Skultéty Lászlót akarják a szlovákok
További Belföld cikkek
- Feljelentik Gulyás Gergelyt és Lánszki Regő államtitkárt
- Szájer József: A politika bizalmi műfaj, és ezt a bizalmat én eljátszottam
- Tarjányi Péter: Nem gondolnám, hogy Oroszország a békére törekedne
- Milliárdokat érő luxusrepülő jelent meg Ferihegyen, elindultak a találgatások
- Egy testvérpár különös közéleti összefonódásai – Kicsoda Magyar Péter öccse?
A magyar történelemkönyvekben is tanított, összesen 81 évig katonaként szolgált Skultéty László magyar huszár zászlótartó újaradi temetőben lévő sírját a román hatóságok 2013. május 21-én megnyitották, holtteste maradványait exhumálták, és azt még aznap a szlovák légierő katonai gépe elszállította. Skultéty Lászlót végül, mint szlovák katonát a Trencsén melletti Hegyesmajtényon temették újra. Az ügyben azóta politikusok és történészek is megszólaltak, a probléma nem újkeletű.
A Miniszterelnöki Hivatal csütörtöki közleményében az áll, hogy a kormány felháborodva értesült az incidensről. Mint írják „2013-ig senkiben nem merült fel, hogy Skultéty László ne magyar lett volna. Nem merült ez fel magában az érintettben, sem kortársaiban, sőt az őt német nyelven megéneklő költőben sem... Ha a történelmi tényekkel nem is voltak tisztában, figyelmeztethette volna őket a síremlék kizárólag magyar nyelvű felirata”.
A kormány szerint, mivel egy magyar huszárnak állított műemlékről van szó, minden ezzel kapcsolatos történésről, illetve szándékról mind a szlovák, mind a román hatóságoknak értesíteniük kellett volna a magyar felet. Ezt azonban az említett hatóságok nem tették meg. A HM szerint azonban mivel Skultéty László magyar feliratú síremléke nem hadisírnak, hanem emlékhelynek minősül, így a Magyarország és Románia közötti érvényben lévő hadisírok tiszteletben tartásáról szóló megállapodást nem sértette meg a román fél.
Miloslav Caplovic, a Szlovák Hadtörténeti Intézet igazgatója szerint az exhumálás és szállítás oka egyrészt az volt, hogy a sírt egyébként is megszüntették volna a román hatóságok, mivel senki sem fizette az illetéket évek óta. Másrészt "Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségéről van szó" − mondta Caplovic. Hegyesmajtény polgármestere pedig azt mondta: "Az idén lesz 150 éve, hogy elkészült községünk temploma, amelynek megépítéséhez életfogytig tartó járulékának felajánlásával a település híres szülötte, Skultéty László is hozzájárult, újratemetésével az ő emléke előtt akartunk tisztelegni."
Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint az eset felveti a jogszerűség kérdését mind a román, mind pedig a szlovák fél részéről, mert azt nem előzte meg Magyarországgal állami szintű konzultáció. A jogász szerint az egyeztetés elmaradása a két alapszerződés szellemét és a szövegét is sértheti és ezt az sem változtatná meg, ha Skultéty szlovák származását esetleg bizonyítani tudná Szlovákia.
Nem számít egyedülállónak, hogy szlovák intézmények és a közvélemény szlovák nemzetiségűként jelöl meg és tart számon magyar történelmi személyiségeket. A Szlovák Hadtörténeti Intézet honlapján Szlovákia hadtörténetének jelentős személyiségei sorában, Skultéty László mellett több más magyar történelmi személyiség is szerepel, köztük Hunyadi Mátyás kapitánya, Magyar Balázs és gróf Hadik András is, akiről a VHÚ történészdoktora, Vladimír Seges azt írja: szlovák nemesi család sarja, akit korábban "tévesen magyarnak jelöltek".
Skultéty László, a „világ legöregebb huszárja”, Háry János alakjának ihletője Gábris László néven született, 1738. június 27-én a Trencsén vármegyei Pruzsina (Barossfalva) községhez tartozó Hegyesmajtényban (jelenleg Mojtín, Szlovákia). Első csatáját 18 évesen, egy 1756-57. évi hadjáratban vívta és innentől kezdve végigharcolta a Habsburg Birodalom valamennyi háborúját, küzdött a franciák, a törökök, az olaszok, a poroszok és az oroszok ellen, összesen 22 hadjáratban vett részt. Skultéty Lászlót 81 éves katonai szolgálat után 1831-ben, 94 éves korában szerelték le, amikor már nem tudta megülni a lovát.
Hermann Róbert, a Magyar Tudományos Akadémia doktora kérdésesnek nevezte, hogy mennyire érvényesült Skultéty idején az etnikai hovatartozás megválasztása. Hangsúlyozta, a huszár zászlótartó önazonosságát személyi lapja alapján sem lehet megállapítani, leginkább az általa visszahagyott írásos dokumentumok lehetnének perdöntőek. Kiemelte, Skultéty huszárként a magyar nemzeti hagyomány részese, úgy is tekintettek rá mint magyar huszárra. A születési helyéből sem következik, hogy szlováknak vallotta volna magát, de nem zárható ki esetében a kettős identitás sem.