Óriásit kaszál, de azt sem tudjuk, hogy ki

2,4 milliió eurót már biztosan hozott az a Kajmán-szigeteken bejegyzett vállalkozás, amely Kínában és Vietnamban üzletelhet magyar államkötvényekkel a Befektetési Célú Tartózkodási Engedély Program keretében.

A Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) 2013 márciusában kötött keretszerződést az Államadósság Kezelő Központtal (ÁKK), elsőként azok közül a zömmel ofshore cégek közül, amelyek részt vehetnek a programban. A HSSDF-en kívül azóta egy magyarországi és öt, Cipruson, Liechtensteinben, Máltán és Szingapúrban bejegyzett, meghatározott területi illetékességgel rendelkező befektetési cég állapodott meg az ÁKK-val.

„Bár még a kiépítési fázisban vagyunk, háromhónapos szervezés és kéthónapos marketingmunka után eddig 179 befektető jelezte kötvényvásárlási igényét" – közölte Hongkongból bejelentkezve tartott budapesti sajtótájékoztatóján Liam Wang. A HSSDF igazgatója elmondta: eddig 60 fő fizette be a 250 ezer eurós névértéken kiállított kötvényért járó összeget, harmaduk pedig már az ezzel járó tartózkodási engedélyt is megkapta.

40 ezer euróról indul

Újságírói kérdésre azt ugyan nem árulta el Wang, hogy a HSSDF mennyit költött eddig a programra – az ügynökségekkel kötött szerződésekre, a termék reklámozására – a vállalkozás honlapján fellelhető feltételekből azonban kiderül, hogy mennyi bevételt hozhatott eddig a „letelepedési kötvény”: fejenként 40 ezer eurót kell a HSSDF számlájára befizetnie a tanácsadásért és a folyamat lebonyolításáért a jelentkezőknek.

A pénz a cégnél azonban csak akkor marad, ha a kötvényvásárlását jóváhagyja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), ellenkező esetben azt visszautalják az ügyfélnek. A kötvényt már megvásárló 60 főre számítva ez az összeg 2,4 millió euró. Nem számítva a kötvényből származó további bevételeket.

Wang szerint az év végéig négyszázra emelkedhet az igénylések száma. Ezek azonban még nem jelentenek biztos ügyfelet, tekintettel a BÁH szerepére. „A döntés joga a magyar hatóságnál van. Mi a nemzetközi sztenderdek szerint összegyűjtjük az igénylőkről adatokat és továbbítjuk azokat. Erről tájékoztatjuk az ügyfeleket is" – mondta Wang

A közvetítő cég haszna később még nagyobb lehet: az ÁKK ugyanis 221 ezer euróért adja a 250 ezres névértekű államkötvényt, a beváltáskor pedig a vevő a névértéken kapja az értékpapírokat.

Az államkötvénynek látszó tárgy

A vevő a jóváhagyás után sem juthat az ÁKK szóban forgó államkötvényéhez. Az ügyletben a valójában 221 ezer euróért megvett állampapír a HSSDF-é lesz, míg a vevő a cég által kibocsátott értékpapírt kapja meg – ettől öt éven át nem is válhat meg –, plusz a gyorsított eljárásban kiadott magyarországi tartózkodási engedélyt. Az már a közvetítő cég saját döntésén múlik, hogy milyen kamatot kínál az általa kiadott papírra.

A vállalkozás tehát az említett 40 ezer euró mellett további 29 ezret foghat ügyfelenként. A működés három hónapja alatt – ismét csak az már jóváhagyott 60 vásárlást számítva – így további 1,74 millió euró bevételhez juthatott a HSSDF, összesen tehát 4,1 millió euró felett jár.

Wang szerint a pénzügyeket kevésbé értők is tisztában vannak azzal, hogy az államkötvény a vállalkozás tulajdona, megoldás senkiben nem ébreszt bizalmatlanságot. Már csak azért sem, mert a végső vásárló a HSSDF tulajdonosa is lesz a céges kötvényen keresztül, és mint ilyen, lényegében mégis közvetlenül birtokolja az államkötvényeket.

Kajmán-szigetek: bevett megoldás

Bár a Kajmán-szigetek az off shore cégek egyik legnépszerűbb célpontja, Wang szerint nem sérül az átláthatóság. „Minden irat a magyar állam különböző szerveinél van, a tényleges tulajdonosok és a 25 százaléknál nagyobb részesedést szerzett befektetők teljes névlistája is a rendelkezésükre áll" – közölte Wang.

A Kínában működő, magánbefektetőket célzó alapok javát többnyire a Karib-tengerben fekvő szigeteken jegyzik be, közvetlenül nem is működhetnek nemzetközi alapok az 1,3 milliárdos országban.

Az üzletember szerint ezt indokolja az is, hogy a kötvényt Kínában és Vietnamban is forgalmazzák, ami párhuzamosan nehezebben menne, ha a cég a két ország egyikében lenne bejegyezve. Wang az előnyök közé sorolta a kedvező adózási és adminisztrációs rendszeren túl azt is, hogy a Kajmán-szigeteken bejegyzett alapok jegyezhetők a hongkongi tőzsdén is.

Minek kell a közvetítő?

Wang szerint a vállalkozás közvetítő szerepet tölt be a magyar állam és a befektető magánszemélyek között, emellett koordinátorként lép fel a bel- és a külügyminisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium között. „A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) nem alkalmas arra, hogy kínai befektetők számára forgalmazzon kötvényeket. Szükség van helyismeretre és a kínai üzleti környezet ismeretére is" – érvelt a fennálló rendszer mellett a kínai üzletember. Elismerte, hogy az érdeklődők alapvetően kínaiak, Vietnamban még folyamatban van a helyi hatóságokkal folyó egyeztetés.

Szerinte fontos szempont az is, hogy a magyar államnak így nem kell reklámra költenie, nem visel pénzügyi kockázatot a programmal. Ezt a HSSDF viseli, amely csak akkor látja viszont eddig befektetett – közelebbről nem részletezett mértékű – pénzét, ha elég ügyfelet szerez. Wang ezer vásárlóval már elégedett lenne. (Ez a fenti adatok alapján 69 millió euró bevételt jelentene. A magyar állam ezért 221 millió euróra tenne szert, amiért öt év múlva 250 milliót fizetne vissza.)

Global Visa

A kínai üzletember elmondta, több mint hetven ügynökségen keresztül ismertetik meg a befektetőkkel a magyar államkötvényben rejlő lehetőségeket. Példaként az egyik legnagyobbnak mondott Global Visa ügynökséget említette. Wang szerint a cég kanadai, új-zélandi, ausztrál és amerikai kötvények értékesítésében szerzett tapasztalatokat, jelenleg kizárólag a magyar kötvényekre koncentrál. A céget a netenpróbáltuk felkutatni, de nem találtunk semmit.

Láthatatlan haszon

„A program többet jelent egyszerű befektetési lehetőségnél” – hangsúlyozta Wang, aki szerint a letelepedési kötvény akkor is alkalmas országimázs építésére, ha végül az érdeklődő mégsem vesz részt a programban. „Utánajárva a kötvényes óhatatlanul megismeri az országot, informálódik az üzleti, turisztikai, kulturális lehetőségekről. Magam is számos ismertetőn vettem részt, amely nem annyira a programról, mint inkább Magyarországról szólt. Ez egyfajta láthatatlan haszon" – mondta a HSSDF vezetője.

Bár elsődleges szempont, hogy minél több ügyfelet szerezzen a cég, Wang szerint az is fontos, hogy a kötvénybe fektetők, aktívan is hozzájáruljanak a gazdasági, turisztikai és egyéb kapcsolatok fejlesztéséhez Kína, Vietnam és Magyarország között. „Jobb ezer sikeres, aktív befektető, mint pusztán háromezer vevő" – jelentette ki, hozzátéve, hogy természetesen nem utasítják el azt az érdeklődőt sem, aki a 250 ezer eurós befektetésen túl egyéb hozzáadott értékkel nem járul hozzá a kapcsolatok fejlesztéséhez. „Már azzal is tesz valamit, ha megismeri a tokaji bort és beszél róla kínai ismerőseinek" – mondta Wang.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!