Tüntetők hatoltak be a Fidesz székházába

Cikkünk folyamatosan frissül.

Az autókijáratot lezáró kapun körülbelül 30-40 ember mászott át, jelentette a helyszínről az Index tudósítója. A demonstrálók egy része leült, a többiek ácsorognak és transzparenseket tartanak, amelyeken az alaptörvény 4. módosításában szereplő pontokat kifogásolják.

Több táblán "Az alkotmány nem játék" felirat olvasható. Egy ilyen feliratot raktak ki a székház Dózsa György útra néző ablakára is. Szombaton délután háromra civil szervezetek ezzel a címmel hirdettek tüntetést a Parlamenthez közeli Alkotmány utcába. A tüntetők közölték: mindannyian civilek, szervezőjük nincs, spontán megmozdulásként gyűltek egybe. Tudósítónk szerint a tüntetők között több olyan ismerős arc is látható, aki korábbi LMP-s és HaHá-s tüntetéseken is megjelent.

Elterjedt az a hír, hogy a Demokratikus Koalíció csatlakozni akar a demonstrációhoz, de ezt határozottan elutasították a cilvilek. Közölték, hogy függetlenek akarnak maradni és ha a DK tagja odamennek, ellenük is tüntetni fognak. Mint később kiderült, a DK részéről Vadai Ágnes már korábban meghirdette "A Fidesz viszonya a nőkhöz - idézetek nőnap előtt egy demonstrációhoz" című sajtótájékoztatóját a Lendvay utcába.

A tüntetők azt mondták: a Fidesz-székházban számíthattak érkezésükre, mert amikor gyülekeztek, többen kijöttek és aggodalmas arccal figyelték őket. Érkezésükkor egy biztonsági őr az egyik ember kezére rácsapta az ajtót.

A rendőrség azt kérte a résztvevőktől, hogy ne menjenek be az épületbe, mert azzal szabálysértést követnek el. Az udvaron, az épület bejáratánál ezért kisebb dulakodás alakult ki. Egy embert a rendőrök ölben vittek ki, mert a férfi megpróbált behatolni a székházba. A rendőrök azt mondták, hogy a fiatalember ellenszegült a rendőri intézkedésnek, ezért őt megbilincselték és elszállították a helyszínről. Egy a helyszínre érkező rendőrautó a Lendvay utca sarkán összeütközött egy másik járművel.

A tüntetők azt mondták: a demokráciáért és a demokratikus jogállamért aggódó, öntudatos állampolgárokként vannak jelen. Készek addig maradni, amíg a Fidesz vissza nem vonja az alaptörvény 4. módosítására tett javaslatot. Elmondásuk szerint azért mentek a pártszékházhoz, mert látható, hogy a módosítást fideszes és KDNP-s képviselők adták be egyéni képviselői indítványként.

Negyed tizenkettőkor a székházból egy ember, a tulajdonos képviselője felszólította a tüntetőket arra, hogy magánterületen vannak, ezért hagyják el a helyet. Ezután a rendőrök parancsnoka is felszólította őket a távozásra, de a tüntetők némák maradtak, nem reagáltak a felszólításra.

A rendőrök végül nem léptek közbe, nem sokkal dél előtt mindannyian elhagyták a helyszínt. Tudósítónk szerint a visszavonulás oka az lehet, hogy a Fidesz székház üzemeltetője végül nem kért rendőri intézkedést. A tüntetők képviselője ezután azt mondta, ma éjfélig biztosan maradnak, de lehet, hogy hétfőig is, amikor a parlament szavaz az alaptörvény módosításáról.

A rendőrség bejelentésre vonult ki a Lendvay utcához, közölte az Országos Rendőrfőkapitányság. Megerősítették, hogy egy embert előállítottak, egy rendőrautó pedig karambolozott, de nem sérült meg senki. A rendőrség délelőtt csak jogi felvilágosítást adott a székház üzemeltetőjének, majd elvonult helyszínről: A rendőrök úgy értékelték, hogy más intézkedésre nincs szükség.

Egy óra körül azonban ismét rendőrök jelentek meg a székháznál. Két tüntető ugyanis az épületbe is bejutott.

"Az agresszió nem elfogadható eszköz a viták rendezésére; ha valaki nem ért egyet a szomszédjával, nincs joga ahhoz, hogy berúgja az ajtaját. A magyar emberek elsöprő többségével együtt a Fidesz úgy gondolja, Magyarország nem kér a baloldal által folytatott, intenzív és immár antidemokratikus gyűlöletkampányból" - kommentálta a spontán akciót a Fidesz sajtóirodája. Közleményük szerint "ha Bajnai Gordon előre szól, akkor az embereit minden további nélkül beengedjük a Fidesz székházába". Közölték, mindenkinek a véleményét fontosnak tartják és meghallgatják, a véleményszabadság ugyanakkor nem egyenlő az erőszak szabadságával.

Selmeczi Gabriella, a Fidesz-frakció szóvivője, és Kocsis Máté, a párt kommunikációs igazgatója negyed egykor jelentek meg as székháznál. Selmeczi egy tányérról vaníliás karikát és nápolyit próbált kínálni a tüntetőknek. Szóba is akartak elegyedni velük, de ez nem nagyon jött össze, mert ők inkább azt skandálták, hogy "az alkotmány nem játék".

Decemberben az Alkotmánybíróság megsemmisítette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelyeket a kormánypárti képviselők javaslata alapján most hivatalosan is beleírnának az alkotmányba. A javaslat tartalmazza a felsőoktatásban tanulók röghöz kötését, a hajléktalanok kitiltását lehetővé tévő szabályt, a gyűlöletbeszéd tilalmát. A házasságot csak férfi és nő között tennék lehetővé, de beleírják a családjogi törvény alkotmányellenesnek talált családdefinícióját is, miszerint az a család, ahol házastársak élnek együtt, vagy ahol szülő-gyerek kapcsolat van.

Az alaptörvény 4. módosítása tartalmazza azt is, hogy az egyházak elismeréséről a parlament dönt (az Alkotmánybíróság február 26-án semmisítette meg az egyházügyi törvénynek ezt a pontját). Miután az alkotmánybíróság a véleményszabadság korlátozására tekintettel eltörölte a választási eljárási törvényben a kereskedelmi médiában való kampányolás tilalmát – ezt most ugyancsak az alaptörvény tiltaná. Az alapvetések része lesz, hogy az MSZMP bűnös kommunista párt. És az is, hogy ezentúl április 25-e az Alaptörvény napja.

A javaslat súlyos ellentmondásaira többen felhívták Áder János köztársasági elnök figyelmét. Február végén Szabó Máté nyílt levélben fordult az államfőhöz, amelyben a módosítása aláírásának megfontolására kérte őt. Szabó Máté szerint ha az országgyűlés által még tárgyalt előterjesztés tartalma bekerül az alaptörvénybe, akkor egymással ellentétes következtetések is levonhatók lesznek az alaptörvény szövegéből, ami az államszervezet demokratikus működésének egyensúlyát veszélyeztetheti.

Thorbjorn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára arra szólította fel a magyar kormányt, hogy halassza el a szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság. Tiltakozott a módosítás ellen az Eötvös Károly Intézet és a Magyar Helsinki Bizottság is.

Az államfőt az Alaptörvény negyedik kiegészítése olyan dilemma elé állítja, amire nincs jó megoldás. Alá kellene írnia az alkotmánysértő Alaptörvény- módosítást, mert ez van az Alaptörvényben, de mégsem írhatja alá, mert őrködnie kéne az államszervezet demokratikus működése felett.