Hoffmann: Egy ember ekkora terheket már nem győz

Az Index már a hivatalos minisztériumi bejelentés előtt megírta, hogy jelentős átalakítások lesznek a humán tárcánál, amelyek részeként kettévágják Hoffmann Rózsa feladatköreit, amit állítólag ő maga kért, az ő kérésére kerestek államtitkárt a felsőoktatés területére. Hoffmann Rózsa a kedd délutáni úgy fogalmazott: „egy ember ekkora terheket már nem győz, ráadásul a felsőoktatás körül fellángolt viták is óriási energiát emésztenek fel minden részről”. Hozzátette: „én is azt javasoltam miniszterelnök úrnak, hogy a felsőoktatás kapjon segítséget államtitkári szinten”.

Fotó: Máthé Zoltán

Klinghammer Istvánt személyesen ismeri jó tíz éve. „A felsőoktatásban tekintélyes ember, kedveljük egymást, segíteni fogunk egymásnak” – mondta, hozzátéve: nem vonul ki a felsőoktatásból, de közvetlenül kevésbé vagy egyáltalán nem fog részt venni a hátralevő egy évben ebben a munkában.

A hallgatói demonstrációkra vonatkozó kérdésre kijelentette, a tiltakozáshoz mindenkinek joga van, de azt szeretné, hogy a tüntetők tisztázzák, mi ellen tiltakoznak. Utalt arra, hogy erre sokan nem tudtak válaszolni a tüntetők közül. Közölte: azt, hogy milyen formában tiltakoznak a diákok, „meg kell tanulniuk”, mert "egy egészséges országban a szabadságuk ott végződik, ahol a másik ember szabadságának terrénumára lépnek", tehát ahhoz már nincsen joguk, hogy akadályozzák mások tanulását, tanítását.

Mint ismert, több budapesti egyetemen tartottak a diákok terem-, illetve épületfoglalásokat az elmúlt napokban. Az ELTE BTK épületében második napja tart lényegében folyamatosan az akciójuk, a mai fórumukat – amire, bár hívták, sem a rektori konferencia, sem a HÖOK nem vett rész – radikális futballszurkolók egy kis csoportja is felkereste, és ott éhhalált kívánt a diákoknak. A tiltakozások a héten tovább folytatódnak, pénteken a középiskolások rendeznek megmozdulást a fővárosban, és az egyetemisták továbbra is maradnak az ELTE épületében.

A keddi szakmai rendezvényen Hoffmann Rózsa beszámolt arról is, hogy két hete, amikor hivatalos programon kívül felkereste a szegedi polgármestert, diákok várták, akik „kulturáltan, udvariasan elmondták a magukét”, a diskurzus pedig e-mailben folytatódott, sőt szerdán találkozni is fognak. Beszélt arról is: a kormányzati döntés értelmében növelik az államilag támogatott képzések számát, ugyanakkor az egyetemek által az államtitkárságnak megadott kapacitásszám több mint kétszerese az idén érettségizők számának.

Az államtitkár alapvető erkölcsi kérdésnek nevezte, hogy akinek a felsőoktatási költségeit „az adóforintokból adták össze”, az meggondolja, hogy elmenjen-e külföldre magasabb fizetésért. Szerinte az állam azt várja, hogy meghatározott ideig, mintegy tíz évig magyarországi munkát vállaljon az addig állami pénzen tanuló diplomás, de ha tanulmányi megállapodást kötött, akkor is elmehet külföldre dolgozni, csak vissza kell fizetnie a rá költött pénzt.

Az államtitkár arról is beszélt: a pedagógus-életpályamodell "valódi fordulatot jelent", mert évtizedek óta adós a politika azzal, hogy a pedagógusok munkáját jobban szabályozza és előrehaladását garantálja. Így bruttó 135 ezer helyett 196 ezer forint lesz a kezdő tanárok fizetése, a kutató tanároké pedig az egyetemi oktatókéhoz lesz hasonló. Szerinte már csak egy, „kis létszámú” szakszervezettel kell megállapodni, és a magyar társadalom egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy „sok ember elszokott a munkától”. A amíg ezt nem oldják meg, "nem lesz igazi felemelkedés", ez utóbbihoz pedig az oktatásnak hozzá kell járulnia. Előadásában elismerte, hogy a mindennapos testnevelés feltételei jelenleg még nem mindenhol adottak, de „nem szabad hagyni, hogy a testnevelésórák elmaradjanak”.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!