Szarozáson csúszhat el a Közgép

2012. július 11-én a rendőrség vitte el azokat az LMP-s tüntetőket, akik Simicska Lajos és Nyerges Zsolt ellen demonstrálva a Közgép Zrt. székháza elé láncolták magukat. A tiltakozó akció miatt több eljárás is indult, melyek közül kétségtelenül a legpikánsabb az, melyet a Közgép Zrt. jó hírnevének megsértése miatt kezdeményezett Futó Barnabás, a céget képviselő ügyvéd. A múlt hét pénteki békéltető ülésen egyik fél sem kívánt megegyezni, ráadásul a tavalyi akció óta az akkor még közösen demonstrálók is összevesztek, így most külön ügyvéd képviseli az LMP-s és a PM-es politikusokat. A feljelentés szerint a demonstrálók a nyakukba akasztott táblákon, illetve a molinóikon szereplő feliratokkal valósították meg a rágalmazás tényállását.

A PM-es aktivistákat védő Fazekas Tamás ügyvéd szerint ez a per nagyon hasonlít a Tokaj Kereskedőház borát leszarozó Uj Péter ügyéhez, akinek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága adott igazat.

Futó Barnabás akcióban

A Közgép Zrt.-t képviselő Futó Barnabás a leláncolós akció után több eljárást is kezdeményezett, ezek közül háromból lett bírósági ügy.

Jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülés miatt a rendőrségnek hivatalból eljárást kellett indítania, hiszen a Közgép Zrt. előtt magukat leláncolók passzívan ellenálltak a hatósági intézkedésnek. Itt végül a bíróság az akcióban résztvevő képviselők, illetve két aktivista esetében helyben hagyta a rendőrség által kiszabott 100 ezer forintos bírságot gyülekezési joggal való visszaélés miatt, a többi aktivistánál viszont a bíróság ezt a felére, 50 ezer forintra csökkentette, vagy csupán figyelmeztetésben részesítette őket.

2013 januárjában újabb eljárás indult a gyülekezési joggal való visszaélés miatt, Futó Barnabás beadványa alapján. Ez az eljárás azonban megszűnt, mert mire elkezdték volna beidézni az embereket, letelt az a fél éves határidő, amin belül a hatóságnak lépnie kellett volna.

Nem mondhatnak le a mentelmi jogukról

A harmadik eljárásról nagyjából egy hónapja kaptak értesítést a Közgép előtti akció résztvevői, Szintén Futó Barnabás beadványa alapján rágalmazással kezdték el vádolni őket. A feljelentésben az aktivisták és képviselők által használt táblákon és molinókon szereplő feliratok szerepelnek, mint a feljelentő szerint jó hírnevet sértő kijelentések – Vágó Gábort például a mutyigyározás miatt akarja a bíróság előtt látni. A feljelentés továbbá nagy nyilvánosság előtti elkövetésről beszél.

Noha a demonstrációnak véget vető rendőri intézkedés során az résztvevő képviselők lemondtak mentelmi jogukról és a rendőrség el is vitte őket, mindez csak a szabálysértési ügyre vonatkozott. Ugyanis ennél komolyabb ügyekben az országgyűlési képviselők nem mondhatnak le mentelmi jogukról, kizárólag a parlament tudja kiadni őket. Az LMP részéről Vágó Gábor és Szél Bernadett érintettek, a PM-ből pedig Dorosz Dávid, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka és Szilágyi László. Ők először a rágalmazás miatt indult eljárásról kaptak egy végzést, majd mentelmi joguk miatt rögtön egy másik, visszavonó határozatot.

Az ügyük kedden kerül a parlamenti mentelmi bizottság elé, az országgyűlés a kiadásukról pedig a rákövetkező héten szavazhat. Mind az LMP-s, mind a PM-es képviselők arra kérik majd a parlamentet, hogy szavazzon igennel mentelmi joguk kiadására.

Állnak elébe

„Állunk elébe, fenntartjuk a véleményünket. A véleménynyilvánítás politikai szabadságjogával éltünk, szerintünk ez nem ütközött semmiféle jogszabályba″ – nyilatkozta Szél Bernadett az Indexnek. Az LMP társelnöke azt is elmondta, ő maga korábban is végzett közhasznú munkát egy családsegítőnél, Vágó Gábor pedig Kecskeméten utánpótlás-focipályát gondoz, így amennyiben a bíróság esetleg pénzbüntetésre ítéli őket, azt így fogják ledolgozni (az azóta már PM-es Szabó Rebeka pedig tárlatvezetéssel dolgozta le korábbi büntetését). Szél Bernadett azt is hozzátette, rendkívül érdekesnek találja, hogy a tavalyi Közgépes akciójuk után Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője rögtön megjelent az LMP székházánál és gyakorlatilag Közgép-szóvivőként exponálta magát. Az LMP társelnöke szerint a Közgép ezer szállal kötődik a Fideszhez és egyre újabb felháborító összefonódásokra derül fény.

Pénteken még nem tárgyalásra,csupán egy békéltető ülésre került sor. A feljelentők a bíró kérdésére azt válaszolták, nem kívánnak békülni és az eljárás lefolytatását kérik, ahogy a feljelentettek is azt közölték, nem hajlandóak bocsánatot kérni és állnak a per elébe, mivel szerintük nem követtek el semmiféle rágalmazást.

Jávor Benedek, a PM társelnöke a Facebookon ezzel kapcsolatban a következőket írta: „Így van rendjén, menjen le a per, derüljön ki, hogy a Közgép milliárdos állami megrendelései, tömeges közbeszerzés-nyerései, vélhetően túlárazott projektjei kapcsán kimondható-e a korrupció szó, vagy 2013-ban Magyarországon bíróság fogja ezt megtiltani.″ Karácsony Gergely szerint pedig az egész feljelentés megkérdőjelezhető: „Már bocsánat, de a lepacsizott közbeszerzéseken több mint 300 milliárdot kereső Közgépnek van jó híre? Nyilvánvaló, hogy nincs.″

Strasbourgban már megnyertek egy ilyen ügyet

Ezt mondja a TASZ ügyvédje, Fazekas Tamás is, aki a perben a PM-es aktivistákat képviseli. A TASZ-nak a hasonló ügyekben az az álláspontja, hogy már eleve az is kérdéses, vajon lehet-e büntetőjogi értelemben védhető jó hírneve jogi személyeknek, így gazdasági társaságoknak –különösen, ha azok állami pénzzel gazdálkodnak.

Fazekas az Indexnek elmondta, szerintük az aktivisták nyakában lévő táblák a büntetőjog alsó határát sem karcolták. Fazekas emlékeztetett rá, a TASZ-nak már van egy hasonló megnyert ügye Strasbourgban, amikor Uj Péter nyert pert a Tokaj Kereskedőház ellen az elhíresült szarozós ügyben. „Ha a Tokaj Kereskedőházat kicseréljük Közgépre, a leszarozást pedig a táblákon szereplő feliratokra, ez az ügy ugyanaz″ – mondta az Indexnek Fazekas.

Uj Péter perében tehát foglalkozott már a strasbourgi bíróság az állami pénzből is finanszírozott gazdasági társaságok büntetőjogi védelmének kérdésével, és akkor a bírósági ítélet azt mondta ki, hogy az újságírói kritika meg sem közelítette a büntetőjog által szankcionált szintet. Fazekas szerint hasonló érveléssel lehet a Közgép előtti tiltakozás ügyében is eljárni. Az ügyvéd még azt is hozzátette, van olyan bíró, aki ilyen jellegű ügyeket ki sem tűz tárgyalásra, de természetesen az is helyes, ha a bíróság nyilvános tárgyalást tart, ahol felmentő ítélet hozható.