A nagyja elfogyott, mire kiderült: mérgező

Nem sokkal azután, hogy a Tesco kijelentette, hogy nincs lóhús a magyar tescós hamburgerekben, kiderült, hogy egy lengyel édesség gyártásakor valószínűleg rágcsálóméreggel szennyezett tejport használtak fel, és a termékből a magyarországi Tescóba is kerülhetett. A terméket visszahívták, és aki visszaviszi, annak a cég még a blokk nélkül is visszafizeti az árát.

Az elmúlt tíz évben ez már a sokadik olyan eset volt, amikor magyar boltokba vagy hipermarketbe emberi fogyasztásra alkalmatlan élelmiszer került, vagy legalábbis a felmerült gyanú miatt botrány lett. És akkor még ezekben nincs is benne a madár- és sertésinfluenza miatti pánik. Persze volt olyan eset, amikor éppen magyar gyárból került külföldi céghez egészségre veszélyes élelmiszer.

2004: alfatoxinos paprika

2004 augusztusában a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás botrányt robbantott ki, amikor nagy mennyiségű brazil paprikát foglaltak le, és a laboratóriumi vizsgálatok kiderítették, hogy a Dél-Amerikából importált áru szállítása közben megsérült a konténer, az a hajóúton beázott, és a paprika penészes lett, így a penészgombák aflatoxinnal szennyezték a rakományt.

Emiatt 11 tonna (a cég éves termelésének 0,3 százaléka) olyan fűszerpaprika került forgalomba, amihez különböző arányban brazil és spanyol őrleményt kevertek, és nem tüntették fel azt, hogy nem a kalocsai tájkörzetből származik a fűszer. Az ügy miatti perben a vádlottakat pénzbüntetésre ítélték, mert úgy hozták forgalomba a külföldről származó paprikát, hogy tudtak a jelentős toxintartalomról szóló laboreredményekről.

2006: Mega Trade

2006. december 1-jén a Mega Trade Kft. törökbálinti raktárában az ellenőrök rengeteg lejárt szavatosságú, hamisított lejárati dátumú terméket találtak, ráadásul az ott dolgozókat éppen átcímkézés és újracsomagolás közben érték tetten. Az nem tisztázódott, hogy miért kerülték el az egyébként primitív módokon meghamisított címkék szinte mindegyik nagy áruházlánc figyelmét, amik vettek a lejárt szavatosságú termékekből.

Az áruk nagy része az EU-ból származott, és az ügyet még az Európai Bizottság is vizsgálta. A  talált 583 tonna gyanús terméknek végül csak egy kis részéről bizonyosodott be, hogy lejárt szavatosságú vagy átcímkézett. A Mega Trade-et 48 millió forint minőségvédelmi bírsággal sújtották, de a cég csődje miatt az állam végül egy forintot sem kapott.

2007: dioxinos guargumi

2007. július végén az Európai Bizottság értesítette az uniós országokat, hogy a svájci hatóságok szerint egy indiai cég magas dioxin és pentaklorfenol szennyezettségű guargumi adalékanyagja került forgalomba, és két svájci cégen keresztül kilenc tagállamba kerülhetett a tételekből, köztük Magyarországra.

Arra kérték a lakosságot, hogyha nem fontos, ne használjanak addig E412-vel jelölt állományjavítót tartalmazó élelmiszert, gyógyszert és takarmányt, amíg a szakhatóságok nem vizsgálják ki az ügyet. Mire azonban a botrány kirobbant, a fogyasztók már megették a szennyezett adalékanyag nagyobbik részét.

2008: kínai melamin

2008-ban robbant ki Kínában a tejporbotrány, amiben 54 ezer fertőzöttet regisztráltak, mert melaminnal szennyezett élelmiszerek kerültek forgalomba. A mérgező anyagból Európába is jutott. Magyarországon is vizsgálódtak, és kiderült, hogy több tonna vesekövet okozó melaminnal szennyezett kávéfehérítő került, és még Balmazújvárosban is találtak veszélyes mogyorót.

2009: fuzáriumos liszt

2009-ben egy bajai székhelyű cég két, különböző fogyaszthatósági idejű, egy kilogrammos durumlisztjét vonták be, mert azokban az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok a fuzáriumgomba egyik toxinját mutatták ki. A szennyezett durum darát szállító bajai malom miatt százmillió forintos kár érte a Cerbonát, aminek a tésztákat vissza kellett vonnia.

A fusarium gombafajok által termelt DON-toxin rendszeresen, nagy mértékben fogyasztva egészségkárosodást, émelygést, hányást, esetleg hasmenést, hasi fájdalmat, fejfájást vagy szédülést okozhat. De a félinformációkra épülő híradások feleslegesen keltettek pánikot: néhány gombafertőzés tényleg súlyos betegségeket okozhat, de ezek már nem szoktak jelentkezni.

2011-ben újra napirendre került a fuzárium, miután Ausztriában kivonták a forgalomból a magyar Ziegler ostyagyár két termékét egyes gyártási tételeinek túl magas fuzáriumtartalma miatt. Azután, hogy a Figyelő az egészségügyi határérték többszörösét tartalmazó méreganyaggal, mikotoxinnal szennyezett lisztet vásárolt az egyik fővárosi Sparban, megszaporodtak a toxinvizsgálatok.

2010: kaptános bébiétel

2010. áprilisban egy szlovák cég által gyártott almás bébidesszertben 0,027 mg/kg kaptán növényvédőszer-hatóanyagot mértek. A bébiételben talált szerrel az volt a probléma, hogy a rákkeltő hatása azért nem jól mérhető, mert lehet, hogy csak hosszú távon jelentkezik. Ha valaki hosszasan fogyaszt belőle, akkor az allergiára is hajlamosabb lehet. A gyártási szám nélküli terméket csak a Tesco árusította, és mivel nem fogyott eléggé, akcióban kínálták. Több mint 50 ezer üveget szedtek le a polcokról. A szlovák cég egy saját vizsgálatra hivatkozva viszont perrel fenyegette meg a magyar hatóságokat, mondván, nem volt a bébiételben kaptán határértéken felül.

2011: dioxinos sertéshús

2011 januárján több mint négyezer sertés- és baromfitelepet zárattak be Németországban, mert Schleswig-Holstein tartományban egy takarmány-előállító cég dioxinnal szennyezett sertés- és baromfitakarmányt szállított több ezer állattenyésztőnek, majd további 934 gazdaságnál rendeltek el értékesítési tilalmat, mert felfedeztek egy másik takarmánygyártó céget is, amelyik fertőzött árut szálított a partnereknek. A gyártó ráadásul már az előző év tavaszán tudott a dioxinos tápról.

Fazekas Sándor agrárminiszter ezért a elrendelte a közvetlenül vagy közvetetten Németországból származó sertéshús, sertéshús-készítmény és élő sertés felhasználásának és forgalmazásának ideiglenes korlátozását.

2008-ban már volt egy ehhez hasonló botrány dioxinos takarmánnyal etetett sertések húsa miatt. Akkor Írországból került 25 államba szennyezett sertéshús. A termék a magyar boltokba is eljutott, és amit még nem adtak el, azt zárolták.

2012: festett hús

Tavaly október közepén az Index írt először arról, hogy Svédországban 30-40 tonna magyar eredetű színezett, marhahúsként eladott sertéshúst  találtak. A marha-vesepecsenyeként felcímkézett húshamisítvány Lengyelországban és egy magyarországi nagykereskedésben is   felbukkant. Mivel a gyanús árut már felhasználták, nem kizárt, hogy országszerte többen ettek belőle .

2012. szeptemberben egy csehországi szeszesitalról derült ki, hogy mérgező metilalkoholt tartalmaz, és emiatt többen meghaltak. A tömények fogyasztása 30-40 százalékkal visszaesett, a boré viszont nőtt. Lengyelországba és Szlovákiába is került, ezért felmerült a gyanú, hogy Magyarországon is árulhatják. Keresték is, de nem találtak belőle.

Csak tavaly szigorítottak

Míg az Unióhoz csatlakozó új tagállamokban a jogharmonizáció miatt általában szigorítottak a szabályozáson, addig Magyarországon az egységes piac érdekében több ponton inkább lazítottak rajtuk. Annak ellenére, hogy szinte évente bukkantak fel a polcokon – és tűntek el gyorsan – gyanús termékek az áruházakban, az Országgyűlés csak tavaly hozta meg azt a törvényt, ami már úgy szigorított az élelmiszerek forgalomba hozásának a feltételein, hogy kimondta: nem szabad forgalomba hozni olyan élelmiszert, amit nem emberi fogyasztásra szánt anyagok felhasználásával történt.

Ezen kívül nem szabad forgalomba hozni olyan élelmiszert sem, aminek az előállításánál meg nem engedett összetevőt használtak fel, és amit jogsértően címkéztek vagy csomagoltak át, illetve a fogyaszthatósági idejét jogellenesen meghosszabbították. Aki ezeket megszegi, legalább 15 ezer, legfeljebb pedig 500 millió forint büntetést kaphat, de ha a termék sok emberre vagy állatra veszélyes, vagy a cég azzal a felhasználók széles körének nagy vagyoni hátrányt okoz, akkor a büntetés 5 milliárd forint is lehet.

Központosított felügyelet

Élelmiszer-biztonsági szempontból a magyar termékek helyzete egyébként nem rossz: az Európai Unióban kifogásolt élelmiszer-termékeknek csak 0,5 százaléka magyar eredetű, igaz, Magyarország az EU teljes élelmiszer-termelésének csak 1 százalékát adja. 2007-ben létrejött a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH), mivel korábban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is ellenőrizhette a vállalkozásokat, gyakran visszásságokhoz vezetett, amikor ugyanazt a helyzetet két hatóság máshogy ítélte meg.

Később az MgHSZ-t egy másik szervezet, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal segítette a lakossági tájékoztatásban és a kockázatbecslési feladatokban. 2012 márciusától a két szervezet egyesült, és létrejött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Budai Gyula októberben azt ígérte, hogy a Nébihhel és az adóhivatallal együtt ki fogják takarítani a magyar piacról azokat a cégeket, amik hamisított vagy nem megfelelő eredetmegjelölésű terméket hoznak forgalomba.