Kupa Mihály felesége is gyanúsított

„A döntésnek általunk ismert hátránya nincs” – ez olvasható abban a 2008. július 16-i előterjesztésben, amellyel az állami vagyonért felelős Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) jóváhagyta a moszkvai kereskedelmi képviselet eladását. Az előterjesztők meghatározták az épület értékét is, ezt egy korábbi értékbecslés alapján 19,9 millió dollárra (akkori árfolyamon számolva 3 milliárd forintra) tették.

A 17 ezer négyzetméteres épület eladását azzal magyarázta a dokumentum, hogy a beépített területnek mindössze 20 százaléka hasznosítható irodai célra. Az ingatlan kihasználatlan, a fenntartása drága, a felújítás költsége pedig 5 millió euró lenne. A további lépésekről azt írták, hogy a moszkvai épületet zártkörű pályázaton értékesítik, amelyre legalább három ajánlattevőt hívnak meg. Az előterjesztés azzal zárul, hogy a több milliárd forintos állami vagyonról szóló döntésről nem szükséges sajtóközleményt kiadni.

Kupa felesége

Ennek a dokumentumnak az aláírói közül kerültek ki információink szerint a moszkvai kereskedelmi képviselet eladása miatt indult nyomozás újabb gyanúsítottjai. A Központi Nyomozó Ügyészség a Magyar Nemzetnek szerdán azt mondta: két újabb embert is meggyanúsítottak az ügyben, a két nő az épület eladása idején az MNV-ben dolgozott. Az ügyészség neveket, monogramokat nem említett, mindössze annyit közöltek: a gyanúsítottak vallomást tettek, a bűncselekmény elkövetését tagadták, és panasszal éltek a gyanúsítás ellen. Velük együtt hatra nőtt a gyanúsítottak száma.

Az Index több, egymástól független forrástól úgy értesült, hogy az egyik gyanúsított Bodnár Terézia, az MNV korábbi ingatlanvagyonért felelős vezérigazgató-helyettese. Bodnár férje Kupa Mihály, az MDF-kormány korábbi pénzügyminisztere. Bodnárt csütörtökön férje telefonján keresztül többször is próbáltuk elérni, egyelőre sikertelenül. Az ügyet közelről ismerő források azt mondták: a másik új gyanúsított S. I., aki jelenleg is az MNV-nél dolgozik. S.-nek menedzserként előterjesztések elkészítése a feladata. S-t csütörtökön sikerült elérnünk az MNV-ben, mindössze annyit mondott, hogy nem kíván nyilatkozni.

Egyszer fizetett, kétszer vette meg

A moszkvai kormánynegyed közelében fekvő, Lurdy-ház nagyságú épület eladása miatt három éve nyomoz az ügyészség. Az ingatlant a magyar állam a Gyurcsány-kormány idején, 2008-ban 3,5 milliárd forintért (21,3 millió dollárért) adta el a luxemburgi hátterű Diamond Airnek. Az ügyészség szerint felveti a hűtlen kezelés gyanúját, hogy a Diamond Air a magyar állammal megkötött üzlet után egy hónappal később jóval drágábban, 116 millió dollárért adta tovább az épületet az orosz regionális fejlesztési minisztériumnak.

Az okirathamisítás gyanúját pedig az veti fel, hogy az ügyben két adásvételi szerződés is készült. Az első 2008 márciusában, a vevő erre hivatkozva át is utalta a vételárat. A szerződést azonban nem előzte meg pályáztatás, a kormány így a cikk elején idézett MNV-s határozattal újra nekifutott az eladásnak. A megismételt eljárás győztese ismét a Diamond Air lett, a vételár pedig megegyezett a korábban átutalt összeggel. Az erről szóló szerződést 2008 novemberében írták alá.

A szereplők

Az ingatlanügyben még 2011-ban Tátrai Miklóst, az MNV korábbi vezérigazgatóját, Császy Zsoltot, az MNV korábbi értékesítési igazgatóját, Székely Árpád korábbi moszkvai nagykövetet, illetve Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium korábbi államtitkárát gyanúsították meg. Jelenleg Székelyt hűtlen kezeléssel, a többieket bűnpártolással gyanúsítják. Az érintettek azzal védekeznek, hogy az épületet csak az orosz kormány jóváhagyásával lehetett eladni, a vevőt az oroszok választották ki, a magyar kormánynak ebbe semmilyen beleszólása nem volt.

Az Index által megismert, az épület értékesítését előkészítő belső kormányzati levelezésekben a leggyakrabban Székely, Fekszi, és Tátrai neve olvasható. Ezek főként arról szólnak, hogy az ügyben érintett intézmények (Külügyminisztérium, MNV, Pénzügyminisztérium, moszkvai nagykövetség) vezetői egyeztetnek egymással, hogy milyen lépésekre, milyen iratok beszerzésére van szükségük az épület eladásához.

Ezeken Bodnár neve az említett előterjesztésen kívül alig bukkan fel. (Az eladást jóváhagyó előterjesztést egyébként Tátrai és Császy is aláírta.) S. neve pedig ügyintézőként azokon a 2008 júliusa után keletkezett leveleken szerepel, amelyeket Tátrai a Külügyminisztérium vezetőinek írt. A levelekben Tátrai többek között arról ír, hogy döntöttek az épület eladásáról, illetve, hogy sikeres volt az eladásról szóló pályázat.

Mindenhol megfordult

Az új gyanúsítottak közül Bodnár neve nemcsak azért érdekesebb, mert ő dolgozott vezető beosztásban, hanem azért is, mert az elmúlt években az összes olyan állami intézménynél megfordult, amelyek valamilyen formában részt vettek a moszkvai ingatlan eladásában.

Az értékesítést még 2005-ben az MNV jogelődje, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezdte meg, Bodnár 2000. február és 2007. december között közalkalmazotti jogviszonyban dolgozott a KVI-nél. Bár az eladásról hivatalosan az MNV döntött 2008-ban, a korábbi vizsgálatokból kiderült: az ingatlant megvásárló Diamond Airnek az MNV jogelődjével is volt pénzügyi kapcsolata. A luxemburgi cég 2005 decemberében 2,3 millió dolláros előleget (akkori árfolyamon számolva 509 millió 444 ezer forintot) utalt át a Magyar Államkincstárnak. Az előleg megérkezésének tényét az ügy kirobbanása, 2009 szeptembere után a kormány hónapokig tagadta.

Az ügyészség vizsgálata azonban főként a 2008-ban történt eseménykre koncentrál, Bodnár ebben az időben (2008. januárja és 2009. áprilisa között ) az MNV ingatlanvagyonért felelős vezérigazgató-helyettese volt. Posztjáról Tátrai Miklós mentette fel. Bodnár ezt követően (miután az Állami Számvevőszék vizsgálata kirobbantotta a moszkvai ingtalanügyet) a Külügyminisztériumba került, az ingatlan-portfólióért felelős osztályon vezető főtanácsos volt. A külügyből a kormányváltás után néhány hónappal, 2010. decemberében távozott. Bár Bodnár az ügyben érintett szinte valamennyi állami intézményben dolgozott, ez nem jelenti azt, hogy ismerné is az épület eladásának minden részletét.

Az ügyben február elején fejeződik be a nyomozás, az Index információi szerint annak azonban kicsi a valószínűsége, hogy az előző kormány vezető politikusait is meggyanúsítanák a gyanú szerint az államnak 13 milliárd forint kárt okozó ügyben.