Bestsellerei miatt marad az antiszemita írónő szobra

Ahogy arról az Index is beszámolt, az MTA állásfoglalására Tarlós István végül kihátrált a kezdeményezés mögül, mely Tormay Cécile nevére keresztelt volna el egy jelenleg még névtelen budai közterületet. Ez az ötlet már felbukkanásától kezdve csak botrányok forrása volt, hiszen a Horthy-rendszer ünnepelt írónője tényleg az a fajta antiszemita volt, aki minden sarokban hosszú szakállú, nagy orrú, a magyarság romlása felett érzett örömükben a kezüket dörzsölő zsidókat látott.

Lehet, hogy ezt Tarlós egymaga nem tudta eldönteni, de az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja állásfoglalása nem sok kétséget hagyott afelől, hogy egy antiszemitának nincs helye a demokratikus kánonban. A szakvélemény ugyanis kimondta, hogy Tormay

népszerűsége és tekintélye révén hatékony képviselője és terjesztője volt annak a katasztrofális következményekhez vezető szemléletnek, amely a történelmet és a politikát „fajok” létharcaként próbálta értelmezni. Büszkén vallotta magát antiszemitának és fasisztának, e nézeteit sohasem vonta vissza.

Ezért az MTA szerint az üres utcanévtáblákra feliratot kereső kultúrpolitikusok jobban tennék, ha irodalmunk olyan alakjait vennék számításba, akik

tevékenységükkel közvetetten sem járultak hozzá embertársaik – köztük írótársaik – hátrányos megkülönböztetéséhez, meghurcolásához vagy erőszakos halálához, sőt számos esetben ennek megakadályozásán dolgoztak.

Tormay köz tehát nem lesz. Azonban így is maradt egy emlékszobra a VIII. kerületben, a Szent Rókus Kórház előtt. Fel is támadt bennünk a kíváncsiság, vajon a józsefvárosi önkormányzatnak az MTA állásfoglalásának tükrében mik a tervei a szoborral. Kocsis Máté polgármester irodájából azt a hivatalos választ kaptuk, hogy „Józsefváros Önkormányzata tiszteletben tartja a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását,

de

az emlékszobor avatása civil kezdeményezés alapján valósult meg, a Nemzeti Érdekvédő Egyesület közreműködésével. Józsefváros Képviselő-testülete azért támogatta az írónő emlékének megőrzését, mert Tormay Cécile anyai ági felmenői részt vettek a Rókus kórház építésében, valamint a család a közeli Kőfaragó utcában lakott, ahol szintén civil kezdeményezésre avattak emléktáblát ...

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a „civil kezdeményezésre” készült szobrot Kocsis Máté és Lezsák Sándor avatták fel.

... Tormay Cécile a 20. század első felének kiemelkedő, nemzetközi sikereket is elért magyar írója volt. Munkásságát nemcsak a kortársai, hanem az utókor is elismeri. Könyvei a bestseller-listákon szerepelnek, A régi ház című regényéért irodalmi Nobel-díjra jelölték és elnyerte vele a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját is.

A rendkívül gazdag zsidó örökséggel is büszkélkedő kerület önkormányzata ezért leszögezte : meg kívánják őrizni Tormay Cécile emlékét, a Szent Rókus Kórház előtt álló emlékszobor „eltávolítását nem látják indokoltnak”.