Lázár János megígérte, az EMMI kifizeti a 300 milliót

Sikerként tálalta a MKE rektora hétfőn, hogy a minisztérium visszaállította az egyetem 2012-es költségvetését, azaz nem sújtja 300 millió forintos elvonással az egyetemet. Ezzel a Magyar Képzőművészeti Egyetem lett az első felsőoktatási intézmény, amelynek sikerült különalkut kötnie a kormánnyal. Mivel egyszeri megoldásról van szó, nem tudni, jövőre nem szembesül-e hasonló helyzettel az egyetem. Ráadásul ahogy Kőnig Frigyes fogalmazott: „A 2012-es költségvetés is csak a túlélésre volt elégséges.”

A minisztérium nem válaszolt

A hallgatók és oktatók előtt tartott beszédében a rektor felvázolta a döntés hátterét, amelyet csütörtöki cikkünkben mi is bemutattunk: „Mi idézte elő a válsághelyzetet? Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által meghatározott előzetes költségvetés a Magyar Képzőművészeti Egyetem vonatkozásában, a felsőoktatási képzési szakfeladat tekintetében 38 százalékos csökkentést jelentett. Ennek következtében egyetemünk negyed év múlva fizetésképtelen helyzetbe sodródott volna, lehetetlenné téve az oktatás folytatását.” – mutatott rá a rektor.

Kőnig Frigyes azt is elmondta, hogy hiába írtak fenntartójuknak, az Emberi Erőforrások Minisztériumának, „jelzéseinkre nem érkezett érdemi válasz a fenntartótól.” Ezért keresték meg Lázár Jánost a Miniszterelnökséget vezető államtitkárát is. Mivel válasz innen sem jött, „a gazdasági főigazgató kilátásba helyezte lemondását abban az esetben, ha a helyzet január 31-ig nem hoz pozitív fordulatot.”

Lázár a rektor szerint január 30-án kereste meg őt, igaz, mi éppen ezen a napon többször is beszéltünk az egyetem vezetőjével, aki még kétségbeesett helyzetükről számolt be lapunknak, nem említve a pozitív fordulatot. És csak másnap, első cikkünk megjelenése után közölte, hogy nem sokkal korábban irodájába kérette Lázár János, megígérve, hogy a 38 százalékos elvonás helyett visszaállítják a 2012-es költségvetést.

Fűnyírás

Az EMMI sajtóosztályától megtudtuk, hogy a Lázár János által megígért 300 millió a minisztériumtól érkezik, mivel ők zárolták ezt az összeget. Kőnig Frigyes kérdésünkre elmondta, hogy nem tart attól, hogy a kérdéses összeg végül nem, vagy csak részben érkezik meg. Szavaiból ugyanakkor kiderült, hogy egyszeri és nem hosszú távú megállapodásról van szó, amely alapján jövőre akár újra ugyanilyen helyzetbe kerülhetnek a művészeti képzést folytató egyetemek, főiskolák.

Kőnig Frigyes lapunknak elmondta, az extrém magas, 38 százalékos elvonás oka az volt, hogy a felsőoktatásért felelős minisztérium nem vizsgálta, melyik egyetem milyen képzési rendszert és milyen gazdálkodást folytat, hanem fűnyíróelvszerűen határozták meg a zárolások mértékét.

„Az MKE 2012 novemberéig azon kevés magyar felsőoktatási intézmény közé tartozott, amely nem halmozott fel tartozásokat. Kiváló gazdálkodásának köszönhetően sikerült egy év alatt megszüntetni a 2008-ban észlelt jelentős hiányt. Az azóta folyamatos évi átlag 10 százalékos forráselvonást is sikerült ellensúlyozni, hogy nem halmozott fel tartozásokat. Ehhez radikális intézkedésekre volt szükség, amely érintette az oktatás területét is – mondta beszédében. Lapunknak azt is hangsúlyozta, hogy a művészeti egyetemeken elitképzés folyik, a Képzőre a nyolcszoros túljelentkezés miatt már válogatott hallgatóság kerül, akikkel kis csoportokban foglalkoznak. Ez a rendszer nem összehasonlítható más egyetemek képzési rendszerével. Ezt a megközelítést Balog Zoltán miniszter is nyugtázta a művészeti egyetemek, főiskolák rektoraival tartott találkozón.

Az oktatási reform vége?

Az Emberi erőforrások minisztériumánál érdeklődtünk arról, hogy a csütörtöki cikkünkben ismertetett, szokatlan megoldási javaslatuk a helyettes államtitkáruk ötlete volt, vagy ez lesz az oktatási államtitkárság új irányvonala. A birtokunkba került levél szerint Dr. Maruzsa Zoltán azt tanácsolta a vezetésnek, hogy vegyenek fel minél több elsőévest, és az utánuk kapható állami fejkvótából működtessék az egyetemet.

Kőnig Frigyes a megoldási javaslatról annyit mondott: "Amit az EMMI javasol, ellentétes a felsőoktatás reformjával. Ez álmegoldás, miközben valódi, szakmai megoldásra lenne szükség. A hallgatók tömeges felvétele az oktatás színvonalának csökkenését vonná maga után."

Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, hogy ilyen eszközökkel tervezi-e megoldani az egyetemek kritikus helyzetét az államtitkárság.

Több intézménnyel is tárgyalnak

Héfőn Balog Zoltán miniszter találkozott a művészeti egyetemek, főiskolák rektoraival, ahol megígérte, hogy a többi intézménynek is segíteni fognak: "Abban állapodtunk meg, hogy még a héten leteszik azokat az igényeiket számokban, amelyek részben a folyó fizetési gondjaik megoldásához, részben a fejlesztéseik segítéséhez szükségesek. Remélem, a héten konzultálhatok ezekről a kérdésekről a miniszterelnökkel, és rövidesen konkrét ígéretet tudok adni. Megegyeztünk abban, hogy közép- és hosszútávra is átgondoljuk, miként tudjuk a szabályozásban figyelembe venni azokat a sajátos képzési formákat, amelyek ezt az öt intézményt jellemzik. Mindezt úgy, hogy a magas színvonalat megtartsák, sőt növeljék, és megmutatkozzanak nemzetközi színtéren is" – mondta Balog Zoltán.