Közszereplő-e a miniszterelnök tanácsadója?

Habony Árpád ügyvédje a múlt héten levélben közölte az ügyfele korábbi büntetőügyéről
beszámoló lapokkal (köztük az Indexszel), hogy személyes adattal való visszaélés és rágalmazás miatt feljelentést tett az eredeti cikket közlő Magyar Narancs ellen. Busch Béla egyben arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben a cikk állításait megismétlő lapok ellen is fel fog lépni.

A levélből kiderül, hogy Habony elsősorban különösen védett személyes adatainak nyilvánosságra hozatalát sérelmezi. A bűntetőeljárás adatai ugyanis a terhelt különleges személyes adatainak számítanak.

Ezt nemcsak azért szabályozza így a törvény, hogy a büntetett előélet stigmája ne okozzon a szükségesnél nagyobb hátrányt, hanem elsősorban azért, mert főszabály szerint mindenkit megillet az a jog, hogy a rá vonatkozó adatokat az ő hozzájárulása nélkül más ne ismerhesse meg.

A közszereplők azonban szigorúbb megítélés alá esnek. Az ügyeik megismeréséhez fűződő közérdek miatt egyebek mellett szűkebb körben hivatkozhatnak csak a személyes adataik védelmére.

A bíróságnak első körben ezért azt kell mérlegelnie, hogy Habony közszereplőnek minősül-e mondja Hidvégi Fanny, a TASZ programvezetője. A közszereplő fogalmát a hatályos jogszabályok nem definiálják. A bíróságok ítélkezési gyakorlatában a közfeladatot ellátó személyek, valamint a közszereplést önként vállalók számítanak közszereplőnek. A pár hete elfogadott új Ptk. már tartalmaz egy olyan szabályt, amely szerint a közéleti zereplők személyiségi jogai a közügyek szabad vitatását aránytalanul nem korlátozhatják, de a jogszabály csak egy év múlva lép hatályba.

Habony többnyire kerüli a nyilvánosságot, ám egy privát kapcsolata miatt egy időben sokat szerepelt a bulvársajtóban, és ő is nyilatkozott. Emellett Habony Árpád Orbán Viktor miniszterelnök befolyásos tanácsadója is, amit soha nem is cáfolt.

A szoros viszonyt számos különböző sajtóhír és -fotó mellett a Fidesz honlapjának egyik közleménye is megerősíti. Eszerint Schmitt Pál lemondása után "Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a parlamenti dolgozószobájába ment, később csatlakozott hozzájuk Kövér László, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Giró-Szász András kormányszóvivő és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is". Vagyis Habony Orbán Viktor legbelső tanácsadói körének a tagja.

Bár formális funkciót nem visel, és a kormányfő fülébe sugdosás nem közfeladat, a miniszterelnökre és rajta keresztül a közügyekre gyakorolt befolyása miatt a bíróság dönthet úgy, hogy politikai közszereplőként Habony egyes személyes adatai – így például az ellene indult büntetőeljárás – még inkább a nyilvánosságra tartoznak, mint más közszereplők esetében.

Az ügyvéd levele alapján úgy tűnik, Habony nem tartja magát közszereplőnek, de szerettük volna, ha erről személyesen is nyilatkozik. A kérdésre ügyvédjén keresztül próbáltunk választ kapni, de Busch Béla nem reagált a megkeresésre.

A személyes adattal való visszaélés bűncselekménye akkor valósul meg, ha a cikk közlése jelentős érdeksérelmet okoz. Ezt általában anyagi kár esetén ítélik meg a bíróságok, amit Habonynak nem lesz könnyű bizonyítania. Hidvégi felidézett egy hasonló ügyet: valakiről a munkahelyén azt terjesztették, hogy HIV-fertőzött, ám mivel nem rúgták ki, a jelentős érdeksérelem nem volt megállapítható.

Habonyék feljelentésében a rágalmazás bűncselekménye is szerepel. A rágalmazás Habony esetében azt jelenti, hogy a Narancs a miniszterelnöki tanácsadó becsületének csorbítására alkalmas tényt közölt.

Azonban ha a valóság bizonyítására vonatkozó Btk.-passzus szerint a Habonyról leírtak valósak és azok nyilvánosságra kerülését közérdek indokolta, a cselekmény nem büntethető. A hatályos szabályok szerint a rágalmazás bűncselekményét tehát a bíróság akkor is megállapíthatja, ha a cikkben foglaltak megfelelnek ugyan a valóságnak, de nem tekinti Habonyt közszereplőnek.

Összefoglalva, mind a személyes adattal visszaélés, mind a rágalmazás megállapítása annak a kérdésnek az eldöntésétől függ, hogy Habony politikai közszereplőnek minősül-e. Ha igen, akkor a személyes adattal visszaélés nem állapítható meg és a rágalmazás is csak akkor, ha a közölt információ valótlannak bizonyul.

Az ügyvéd levele szerint a cikkben valótlan állítások is szerepelnek, aminek a megítéléséhez ismerni kéne a büntetőper iratait. Az azonban nemigen feltételezhető, hogy a Narancs újságírója a jogerős végzéssel a kezében hamisan számolt volna be a büntetőeljárásról.