin nyelv alapjait. Emellett számos érv szól, miután a latin nyelv- és műveltségalapozó tárgy egyszerre. A latin tudás nemcsak az idegen nyelvek, de a magyar nyelvtan mélyebb megértését is segíti, ahogy a gondolatok logikus kifejezésének fejlesztéséhez vagy éppen az idegen szavak helyes leírásához is hasznos. A latin órákon a diákok általában kevés szöveggel foglalkoznak, de a magyar órákhoz képest jóval alaposabban, így a latin tanulás fejleszti a szövegértő, -elemző, és kommunikációs készségeket.

A latin egyébként nemcsak az újlatin nyelvek tanulását teszi könnyebbé, de az angolét is, lévén az angol szókincs több mint fele francia, azaz latin eredetű szavakból áll. A latin másik előnye a műveltség szélesítése. A latin műveltség órák a történelemmel, irodalommal, és más művészeti ágakkal is érintkeznek, és ahogy a kerettanterv is kifejti: a latinos alapok a diákok állampolgári ismereteit, demokratikus elkötelezettségét és az olvasmányok révén az erkölcsi nevelést és az önismeretre nevelést is erősítik.

A tudományos élet nyelve ma ugyan már meghatározóan az angol, de a jog vagy az orvostudomány mellett a természettudomány és az informatika fogalomkészlete is a latin nyelv alapjain áll. Az újabb tudományos szakkifejezések sok területen, így a biológiában már jellemzően eleve angol nyelven terjednek el. Az orvostudományokban vélhetően azért maradtak meg, mert egy idő után már nem volt értele a több ezer latin kifejezést más nyelvre átültetni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!