Mi okozhatta a miskolci csecsemők halálát?
További Belföld cikkek
- Karácsonykor nem csak a gyertyák égtek, 154-szer hívták a tűzoltókat
- Magyar Péter videónaplóval válaszolt az őt ért támadásokra karácsonykor
- Lázár János szavak nélkül vallott
- Tovább folytatódik a nyomozás a pedofíliával gyanúsított óvodai alkalmazott ügyében
- Napsütéses, de szeles idő lesz karácsony másnapján
A miskolci Andrea kisfiával novemberben ötven napot töltött a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Koraszülött-Újszülöttpatológiai osztályán. Ez az a koraszülött osztály, ahol vizsgálatot indított az egészségügyért felelős államtitkárság, miután augusztus elején öt nap leforgása alatt nyolc koraszülött csecsemő halt meg.
Andrea kisfia a terhesség 31. hetében született, terhességi toxémia miatt. Ötvennapos kórházi tartózkodásuk alatt pozitív tapasztalatai voltak a miskolci koraszülött osztályról. „Lelkileg nagyon nehéz időszak volt, de szakmailag nagyon magas színvonalat képviseltek a kórházban. Két dupla ajtó zárta el a koraszülött osztályt, és az ajtók előtt is már fertőtleníteni kellett a kezünket, és lábzsákban léphettünk csak be. Bugyira le kellett vetkőznünk, utána szappannal, majd fertőtlenítővel le kellett tisztítanunk a testünket, és minden nap frissen mosott ruhát kaptunk”.
Olykor rácsodálkozott arra, hogy a nővérek minden egyes alkalom után fertőtlenítették a kezüket, amikor hozzányúltak egy babához. Még akkor is, ha utána újra ugyanazt a gyereket vették fel. „A ruhásszekrényeket is rendszeresen fertőtlenítették, és személyesen tapasztaltam, hogy azt a szülőt, aki nem fertőtlenített rendesen, visszaküldték az anyaszobába”.
Állítják, nem fertőzés volt
A vizsgálatok még tartanak, egyelőre nem lehet tudni, hogy mi okozta a miskolci kórházban a babák halálát, és azt sem lehet tudni, hogy van-e összefüggés az esetek között. A kórház főigazgatója annyit mondott, hogy nem fertőzés okozta a tragédiát, de nem indokolta, hogy mire alapozza ezt a kijelentést. A tenyésztések eredményeit egyelőre nem lehet tudni.
Felmerült, hogy a nagy meleg, esetleg a korábbi kórházi felújítás miatt juthatott valamilyen kórokozó a területre, de ezeket nem kommentálták az illetékesek. A Kormányzati Információs Központ közleménye szerint hétfőn maga Orbán Viktor miniszterelnök rendelt el rendkívüli vizsgálatot az ügyben, és ennek idejére felfüggesztették a kórház igazgatóját is. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálódik: a koraszülött csecsemők halálának ügyében foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomoznak.
Nem ritka a koraszülöttek halála
Több koraszülött-ellátásban dolgozó orvossal beszéltünk, akik nagy része az ügy részleteinek ismerete nélkül nem akart nyilatkozni, de mindegyikük azt mondta, hogy sajnos nem ritka a koraszülött osztályon az sem, hogy egyszerre több csecsemő elhunyjon. Ugyanakkor az öt nap alatt nyolc haláleset kiugrónak számít.
„Nehéz bármi konkrétumot mondani egy ilyen esetben, amikor még semmilyen vizsgálati anyag nem áll rendelkezésünkre. Nem tudjuk, milyen korúak, milyen érettségűek voltak az elhunytak” – mondta Machay Tamás professzor, aki 40 éve foglalkozik koraszülött-ellátással. Az első hírek szerint igen kis súlyú újszülöttekről van szó, ez a definíció az 1000 és 1500 gramm közötti koraszülöttekre vonatkozik. Az 1000 gramm alatti babákat „igen igen kis súlyú koraszülöttnek” nevezik. Koraszülött intenzív osztályra kerül minden újszülött, akinek kevesebb mint másfél kiló a súlya.
Machay professzor szerinte elméletben még az is elképzelhető, hogy egymástól független, véletlenszerű eseménysorozatról van szó. Valószínűnek tartja, hogy valamilyen fertőzés okozhatta a tragédiát. A koraszülöttek immunrendszere meglehetősen fejletlen. A bélflóra mikroorganizmusai képesek meggátolni a bélnyálkahártyán helyet foglaló paraziták, vírusok, patogén baktériumok elszaporodását. Ám mivel a bélflóra is fejletlen, a belső kórokozók elszaporodása megtörténhet.
„Nem ritkák a kórházi fertőzések, de ezek leggyakrabban nem kívülről, tehát nem a szülőktől vagy a kórházi dolgozóktól érkeznek, hanem a koraszülöttek saját bélbaktériumaik fertőzik meg őket. A mikroorganizmusok elterjedhetnek a véráramban, főként, ha vénásan táplálják őket. A nemzetközi adatok szerint ezer infúziós napra 10-15 véráramfertőzés juthat” – mondta a professzor. Ideális esetben, ha egy koraszülöttre csak egy nővér jutna, akkor egy ilyen fertőzés nem kerülne át egyik gyerekről a másikra, de természetesen Magyarországon ilyen feltételek sehol nincsenek.
Nem zárták be az osztályt
Szócska Miklós egészségügyi államtitkár kedd reggel azt mondta, hogy az osztályon életben maradnak a betegeket elkülönítő tisztasági, elővigyázatossági intézkedések, de az osztály bezárása nem indokolt.
Egy neve elhallgatását kérő, szintén a koraszülött-ellátásban dolgozó orvos szerint a miskolci részleg bezárása megoldhatatlan problémákat okozhatott volna. „Nagyon nagy területet ellátó, nagy forgalmú PIC-ről van szó [PIC-nek, Perinatális Intenzív Centrumnak nevezik a koraszülött intenzív osztályokat – a szerk.], amit nyilván – ha muszáj –, akkor átmenetileg be kell zárni, de ez akár megoldhatatlan fennakadásokat okozhat a neonatológiai ellátásban. Sajnos lehet, hogy akkor meg egy óriási terület maradna ellátatlanul, főleg, hogy ezek nagyon speciális ellátást nyújtó osztályok, és mindegyik folyamatosan nagyon leterhelt”.
András és felesége hét hónapra, kevesebb mint másfél kilós súllyal született kisfiukkal 42 napot töltött egy budapesti PIC-ben, és a gyomorproblémák miatt műtött kisfia a műtét alatt kapott fertőzést. „Nem hivatalosan annyit mondtak nekünk, hogy a szepszis előfordul, ráadásul az ilyen nagyon steril körülmények között csak a legagresszívabb vírusok maradnak életben, amelyek nagyon komoly bajokat okozhatnak a legyengült, fejletlen babáknál” – mondta. A fertőzést végül átvészelte kisfia.
András tapasztalatai a higiénia betartatásával nem olyan fényesek, mint a miskolci Andreáé, ő többször látott olyat, hogy egy szülő tüsszögött vagy lement cigizni ugyanabban a lábzsákban, amit a koraszülött osztályon viselt. „Ugyanakkor a koraszülött intenzíven dolgozó emberek emberfeletti munkát végeznek nap mint nap. Alapvetően szerintem a szülőket, látogatókat kellene rövidebb pórázon tartani”.
A 40 éve koraszülöttekkel foglalkozó Machay professzor szerint ugyanakkor a veszély- és fertőzésforrást legkevésbé a szülők, sokkal inkább az újszülöttek saját bélbaktériumai jelentik egy ilyen részlegen. Az igen kissúlyú újszülöttek az összes újszülött 1,5 %-át teszik ki, és a születés utáni halálozások 40-45 %-át adják.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.