Jó lett a magyaroknak az EU-s alku

26 óra tárgyalás után megegyeztek az EU tagállamainak vezetői a 2014-2020 közti költségvetésről. Hatalmas vita volt, novemberben már tartottak erről egy sikertelen csúcsot, és most is virrasztás és hosszú tárgyalások sorozata kellett az alkuhoz.

A megállapodás legfontosabb száma: 959 milliárd euró. Hét év alatt a jelenleg 27, hamarosan pedig 28 (Horvátország mindjárt csatlakozik) tagállamban ennyit költhet el az EU. Illetve ennyire vállalhat kötelezettséget, a tagállami tényleges kifizetés összesen 908 milliárd euró lehet. A pénz legnagyobb része agrártámogatásokra és kohéziós felzárkóztatásra megy. Magyarország mindkettőben nagyon érdekelt.

Először fordul elő az EU történetében, hogy az új költségvetés szerényebb, mint az előző volt. Így szinte mindenre kevesebb jut, bár néhány dologra több (például az Erasmus ösztöndíjakra) és vannak új elemek is (például a tagállamokon átnyúló energetikai, közlekedési és netes hálózatok fejlesztése).

Jól jártunk

A költségvetési vita úgy alakult, hogy az Európai Bizottság még 2011 nyarán kijött egy tervezettel, amit a tagállamok egymás között megtárgyaltak, majd tavaly ősszel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke vette át az egyeztetések vezetését. Sokáig nem sok jót ígért a dolgok állása Magyarország számára. Az eredeti bizottsági tervezet szerint mintegy 30 százalékkal kevesebb pénz jutott volna Magyarországnak a kohéziós alapokból. Ehhez képest 12 százalék körüli veszteség lett csak a vége, és több, Magyarországnak kedvezőtlen változtatás is elmaradt.

A nettó számokat nézve pedig egyértelmű, hogy jól jártunk. Az egy főre jutó támogatások alapján Magyarország lesz a második legnagyobb kedvezményezettje az EU támogatási rendszerének. Hét év alatt a magyarok fejenként 712 ezer forintnyi támogatáshoz jutnak - amennyiben persze sikerül maradéktalanul lehívni a keretet. Orbán azt hangsúlyozta, hogy ez a most lezáruló ciklusban 660 ezer forint volt. A magyaroknál jobban ebből a szempontból csak a litvánok jártak. Nettó összegben pedig a harmadik legnagyobb összeg jöhet Magyarországra az évtized második felében.

A kormányfő szerint a Magyarországnak 2014 és 2020 között járó 7080 milliárd forintos pozitívum a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 3,6 százalékának felel meg. E mutató tekintetében csak Bulgária előzi meg Magyarországot. A mostani ciklusban Magyarország a hetedik volt ebben a sorrendben. A nettó pozíció teljes összegét összevetve Magyarország 2014 és 2020 között a harmadik helyen lesz a jelenlegi ötödikkel szemben.

Hogy Orbán Viktor érzékeltesse a 2014 és 2020 közötti időszakban Magyarországra érkező, 7080 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás mennyiségét, azt mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy ez hat vasúti vagonnak megfelelő 20000 forintos bankót, euróban pedig egy teljes kocsinak megfelelő 500 euróst jelentene.

A 2007-2013-as ciklusban Magyarország a GDP-jének 3,5 százalékáig volt jogosult kohéziós támogatások lehívására. Ezt a bizottság egységesen minden tagállamnak 2,5 százalékra húzta volna le, és tavaly nyáron a tagállami egyeztetésen már 2,35 százalékig nyomták le. Ehhez képest az elmúlt években recesszióba került tagállamok mégis kaptak egy kedvezményes, 2,59 százalékos plafont. Ez már önmagában emelte valamelyest a Magyarországnak járó keretet.

Azt is sikerült elérni, hogy a legszegényebb régiók további pénzt kapjanak. Magyarországnak hat régiója (a hétből) a legszegényebbek közé tartozik. Ezek a magyarországi régiók 1,56 milliárd eurós bónuszt kaptak.

Magyar szempontból kulcsfontosságú volt, hogy a kötelező önrészt ne emeljék fel. Sokáig élt a javaslat, hogy az EU legfeljebb 75 százalékban finanszírozza a beruházásokat. A végső megegyezésben maradt a Magyarország által is támogatott 85 százalékos lehetőség is.

Szintén fontos magyar érdek volt, hogy a beruházásoknál az ÁFA-t továbbra is el lehessen számolni. Itt olyan kompromisszum született, ami alapján a támogatást felvevő jogállásától függ, hogy az ÁFA-t is lehet-e finanszírozni az EU-s pénzből. A közhatalmi szerveket zárták csak ki az ÁFA elszámolhatóságából.

Így szinte az összes magyar cél teljesült.

Egymásnak estek

A vita a nettó befizetők és a kedvezményezettek között zajlott. Leginkább Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia és Svédország akartak vágni a költségvetésen, de Ausztria és Németország is az óvatosan költekezni vágyók között volt. A saját számításaik szerint jövőre nettó befizetővé váló csehek is az általános spórolás mellett voltak, viszont foggal-körömmel ragaszkodtak ahhoz, hogy a nekik jutó támogatási szelet érdemben növekedjen. Péntek délelőtt volt egy olyan pont, amikor úgy tűnt, hogy a cseh ellenálláson bukhat el az alku.

Franciaország és Lengyelország keményen küzdött, hogy ne vágjanak túl sokat az agrártámogatásokon, az északiak pedig az innovációra, kutatásra és fejlesztésre szánt pénzt igyekeztek feljebb tornászni.

Van még kockázat

Az EU történetében először van vétójoga az Európai Parlamentnek a költségvetés elfogadásában. Az EP négy legnagyobb frakciója egyáltalán nem örül a mostani alkunak. Szerintük lehetetlen erősebb Európát teremteni kevesebb pénzből (a mostani ciklushoz képest 34 milliárd euróval szerényebb a keret).

"Ez a megállapodás nem erősíti, hanem gyengíti Európa gazdasági versenyképességét. Nem szolgálja európai állampolgárainak elsődleges érdekeit” – adott ki vészjósló közleményt a négy legnagyobb frakció vezetője.

Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az EP vállalja majd annak a kockázatát, hogy a nagyon nehezen meghozott alkut elvetik. A parlament nem tud módosítani a költségvetés mostani tervezetén, arra csak igent vagy nemet mondhat.