Lex Átlátszó: a Fidesz egy újságot okol a szigorításért

Mekkora összeget költött a székesfehérvári önkormányzat tavaly a helyi sajtótermékek támogatására, mennyit költöttek el itt különböző hirdetésekre, milyen értékben szerződtek a sajtótermékeket működtető cégekkel? Erre vonatkozó kérdéseket tett fel januárban az Átlátszó.hu nevű portál a fideszes vezetésű önkormányzatnak.

Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester az Indexnek azt mondta: megválaszolták, és a jövőben is megválaszolnak minden újságírói kérdést, közülük néhány teljesítése azonban talán indokolatlanul is jelentős mértékben leterhelte az önkormányzati hivatal dolgozóit. A polgármester szerint főleg az Átlátszó.hu-ra volt jellemző, hogy nagy mennyiségű, kevésbé konkrét adatigénylésekkel állt elő az elmúlt az években. A politikus a minisztériumi gyakorlatról nem tudott beszámolni, a székesfehérvári önkormányzathoz érkező adatigénylések alapján állította ezt.

Cser-Palkovics András

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Visszaélésszerű

A szintén fideszes Vas Imrével együtt Cser-Palkovics április végén nyújtott be egy olyan módosító javaslatot az információszabadságról szóló törvényhez, amely korlátozhatja a közérdekű adatokhoz való hozzáférést ( pdf ). A tervezetet múlt kedden sürgősséggel el is fogadták: az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak, két fideszes politikus, Ángyán József és Bencsik János tartózkodott.

A mindössze ötoldalas javaslat szerint csak a törvényben ellenőrzésre feljogosított szervek, például a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kaphat teljes körű betekintést a közpénzek felhasználásába, a szélesebb nyilvánosság csak korlátozottan juthat hozzá az adatokhoz. A két fideszes az indoklásban erről annyit írt: nem kell teljesíteni az olyan visszaélésszerű adatigénylést, amelynek során általánosságban kérnek mindenféle adatot, és amelynek teljesítése az adatkezelő (például állami hivatalok) működését jelentősen akadályozná.

Adnak egy szobát?

A javaslatot beterjesztő Cser-Palkovics az Indexnek arról beszélt: nem szűkült a közérdekű adatok köre, és érdemben nem fognak változni az újságírók jogai sem a tervezet elfogadása után. A politikus szerint az állami, önkormányzati hivataloknak a közérdekű adatokat a jövőben is ki kell adniuk, ha az újságíró konkrét dologra kérdez rá. A kérés akkor utasítható el, ha az nagyon általános, és a teljesítése az adatkezelő működését ellehetetlenítené. Ekkor az igénylőnek pontosítania kell a kérést. Cser-Palkovics szerint leginkább az Átlátszó.hu élt ilyen "öncélúnak" tűnő adatigénylésekkel.

A politikus elmondta a székesfehérvári önkormányzat az átláthatóság érdekében a jövőben is kiadja például az önkormányzat által megkötött reklámszerződéseket és valamennyi adatot, amit az újságírók kérnek. Egy általánosabb kérdés esetén azonban elképzelhető, hogy az önkormányzat inkább egy szobát biztosít majd az újságíró számára, hogy maga nézzen át több doboznyi iratot, így az önkormányzat munkatársai ez idő alatt is a város ügyeivel tudnak majd foglalkozni – mondta.

Teljesen kamu a Fidesz állítása, hogy az Átlátszó.hu folyamataosan óriási mennyiségű adatkérésekkel bombázta volna a közigazgatást – jelentette ki az Index kérdésére Bodoky Tamás, a lap alapítója. Bodoky szerint nagyon ritkán kértek nagyobb mennyiségű dokumentumot, a lap az esetek többségében csak néhány szerződésre vonatkozó igényléssel élt . Az Átlátszó.hu egyetlen igazán nagy ügybe futott bele – mondta Bodoky –, az pedig a Rogán Antal által vezetett V. kerületi önkormányzatnál történt. A lap megpróbálta feltérképezni az önkormányzat és az egyik építőcég kapcsolatrendszerét, de menet közben derült ki, hogy a vonatkozó iratok összesen legalább 30 ezer oldalt tesznek ki. Ekkor valóban arra kérték az önkormányzatot, hogy a teljes iratanyagot adja ki.

Frakciószerződések

Más kormányzati forrásból azt az információt kaptuk, hogy a beadvány igazi motorja az volt, hogy az egyik internetes újság, a 444.hu több évre visszamenő adatigénylést adott be a parlamentnek. Erdélyi Péter, a 444.hu újságírója az Indexnek azt mondta: három héttel ezelőtt fordult adatkéréssel az Országgyűlés hivatalához, a frakciók által megkötött szerződéseket kérte 2010-ig visszamenőleg. Az újságíró azért az összes szerződést kérte, mert előre nem lehet megmondani, hogy közülök melyik hírértékű.

Erdélyi április végén, két nappal a fideszes javaslat benyújtása előtt előzetes egyeztetésre be is ment az Országgyűlésbe, hogy pontosítsák a kért adatok körét. Ekkor állapodtak meg többek között abban, hogy a frakciók ellátási keretére (pl gémkapcsok beszerzése) vonatkozó szerződésekre nem kíváncsi, csak azokra, amelyek a működési keretre (pl. autóhasználat, tanácsadók) vonatkoznak. Az újságíró elmondta: az egyeztetésen az Országgyűlés munkatársai nyitottak voltak, a szerződéseket azonban a hivatalnak is ki kellett kérnie az egyes frakcióktól, így a Fidesz képviselőcsoportjától.

A trafikos adatokat ki kéne adni

Cser-Palkovics szerint a jogszabály elfogadásának nincs köze ahhoz, hogy az elmúlt hetekben derült ki: a dohánypályázatok nyertesei között a Fideszhez közel álló emberek is találhatóak. Több újság, köztük az Index múlt hétfőn a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a dohánytrafikok működtetésre beadott vesztes és nyertes pályázatok, az értékelésük, pontszámaik kiadását kérte. Cser-Palkovics hozzátette: a trafikügyre vonatkozó adatokat az államnak megítélése szerint a jogszabály elfogadása után ugyanúgy ki kéne adnia, mint előtte, az arra vonatkozó jogi szabályozás ugyanis nem változott.

A javaslat terve a Fidesz frakciójának megbeszélésein merült fel – mondta Cser-Palkovics. A politikus ezzel arra utalt, hogy az új alaptörvény értelmében az üvegzsebre vonatkozó szabályokat nem a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), hanem az információszabadságról szóló törvény szabályozza majd. Ha az infótörvényt nem módosították volna úgy a régi üvegzseb-szabályrendszer érvényét vesztette volna az új Ptk hatályba lépésével.

Eddig se ment simán

A közérdekű adatok kikérése eddig sem volt egyszerű. Az Index az állami mobilcég megvalósíthatósági tanulmányához például csak azt követően jutott hozzá, hogy az adatvédelmi hatóság állásfoglalása után a cégnek a dokumentumot ki kellett adnia. Az állami vállalat azonban maga dönthetett arról, hogy üzleti titkokra hivatkozva mit takar ki a tanulmány. A 180 oldalas dokumentum közel 100 oldalát így végül ki is takarták.

Az Index februárban ugyancsak az adatvédelmi hatóság álláspontját kérte, miután az Állami Számvevőszék egyik jelentéséből kiderült, hogy az állam 65 ingatlant ingyen adta bérbe különböző magáncégeknek. Szerettük volna megismerni az ingatlanok listáját, illetve azt, hogy a különböző állami vállalatok mivel indokolták az ingyenes bérbeadást. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) azonban csak általánosságban válaszolt a kérdéseinkre. Egyelőre az MNV annak ellenére se bocsátotta a rendelkezésünkre a listát, hogy a hatóság április elején felszólította erre.

Áderhez fordultak

A javaslat ellen több civil szervezet is tiltakozott, többek között a közpénzek átlátható felhasználásáért küzdő K-Monitor, illetve a magyar médiapiac meghatározó szerkesztőségeinek vezetőit tömörítő Főszerkesztők Fóruma. A fő kifogásuk az volt, hogy a törvénymódosítás lehetőséget ad az adatgazdáknak a visszaélésekre, nehezebb lesz hozzáférni a közérdekű adatokhoz, ez pedig komoly gátat jelenthet az oknyomozó újságírók számára. Több civil szervezet csütörtökön ezért azt kérte Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a jogszabályt.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a K-Monitor, az atlatszo.hu, a Budapest Intézet és a Transparency International a parlamenti szavazás után, kedden kilépett a kormánnyal közös Open Government Partnership antikorrupciós munkacsoportból. Navracsics Tibor közigazgatási miniszter szerint a kilépések nem akadályozzák a csoport további működését. A miniszter szerint a testület pénteken meg is tartja következő ülését, és nyitva áll az ajtó, ha a kilépők meggondolnák magukat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!