Száz iskola igazgató nélkül

Ma délután a Szépművészeti Múzeumban 428 iskolaigazgatót nevez ki Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár. Az iskolák januári állami irányítás alá vétele óta ők az elsők, akiket már az új szabályok szerint pályáztattak és neveztek ki.

Jobb, ha a pályáztatás szó senkit nem téveszt meg. Az igazgatók kiválasztását ugyan korábban is pályázatokkal intézték, de akkor sem csak szakmai szempontok alapján született a döntés. Korábban az önkormányzatok voltak a fenntartók, nekik kellett meghozniuk a döntéseket a jelöltekről. Ehhez meghallgatták, de nem voltak kötelesek figyelembe venni a tantestület és a szülői munkaközösség véleményét, azaz ők is azt neveztek ki, akit akartak. Az önkormányzatoknál azonban legalább ebben az esetben számítani lehetett a helyi pedagógusok és szülők éles tiltakozására, mint ahogy arra számos példa akadt.

Az iskolaigazgatók kinevezése az állami irányítás alá vont iskolákban január óta az oktatásért felelős miniszter dolga. Balog Zoltán ezt a jogot államtitkárára, Hoffmann Rózsára testálta. A helyzet nem sokat változott, legföljebb romlott. A jelöltekről most is leírhatja véleményét a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, sőt az önkormányzat is, de a a kinevező ezt nem köteles figyelembe venni.

Korábban a képviselőtestületek helyben legalább meghallgatták a jelölteket. Az új kinevezési szisztémában már erre sincs szükség. Technikailag is lehetetlen lenne, hogy az államtitkár vagy a tanácsadói egy hónap alatt egyenként meghallgassanak 638 jelöltet – ennyien pályáztak ugyanis idén az 523 meghirdetett igazgatói helyre.

A döntést így nagyrészt a beadott papírok alapján hozták meg, bár Hoffmann Rózsa augusztus elején azt mondta: a kevésbé egyértelmű esetekben személyesen is meghallgatta a jelölteket vagy felhívta őket telefonon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a pályázatok nem egyszerűen „benyújtott papírok”. Azokból kiderül, megvan-e a jelöltnek a megfelelő végzettsége, képesítése. A pályázat tartalmazza az igazgató szakmai programját, ami szerintük bőséges információt nyújt a véleményezőknek és a döntéshozónak egyaránt.

Ahol több jelölt volt, ott legalább a nevelőtestületek meghallgathatták a jelölteket. A meghallgatáson az állam helytartói, az iskolákat irányító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) tankerületi vezetői is részt vettek. Az Emmi szerint a helyi viszonyokat jól ismerő tankerületi igazgatók, az önkormányzat, a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét a Klebelsberg-központ összesítette, majd ő javasolta az egyes kinevezéseket az államtitkárnak. A döntés így az érintett „köznevelési intézmény jövőbeli működtetése és fejlesztése érdekében, a megújítás jegyében is született, minden esetben a végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat, a véleményezők álláspontjai, az iskola jövőképe és a fenntartó KLIK álláspontja alapján” született – írta kérdésünkre az Emmi.

Fotó: Máthé Zoltán

A döntést ugyanakkor nem kellett indokolnia az államtitkárnak. Azok a jelöltek, akiknek a pályázatát elutasították, csak egy lakonikus választ kaptak arról, hogy pályázatuk eredménytelen volt. „A rövid levélben további töretlen lelkesedést is kívántak, de én ezt egyértelműen cinikusnak éreztem” – mondta az Indexnek egy elutasított pályázó.

Az indoklás nélküli elutasítások táplálják nagyrészt azokat a gyanúkat, amelyek szerint a kiválasztás nem feltétlenül szakmai alapon történik. Az Átlátszó Oktatás blog már a sokadik olyan esetet írja meg, amikor furcsa körülmények lengik körül az igazgatóválasztást. Csak néhány példa:

• Jászárokszálláson a korábban megbukott fideszes polgármester lett a tankerületi vezető, aki saját emberét neveztette ki igazgatónak a tantestület választottjával szemben.
• A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban az igazgatóhelyettest 99 százalékban támogatta a tantestület, a másik pályázó egyetlen szavazatot kapott, de ő korábban a környezetvédelmi tárca osztályvezetője volt, pályázata pedig gyanús plagizált elemeket tartalmaz – a pályázat mégis eredménytelen lett. Az igazgatóhelyettes melletti petíciót mára már 742-en írták alá.
• Nagykőrösön mást támogatott az önkormányzat és mást a tantestület, egyikük fideszes önkormányzati képviselő, a másik minisztériumi főosztályvezető.
• Válon az egyik általános iskola új igazgatónője nemcsak a polgármester felesége, de Kövér László feleségének évfolyamtársa is, sőt gyermekének maga a házelnök a keresztapja.

Hoffmann Rózsa a kinevezéseknél állítólag irányadónak tartotta a kétharmadot, így minden olyan második ciklusára pályázó igazgatót automatikusan kinevezett, akit a tantestülete legalább ilyen mértékben támogatott. Ez összesen 65 esetben történt meg.

95 iskolában lett érvénytelen a pályázat. Ezekre a helyekre összesen 190 jelentkező volt. Hoffmann Rózsa szerint ezekben az esetekben „nem lehetett jó lelkiismerettel döntést hozni”. 88 pályázó esetében például nem volt meg a jelölteknek az iskola irányításához elvárt végzettsége.

Megkérdeztük az Emmitől, hogy azokban az esetekben, amikor nem a végzettséggel volt a probléma, mi miatt volt eredménytelen a pályázat. A minisztérium válasza szerint előfordult, hogy a véleményezés nem a megadott határidők között történt, a pályázónak nem volt elég szakmai gyakorlata, vagy a határidő után nyújtotta be pályázatát. Ezekre a helyekre új pályázatot írnak ki, így legkorábban szeptember végén lehet igazgatója ezeknek az iskoláknak.

Augusztus végén így közel 100 iskola igazgató nélkül indul neki a tanévnek. A legtöbb helyen ilyenkor valamelyik igazgatóhelyettes vezeti átmenetileg az iskolát. Munka pedig ilyenkor már van bőven. Augusztus elején már le kellett adni a tantárgyfelosztások tervezetét. Ez a most induló tanév szervezésének a kulcsa. Azt tartalmazza, melyik tanár mikor milyen órát tart.

„Ha szeptemberben eldől, hogy az igazgatónk az iskolán belülről vagy kívülről érkezik, az teljesen átrajzolhatja a tantárgyfelosztást” – mondta az Indexnek egy budapesti iskola tanára. „Ha az igazgatóhelyettesünk lesz az igazgató, akkor kell egy új helyettes, akinek be kell lépnie a vezérkarba, így ő jelentős részben kiesik a tanítás alól, és az óráit másnak kell átvennie. Ha új igazgató jön, lehet, hogy mindenkit lecserél. Az sem kizárt, hogy szeptemberben kell majd valamilyen szaktanárt keresni, ami szinte lehetetlen. Akinek ilyenkor sincs munkája, az nem biztos, hogy a sikeres tanárok közé tartozik. A törvény ráadásul most már nem engedi meg azt sem, hogy egy végzős tanárképzőst alkalmazzon az iskola. Szeptemberben így minden borulhat, és ezzel végül csak a gyerekekkel szúrunk ki."

Az Emmi szerint az a tény, hogy a pályázati döntés augusztus elején született, bár nehezítheti, de nem akadályozza meg a tantárgyfelosztások elkészítését, hiszen a szeptember 1-jéig hátralévő idő alkalmas a felosztás véglegesítésére. Szerintük évek óta ilyen ütemezésben történik a vezetői pályázatokról a döntéshozatal, ezen a jelen tanév nem változtatott.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!