Új Ptk.: nem készülhet több Simicska-fotó?

Szakmabeliek szerint ellehetetlenítheti a sajtófotó egyes ágait az új Ptk. sokat vitatott fotós paragrafusa, mely szerint fényképeket készíteni is csak a fotóalany hozzájárulásával lehet majd – az eddigi szabályozás szerint a hozzájárulás csak a megjelentetéshez volt kötelező. Az új szabály az érintettek és jogvédők szerint öncenzúrához, illetve megélhetési perekhez vezethet, hiszen a ráutaló magatartás (a szereplők vélelmezett beleegyezése a kép készítésébe) sok fotó esetében utólag bizonyíthatatlan. A megkérdezett sajtófotósok szerint nem világos, miért kell ez a törvény, és pontosan „kit és mitől akar megvédeni”.

A TASZ szerint a kivételek köre túl szűk, rendőrökről például továbbra sem lehet majd olyan képet közölni, amin felismerhetők. A fotósok szerint több fogalom zavaróan tisztázatlan: a tömeg, a ráutaló magatartás, sőt a közszereplő fogalma is részben vagy egészben a bíróság mérlegelésének függvénye.

Fotó: Huszti István

Aggódó fényképészek

Az Index fotósai szerint az új szabályozás tömegrendezvényeken és riportokban általában nem fog problémát okozni, de a tényfeltáró fotóknál várhatóan igen. Felmerült a kérdés, hogy mi lesz a következő Simicska-képpel legközelebb – úgy tűnik, az új Ptk. hatályba lépése után nem lehet majd ehhez hasonló lesifotót közzétenni.

A már említett ráutaló magatartás fogalmával – azaz hogy a fotós a helyzet alapján feltételezi, hogy az illető tudja, hogy fénykép készül róla, és nem tiltakozik ellene – az a probléma, hogy utólag nehéz bizonyítani. Részben emiatt a törvény megélhetési perek dömpingjéhez vezethet, rendőrök eddig is többször pereskedtek sikerrel, ha véletlenül rajta maradtak egy-egy képen.

Elvileg elképzelhető lesz, hogy valaki azért jár majd rendezvényekre, hogy lefotózzák, és a megjelent kép után perelhessen: bár tömegrendezvényen továbbra is szabad lesz fotózni, de a fogalom jogilag bizonytalan, megítélése a bíróságokon múlik. A fotósoknál, újságíróknál pedig félő, hogy összességében az új Ptk. öncenzúrához fog vezetni; miközben az intézkedő rendőrök anonimitását továbbra is fenntartja a törvény, pedig a közhatalmat gyakorlók elszámoltathatóságát többek között éppen az azonosíthatóságuk garantálná.

Fotó: Magyar Narancs

A fotósok úgy érzik, hogy a szabályozás kiskorúsítja a sajtót: a törvényhozó úgy kezeli a fotósokat, mint egy zavaró tényezőt, amit minél szigorúbban szabályozni kell, ahelyett, hogy elismerné szerepüket a közügyek megismerhetősége, a  nyilvánosság és a szólásszabadság terén. Az Index, és általában a magyar média eddig is betartotta a fényképezésre vonatkozó írott és íratlan szabályokat. A Ptk. változásához hasonló szigorító szabályozásra akkor lenne szükség, ha a sajtó rendszeresen visszaélne a fotóalanyok személyiségi jogával.

A művészi fotóval kapcsolatban Benkő Imre fényképész elmondta: a valamirevaló fotósok tisztességes alapállással közelítenek témájukhoz, nem céljuk, hogy bántsák vagy kellemetlen színben tüntessék fel a fotóalanyokat. Visszaélésekre Benkő szerint mindig van mód, de a fotósok maguktól is észreveszik, ha zavaróak egy közegben. Benkő elmondta: a fényképészek jelenleg döntően a ráutaló magatartásra hagyatkoznak, azt ő sem tartja életszerűnek, hogy ezen felül is bizonyítani kelljen az alanyok beleegyezését.

Rossz gyakorlat szentesül

Simon Éva, a TASZ szólásszabadság programvezetője az Indexnek elmondta: a hatályos polgári törvénykönyvből nem is következő, alapvetően rossz bírói gyakorlatot szentesít a jövőre hatályba lépő új Ptk. Szerinte például a közszereplők mellett a közhatalmat gyakorlókra is ki kéne terjeszteni a fényképkészítés lehetőségét, így lehetővé kéne tenni, hogy az intézkedő rendőrről is fényképet lehessen közölni. A TASZ egyébként négyrészes cikksorozatban foglalta össze Ptk.-val kapcsolatos aggályait a blogján: itt a képkészítésről kevesebb szó esik, de részletesen tárgyalják például az újságírók objektív felelősségét, a családjog alapjogsértő vonatkozásait és a közpénzek ellenőrizhetőségét.

Simon Éva elmondta: az új szabályozás legfőbb problémája, hogy egyáltalán nem differenciál, pedig számos olyan eset van, amikor jogszerű lehet a hangfelvétel, képfelvétel készítése és közzététele is. A jogalkotónak át kellett volna gondolnia, hogy mely esetekben lehetséges a felvétel készítése, és mikor indokolt a magánszféra védelme. Az új rend  szerint a főszabály az, hogy még a felvétel készítése is tilos. Ez alól két kivétel van: a tömegrendezvény és a nyilvános közéleti szereplés.

Akadozó oknyomozás

A TASZ szerint ez a szabályozás elhibázott logikát követ, a polgári törvénykönyv ugyanis nem rugaszkodhat el a valóságtól: külön kellene szabályozni azt, hogy mikor nem készíthető felvétel és mikor nem tehető közzé. Az előbbi nagyon szűk körben életszerű, míg a közzététel esetén több korlátozás képzelhető el. Akárhogy is, a szabályozás jogi szankcióval fenyeget majd, mely öncenzúrához vezethet.

Simon Éva szerint egyébként a hozzájárulás sok esetben valóban indokolt, hiszen egy magánbeszélgetésről titkos hangfelvételt készíteni csak nagyon kevés esetben jogszerű, ilyen egy korrupciós helyzet leleplezése: például az oknyomozó újságírók használhatnak ilyen eszközt nagyon szűk keretek között. Azt, hogy az oknyomozói szabályozás hogyan fér meg az annak ellentmondó Ptk.-val, a TASZ szerint a bírói gyakorlat alakítja majd. Simon Éva értelmezése szerint a Ptk. általános szabályát felülírja a médiaszabályozás speciális szabálya, ezért az oknyomozó újságírókra továbbra is a megengedőbb médiatörvény szabályait kell majd alkalmazni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!