Soros György, te ördög!

Január végén írt arról a Magyar Nemzet, hogy a Hallgatói Hálózatotaz USA-ból érkezett közösségszervezők segítik, akik a szerveződésre és a kormányra való nyomásgyakorlásra készítik fel a diákokat. A lap szerint a szálak magához Soros Györgyhöz vezetnek.

Innen már csak egy lépés volt, hogy egy magyarországi kormánytag az MDF-vezette kormányok 1994-es bukása óta most először bírálja nyíltan a magyar származású amerikai milliárdost. A TV2 Mokka című reggeli műsorában egész pontosan azt mondta: "Közismertté vált, hogy a hallgatók felkészítése mögött olyan politikai és pénzügyi csoportok állnak, amelyeknek érdekük, hogy ez a kormány megbukjon. Ez a politikai játszma része, és a Haha képviselői is elismerték, hogy Soros György magyar származású üzletember által finanszírozott továbbképzéseken vettek részt."

Egy civil szervezet támogatása Amerikából nem lehet bűn, ha egy pártot, például magát a Fideszt is Amerikából segítik. Nevezetesen George E. Birnbaum, aki a 90-es évek végén Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kabinetfőnöke is volt, és társa, Arthur Finkelstein rendszeres vendégek a Századvég óbudai központjában – írtuk áprilisban.

Sőt, eddig annak sem volt jele, hogy a Fidesznek különösebb baja lenne Soros György munkájával, sőt: fennállásuk egyetlen sajtóközleménye, ami csak Soros Györggyel foglalkozik, kifejezetten pozitív volt a magyar–amerikai üzletemberre nézve:

Azt az unalomig ismert politikai közhelyet pedig hagyjuk is, hogy a rendszerváltás előtt maga Orbán Viktor miniszterelnök is a Soros Alapítvány támogatásával működõ Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, és a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanulmányozta az oxfordi Pembroke College-ban az angol liberális politikai filozófia történetét.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül összegyűjtöttük, hogy a kilencvenes évek eleje óta a legismertebb politikusok közül ki mindenki támadta meg, és vádolta meg országa ügyeibe való beavatkozással Soros Györgyöt.

1992. augusztus 20.: Csurka István

Csurka még az MDF alelnöke volt, de már egyre kellemetlenebb volt pártjának, amikor előrukkolt lapjában, a Magyar Fórumban a Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című pamfletjével.

A szövegben Soros is megkapta a magáét. (Nagyrészt erre válaszul született meg egyébként a Fidesz fentebb idézett közleménye.)

"Mindehhez [az MDF bukásához], az SZDSZ kemény magja, akármennyire bolsevista központosító vasfegyelemmel dolgoztak is ezek az emberek, önmagában édeskevés lett volna, nem is szólva a Fidesz egyöltözőnyi ifjúsági csapatáról, ehhez az egész állampárti apparátus adatszolgáltató tevékenysége és besegítése, a bankrendszer hathatós nemzetközi támogatása kellett. Az amerikai támogatók, élükön az alapítványi formát öltő, korábban behívott Sorossal, nem sajnálták a pénzt a nagy cél érdekében. A megindult választási kampányban az SZDSZ-Fidesznek nagyságrendekkel nagyobb összegek álltak rendelkezésére. A sajtó őket futtatta, az MDF-et pedig akadályozta. Ingyen?"

1994. július 26.: Boross Péter

Boross Péter, a frissen leköszönt miniszterelnök a választások elvesztését követően az OTP tervezett eladása ügyében tartott sajtótájékoztatót, ahol – az MTI korabeli tudósítása szerint – "túl mohónak nevezte Soros György szándékát, amely szerint az Egyesült Államokban élő magyar
származású bankár névértekén kívánja megvásárolni az OTP egy részét. Ez a szándék szakszerűtlen és megalázó, Magyarország számára hátrányos és megengedhetetlen."

1995. január 20.: Mihail Burlakov

Burlakov a kilencvenes évek rettegett figurájának, az orosz Vlagyimir Zsirinovszkij frakciójának volt a tagja, amikor a duma egyik ülésén élesen kikelt Soros György ellen. Azt állította, hogy Soros György az orosz tudománynak nyújtandó segítség címén, az agyelszívás érdekében, úgymond behálózta az országot.

Aki esetleg aggódna amiatt, hogy tényleg így történt-e, azt meg kell nyugtatnunk. Alig egy hónap múlva parlamenti meghallgatáson tisztázták a – mint fogalmaztak – teljességgel alaptalan vádakat, és köszönetet mondtak az alapítvány által nyújtott támogatásért.

1995. március 10.: Dragutin Velicskovics

Velicskovics, a belgrádi egyetem rektoraként nyilatkozat a Borba (magyarul Harc) című lapnak Milosevics Jugoszláviájának nemzetközi elszigeteltsége kellős közepén arról, hogy meg kell állítani
Sorost. Szerinte egyike volt azoknak, akik aláírták a Belgrád és más jugoszláv városok bombázását sürgető indítványt. [Ez az indítvány azért született, hogy tárgyalásra bírják Belgrádot a délszláv háború lezárása érdekében. Az USA Belgrádot akkor nem, csak a boszniai szerbeket bombázta, és néhány hónap múlva alá is írták a daytoni békeegyezményt.] Velicskovics egyben el akarta érni, hogy vizsgálják meg Soros jugoszláviai tevékenységét.

Érdekes, hogy Soros elhibázott lépésnek tartotta, amikor 1999-ben a NATO Koszovó miatt csakugyan bombázta Belgrádot.

1995. augusztus 1.: Jan Slota

Szlovákiában Vladimír Meciar miniszterelnöksége idején nem nézték jó szemmel Soros Györgyöt, azután meg különösen, hogy az üzletember egy nyilatkozatában Milosevics és az ukrán Kravcsuk mellett magát Meciart tartotta a legveszélyesebb kelet-európai nacionalistának. Slota, a Szlovák Nemzeti Párt magyargyűlölő elnöke remek összesküvés-elméletet rittyentett Soros és a szlovák belpolitika köré.

Ennek lénye az volt, hogy Soros fejenként tízmillió dollárral fizetett le képviselőket, hogy még 1995 őszén parlamenti puccsal buktassák meg Meciar kormányát. Sőt, a puccspénz már Szlovákiában van, figyelmeztetett. Meciar kormánya végül az 1998. szeptemberi választásokon bukott meg.

1996. március 18.: Gheorghe Funar

Emlékszik még valaki a Román Nemzeti Egységpárt elnökére, Kolozsvár nagyhatalmú polgármesterére? Ő egyenesen egy kolozsvári magánbank, a Dacia Felix válságát hozta összefüggésbe Soros Györggyel. A bank bukása különben azért érintette Funart különösen érzékenyen, mert a Dacia Felix támogatta a kampányait. Ha úgy vesszük, önmagához képest még visszafogott volt, amikor úgy nyilatkozott: a szálakat Soros és Tom Lantos mozgatták a háttérből.

1996. december 8.: Franjo Tudjman

Egy éve véget ért már a délszláv háború, az önmagát egyre inkább tévedhetetlennek hívő Tudjman elnök végre a belpolitika megoldatlan kérdései felé fordulhatott. Mint annyi, erős államról ábrándozó piciny közép-európai országban, Horvátországban is a Soros által támogatott, az ellenzői szerint államfelettiséget propagáló Nyílt Társadalom Alapítvány működése verte ki a biztosítékot.

A Horvát Demokratikus Közösség vezetőségének ülésén maga az elnök mondott gyűjtó hangulatú beszédet külföldi körökről, akik destabilizálni akarják az országot, külön kiemelve a Soros Alapítványt és a BBC-t.

Nem sokkal később még pert is akasztottak a zágrábi Soros alapítvány egyik vezetője nyakába, a Soros alapítvány üldöztetése Tudjan 1999-es halálával szűnt meg. Utódja, Stjipe Mesic az egyik legmagasabb állami kitüntetést adományozta Sorosnak.

1997. júlis 26.: Mahathir Mohamad

Hogy bírálói szerint nemcsak Közép- és Kelet-Európában rontja a levegőt, arra jó példa a maláj miniszterelnök kirohanása, aki szerint maga Soros György okozta a délkelet-ázsiai pénzpiacok megroppanását a spekulációs támadásával. A támadás mögött szerinte politikai célok vannak.

1997. szeptember 4.: Dejan Lukics

Soros György kártékony figura: végre valami, amiben néhány évig a szerbek és a horvátok is egyetértettek. Dejan Lukics, egy belgrádi napilap londoni tudósítója Karadzsics - védőbeszéd címmel írt könyvet, és ebben lerántja a leplet Sorosról. Szerinte a milliárdos pénzéből működtek azok a szervezetek, amelyek bizonyítékokat gyártottak az amúgy tök ártatlan Radovan Karadzsics ellen – akinek a pere épp most zajlik Hágában.

1997. szeptember 5.: Alekszandr Lukasenko

A fehérorosz elnök egy kicsit kilóg a sorból, valószínűleg dörzsöltebb figura annál, minthogy ördögi összeesküvés-elméletek szereplőjévé tegye Sorost. Az ügy előzménye, hogy Soros minszki alapítványa adómentességet kapott Fehéroroszországtól, amikor elkezdett ott működni. Ez bevett gyakorlat volt másutt is, hiszen alapvetően humanitárius célokra jött létre, így azzal a pénzzel is jótékonykodni tud, amit amúgy az államnak fizetne.

Minszk viszont Lukasenko hatalomra jutása után adót kezdett el követelni. Maga Lukasenko egy konferencián ártatlan tekintettel mondta:

"Tőlünk működhet (az alapítvány); mi sohasem tiltottuk meg. Köszönet Sorosék jótékonyságáért. Ha akarja, folytathatja a munkáját, de csak az általánosan elfogadott normák szerint. Mindenekelőtt fizesse meg az adókat." A Soros Alapítvány kivonult Minszkből, Lukasenko fellélegezhetett, és igazából a mai napig nincs mitől tartania.

1999. augusztus 25.: Ján Cuper

Meciar bukása voltunk egy évvel, amikor párttársa, Cuper egy olyan elmélettel állt elő, hogy a magyar szélsőjobb sírva kérne bocsánatot Soros Györgytől – ha igaz lenne. A szlovák parlamentben hangzott el, hogy a magyarok egyik fő bűne, hogy Felvidéknek merik nevezni Szlovákiát, és Soros György pénzéből ők szervezték meg a szlovákiai romák kivándorlását, hogy
etnikailag tiszta területet csatolhassanak Magyarországhoz.

2003. július 4.: Dénes János

Az 1990 és 1994 között MDF-es és MIÉP-es országgyűlési képviselő egykor még akasztással oldotta volna meg a kommunista bűnök elszámoltatásának kérdését. 2003-ban ott volt az Erzsébet hidi blokád évfordulóját ünneplők között. Itt egy sajátos elmélettel állt elő: a kommunista diktatúrát képviselők 1982-ben új gazdát kerestek magunknak, és meg is találták azt a Világbank és Soros György személyében.

2004. május 17. Gógl Árpád

Mind közül ez az egyik leginkább zavarba ejtő megszólalás. A politikától 2010-ben visszavonult, Orbán Viktor első kormányában két évig az egészségügyi miniszteri posztot is betöltő Gógl Árpád támadta a parlamentben a Soros pénzén létrehozott Közép-európai Egyetem státusát rendező törvényjavaslatot.

A kormány azt akarta, hogy ismerjék el nem állami egyetemként. Erre Gógl:

"Azt hiszem, hogy Mécs Imre hite [állítása szerint ő volt az egyetem ötletgazdája még a nyolcvanas évek végén], Soros György pénze létrehozott egy intézetet, de egy intézet az nem egyetem. Az egyetemnek vannak kritériumai Európában és Magyarországon is. A kritérium az, hogy legyen graduális oktatás. Itt nincs graduális oktatás."

A törvényjavaslatból végül törvény lett.

2006. április 4.: Molnár Tamás

Április 4.-énél keresve se találhatnánk jobb alkalmat egy jó kis tüntetésre a Szabadság téri szovjet emlékműnél. A szónoklatokat Molnár Tamás, az akkor még sehol sem jegyzett Jobbik azóta elköszönt alelnöke zárta. Arról beszélt, hogy "van itt egy szellem, antikrisztus, Soros György szelleme itt van Magyarországon", amely befolyásolni akarja a választások végkimenetelét, és a képviselői ott vannak az Országos Választási Bizottság élén. "Ne legyenek illúzióink, túl kell nyernünk magunkat" – mondta, hangsúlyozva, nem szabad engedni, hogy Soros György globális
birodalma tovább terjeszkedjen, hogy Magyarország sorsát rossz irányba tereljék, és a nemzetet anarchiába süllyesszék.

Nos, a túlnyerés akkor még nem jött össze, a Jobbik a MIÉP-pel közös listán indulva a szavazatok 2,2 százalékát szerezte meg.

2008. július 4.: Vladimír Meciar

Zárjuk a sort az idősödő Meciarral, aki talán a mai napig meg van győződve, hogy Soros György és a többi magyar aknamunkája nélkül még most is ő lehetne Szlovákia miniszterelnöke. Az MTI korabeli tudósítása szerint:

"A Robert Fico jelenlegi kormánykoalíciójához tartozó Néppárt-HZDS elnöke azt állította, hogy Soros György, a magyar származású amerikai üzletember 20 millió dollárt költött az 1998-as szlovákiai kormányváltásra, véget vetve közel egy évtizedes hatalmának. Meciar egy 1997-es keltezésű titkos dokumentumból felolvasott idézetekkel igyekezett bizonyítani, hogyan készültek a félreállítására. A Dokumentumból többek között egy olyan mondatot is idézett, miszerint Meciar fizikai likvidálása egyelőre nem lenne helyénvaló. Meciar szerint az általa vezetett akkori HZDS lejáratását mesterségesen gerjesztett szociális feszültséggel akarták elérni, és befolyásos nyugati pénzemberek közreműködésével igyekeztek két vállra fektetni a gazdaságot."